Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1994-01-01 / 1. szám

sgálatok után Varga Dezső, a vízkárelhárítási osztály vezetője hozzászólásában kie­melte, hogy területünkön a műtárgy szerepe az átlagosnál talán fontosabb, hiszen 3 km-ként van egy-egy műtárgy. Ennek egyrészt van egy bizton­sági következménye, másrészt egy olyan lehetősége is, ami erősítheti a vízgazdálkodás pozitív, területi szerepét. Fel kell figyelni újabb igé­nyekre, pl. a természetvédelem igényeire is, ami holtágak vízgazdál­kodása javítására irányul. Ebben kaphatnak alapvető szerepet az előbb említett műtárgyak. A jövőre nézve - a vonalas árvízvédelmi létesít­ményekhez csatlakozna - valószínűsíthetőek a kazettás vízmegtartó meg­oldások. Ez ugyan nem vízügyi érdek, hanem területi vagy természet­­védelmi, de ezeknek is lehetnek árvízvédelmi következményei pozitív értelemben. Ha megvalósulnának a kazettázások, akkor azoknak lehet lokalizációs szerepe is. A töltések állapota, magassága fontos. Még nagyobb a szerepe az árvízvédelmi töltések súlyának - tehetetlen tömegének (fizikai tulajdon­ságának) - mellyel ellent tud állni a víz támadó hatásának. A drávai töltések magasságához hiányzó 6o-12o cm-es magasság tulajdonképpen hiányzó tömeget, hiányzó leterhelést jelent. Nem szabad elfelejteni, hogy itt szerves és iszapos - homokos talajjal kevert földről - a Dráva völgyé­ben jellemző öntéstalajokról van szó, s ezeknél a töltéseknél a buzgárosodás is jellemző lehet. Ezért is fontos rendezni a töltés védőképességét a Dráván, az alsó 42 km-es szakaszon. Mohács térség védelmi biztonsága a rekonstrukciós munkálatok befe­jezésével megteremtődött. A védképesség kifejlesztésében döntő szerepe van a VÍZIG-nek, a szakvállalatoknak és a közerőknek. A közerők igénybevételi lehetősége a védelmi szakaszok mentén eltérő. A ma nyilvántartott drávai ártéri területeken nincsenek nagyüzemek, géppel és munkaerővel rendelkező szervezetek, amik a védekezésben egyénileg is érdekeltek, csak néhány száz lakosú kisközségek, ahol számottevő mozgósítható közerőt alig, vagy egyáltalán nem találunk. A mai közigazgatási felállásban lehetetlen a közerőt központi helyről irányítani, mert nem tartozik az illetékességi körébe. Ezért fontos állami érdek a szakvállalatok munkájának bevonása, melyeknek jogi és közgazdasági alapjait is meg kell teremteni. György Béla műszaki igazgatóhelyettes kiemelte, hogy az őszi felülvizsgálat a védképesség tekintetében kedvező tényeket állapított meg. A drávai védvonalak iránti fejlesztési igényt a már elhangzott okok miatt a maga részéről is megerősíti. A fejlesztések realizálásáig felhívja a figyelmet a készenléti állapot biztosítására, melyet az egyes őrjárások őreinek felkészítésével és a nagyvizeket kivédő lehetséges beavatko­zások folyamatos elemzésével is el tudunk érni. A dunai szakaszon még néhány kiegészítő munkát kellene elvégezni, ha azoknak megteremtőd­nek az anyagi alapjai. Új elemként lép be a védekezés rendszerébe a térinformatika használata. Elkészült a mohácsi öblözet szoftverje, melyet a drávai öblözettel tervez az Igazgatóság kiegészíteni. Ezek a rendszerek segíthetik a műszakiakat a döntéshozatalban a helyszínen és a központi irányító stábban is. Az Igazgatósággal védekezéshez kijelölt társigazgatóság, a Körös­vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója, Dr.Goda Péter felszólalásában hangsúlyozta, hogy elismerésre méltó szakmaszeretetei és felkészülést tapasztalt a védelmi rendszereinken, annak ellenére, hogy nálunk nem gyakoriak az árvizek, ill. nincs napi gyakorlata a védekezési munkának. Elismeréssel szólt a mohácsi védelmi szakaszról és a partfalról. Zárszavában Szappanos Ferenc kiemelte, hogy az idei év változást jelentett, mert márciustól kezdődően a szakaszmérnökségek maguk vég­zik a művek üzemeltetését és fenntartását. Megállapította, hogy a váltás eredményes volt; a színvonal jobb lett a költségek és egyéb vonatkozás­ban is. Az elhangzott szakmai ténymegállapításokat helyénvalónak tar­totta, de hangsúlyozta, hogy a megvalósításukhoz PÉNZ kell. A munkáinkat a rendelkezésre álló lehetőségek függvényében sorol­nunk kell. Ettől függetlenül az apró gondokat - pl. vízfoltos, kátyús töltéskorona szakaszokat - feltöltéssel, levezetéssel őri munka keretében is meg lehet oldani a töltéseken, a hajózó nyiladékokat és a töltések melletti szabad sávokat szűkítő növényzet folyamatos eltávolításáról gondoskodni kell. A szolgálati könyvet - az örök naplóját - komolyan kell venni - sematikus beírások helyett - naprakész, a munkát és megfigyeléseket magában foglaló bejegyzéseket rögzítsenek az arra illetékesek. A napló okmány, ezért vezetése felelősséggel kell hogy történjen. Felhívta a figyelmet arra is, hogy védekező partnereink feltehetően folyamatosan változni fognak, ezért rugalmasan kell tudni pótolni a védekezéshez szükséges erőket. Beszélni kell a vízminőségi kárelhárítás anomáliáiról is. Sok esetben ismeretlen szennyezés elhárítására rendelik ki a VÍZIG-et. Meg kell határozni a KÖFE-vel együtt, hogy milyen kárelhárításra tudunk vállal­kozni és a jövőben csak ilyen feladat végrehajtására fogunk felvonulni. Végül elismeréssel nyilatkozott a művek állapotáról és köszönetét fejezte ki a lelkiismeretes munkát folytató őri állománynak. A védekezés leendő partnereit a korrekt együttműködésre kérte és megköszönte érdeklődésüket, részvételüket a bejáráson. A szemle keretében a Duna védtöltés mentén a VÍZIG gépüzeme bemutatta a HYDROT család tagjaként az általa kifejlesztett fenntartó­kaszáló gépeket, a G-5ooo rotációs rézsűkaszát és az önjáró fűkaszát, a HYDROT UNI-t. A hidraulikus működtetésű MTZ traktorra és a HYDROT UNI-ra szerelhető különféle munkavégzésre alkalmas adapterek a szakágazati munkák egyéb területein is hasznosíthatók. A gépüzem ezideig mintegy 4oo gépet gyártott és értékesített, és készen áll továbbra is a vízügyi, a közúti, de az egyéb ágazati igények kielégítésére is. cs> Lejegyezte: Lovretity Mária 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom