Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1994-02-01 / 2. szám
Prognózis ’94. (Kivonat a KHVM tájékoztatójából) Vízügyi igazgatás Az igazgatás területén 1993-ban elkezdett folyamatok folytatásaként 1994-ben (várhatóan az első' negyedévben) az Országgyűlés elé kerül a vízgazdálkodásról szóló törvény javaslata, illetve a vízügyi politika tervezete. Szintén várhatóan az első negyedévben a kormány megtárgyalja a vízügyi igazgatóságok átalakítására vonatkozó kormány-előterjesztést, és ez alapján történik meg a vízügyi igazgatás tisztán állami feladatokat ellátó területi szerveinek kialakítása. Az elfogadásra javasolt kormányrendelet alapján változik a vízügyi igazgatás állami feladatokat ellátó szerveinek feladata, hatásköre, illetve szervezete. A KÖZMŰOLLÓ ALAKULÁSA AZ ELLÁTOTTSÁG ALAKULÁSA "MEGENGEDETT KÖZMŰOLLÓ" ALAPJÁN A települések közműves vízellátása és csatornázása 1994-ben kormányprogram készül a települések lakókörnyezetének védelmét szolgáló szennyvízcsatornázás és tisztítás fejlesztésére. Az önkormányzatok az elmúlt három év alatt ilyen célra 24 Mrd Ft költségvetési támogatást kaptak. Ezzel a fejlesztéssel a lakosság 59%-a csatornázott területen él, de további nagyszabású fejlesztésekre van szükség. Többek között meg kell oldani a húsz megyei jogú város és a főváros teljes körű csatornázását és szennyvíztisztítását, mivel élővizeink terhelésének 70%-át ezek a városok teszik ki. A nagyvárosok közül jelenleg kormányzati beruházás keretében folyik Miskolc, Debrecen, Győr, Pécs szennyvíztisztító telepeinek építése. Ezen kívül közel 200 kisebb településen céltámogatással kezdődött meg a szennyvízcsatornázás és a szennyvíztisztító telepek kiépítése. 1994. január 1-jétől a regionális vízművállalatok tulajdonosi felügyeletét a KHVM látja el. A vízi közművek nagy része már korábban önkormányzati tulajdonba került, ez szükségessé tette, hogy az ármegállapító jogkör — a nem regionális vízművállalatok esetében — a települési önkormányzatokhoz kerüljön. Folyamatban van azonban a vízdíjrendszer korszerűsítése, amely területileg differenciált, a tényleges költségviszonyokat tükrözi, és a szociálpolitikai szempontokat is figyelembe veszi. Vízkárelhárítás A vízkárelhárítás területén 1994. évi feladataink az 1993- ban megkezdett fejlesztések folytatásán túl a vízügyi igazgatóságok szervezeti korszerűsítéséhez kapcsolódnak. Ezek a következők: — a lecsökkent védekezési létszám és a védekezési eszközök optimalizációja, — a közreműködő szervekkel és a gazdálkodó egységekkel történő együttműködés újraszervezése, — az őrállomány társadalmi és anyagi megbecsülésének fokozása, — a fejlesztési és fenntartási feladatok újraértékelése és sorolása, figyelembe véve a korlátozott pénzügyi forrásokat, — a széleskörű tájékoztatás javítása. 1994- ben az árvízvédelmi művek fejlesztésére összesen 600 M Ft jut, ebből folytatjuk a Maros töltéserősítési munkálatait, a Szamos torkolati szakaszának és a Sebes, valamint Kettős-Körös töltésének erősítését. Vízrendezésre 400 M Ft jut, amit elsősorban a szivattyútelepek rekonstrukciójára kívánunk felhasználni. Jelentős költségeket emészt a pénzszűke miatt elhúzódó beruházások (Ikva-Hanság levezető rendszer, hajdúsági térség vízrendezése, Répce középső szakaszának rendezése) folytatása is. Vízügyi beruházások a Balatonon és a Velencei-tavon A Balaton védelme kiemelt fontosságú, ezért a védőrendszert az opúmális ütemterv szerint kell megépíteni. Az 1994-re szükséges összeg — 1993. évi árszínvonalon 740 M Ft — helyett csupán 289 M Ft áll rendelkezésre erre a célra kormányzati beruházási keretből. A hiányzó 450 M Ft biztosítására kormány-előterjesztést készítettünk, melyben az állami költségvetés tartalékkeretének felhasználását javasoljuk. A Velencei-tavon a vízpótlás 1994-ben is folytatódik, mintegy 5 millió köbméter előirányzattal. Az 1993-95. évi vízpótlás biztosítja a hiányzó 12 millió köbméter vizet a tó számára, de még az egyszeri töltés időtartama alatt fel kell készülni a tó 1995 utáni vízszintszabályozására. 3
