Víztükör, 1993 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1993-04-01 / 4. szám

KÖRNYEZETI ÉS FEJLŐDÉS AQUA .WATER (bulletin vízügyi közlemények KÉKBOLYGÓ 4-x^y mám kalizáltuk. Valóságos küzdelem volt. Olyan veszélyes volt a helyzet, a csatorna töltése úgy átázott, hogy a kívül lévő lánctalpas traktor rez­gése is veszélyeztette a töltés bizton­ságát. Ezért a sikeres védekezésért a Munkaérdemrend Bronz fokozatát kaptuk meg többen.- Az árvíz- és belvízvédekezése­ken kívül milyen nagyobb építési munkákban vettél részt?- A régebbi időkben nagyobb arányú építési munkákhoz is ki vol­tunk rendelve, mint kubikosok, munkavezetők. Ilyen feladat volt pl. a kígyósi főcsatorna bővítése, az Élővízcsatorna és a gerlai holtág kotrása, a pósteleki és a VI-os csa­torna építése. A csatornaépítések­nél még kézzel végeztük a föld­munkát, ezért a csatorna közepén meghagytuk a „bikát” a körbe fara­gott földhasábot, mert ez volt a fel­mérés és elszámolás alapja. A VI-os csatorna fenékszintjére lOOm-ként 20 x 20-as köveket ástunk le, ezzel rögzítve az engedélyes fenékszintet. Még ma is ott vannak. Ez nekem nagyon tetszett, mert tudtuk azt, hogy a következőkben meddig kell az iszapot kiszedni a csatornából.- Szakmai tevékenységeden kívül a társadalmi élet területén is eredményesen tevékenykedtél?- Még Szabadkígyóson tanács­tag lettem, onnan átköltöztem Veszélyre, és itt Gerlára is meg­választottak, így 27 éven keresztül folyamatosan tanácstag voltam egé­szen 1990-ig. Tíz évvel ezelőtt élet­mentő emlékérmet kaptam, mert fuldoklót mentettem ki az Élővíz­­csatornából.- Negyven év szolgálatot egy fel­adattal, két őrhelyen eltölteni igen nagy dolog. Mit jelent számodra az elmúlt 40 év, hogyan gondolod, ha újra kezdhetnéd, mit tennél?- Számomra minden szépséget és jót jelent, csak azt tudom monda­ni jó lóra" tettem. Nagyon szép volt, mert benne van a puszta az ember mindennapi életében, jó dolog ennyire ismerni a területet, tudni, hogy mi miért történik ott. Szeretem az embereket, tudtam is velük bánni. Anyagi számításaimat mindig megtaláltam, és a mai fiataloknak is azt mondom, hogy nem mindig a fizetéssel kell fog­lalkozni, dolgozni kell. Aki dolgo­zik, az itt jól boldogul. Igen sok főnököm volt - 12 szakaszmérnö­köt szolgáltam - mindegyikre szíve­sen emlékszem vissza Szeretem ezt a munkát, ha újra kezdhetném, csak ezt csinálnám. Kőrös Vidéki Hírlevél Emlékezés Dr. Salamin Pál professzorra Azok a 40 és 70 évük közötti ak­tív, vagy nyugdíjas mérnökök, akik a Budapesti Műszaki Egyetemen végezték tanulmányaikat, szükség­képpen találkoztak vele, és bizo­nyos, hogy közülük sokan személye­sen is ismerték. Az egyetemi, főisko­lai oktatókat gyakran kifelejtik a Vízügyi Szolgálat tagjai között emle­getni, pedig az ő munkásságuk e szolgálat szakmai tevékenységének nemcsak megalapozója, hanem rendszeres segítője. Dr. Salamin Pál /1913-1984/ mérnöki életműve lel­kesítőén sokszínű. Legismertebb a belvíz- és kisvízfolyás rendezés, az öntözés, a hidrometeorológia és a környezetvédelem területein kifej­tett munkássága, de a hidraulikától kezdve a vízeróhasznosításig más vízügyi szakágazatokban is tevé­kenykedett. Belvízrendezési és ön­tözési tárgyú cikkeit, jegyzeteit ma is rendszeresen forgatják a gyakorló szakemberek. Hidrometeorológiai- az eső, jég, hó és zúzmara hatásait rögzítő, természetjárói útjain készí­tett - fényképfelvételei a vizek összegyülekezési folyamatának megértéséhez viszik közelebb az ér­deklődi. Sajnos, e fényképsorozat­nak a legnagyobb része még ma is kiadaüan. A kis vízfolyások környe­zetének rendezésére pedig már ak­kor részletes terveket dolgoznak ki, amikor a „környezetvédelemről” társadalmi síkon még nem sok szó esett. A hidraulika tudományát dr. Salamin Pál a duzzasztási vízszínvo­nalak meghatározásának új számí­tási módszerével gazdagította. A 40- es évek végén bízták meg az akkor tervezés alatt álló tiszalöki duzzasz­tási hatásának számításaival, e mun­ka keretében dolgozta ki a róla elne­vezett számítási eljárást. Az eljárás lényege és erőssége, hogy határfel­tételei a folyómérésekkel megállapí­tott jellegadataiból adódnak, egyéb­ként pedig kerül minden redun­dáns, azaz: nem feltéüenül szüksé­ges tényezőhasználatot. A Tisza és más folyók „természetes” vízszin­­duzzasztásainak és -süllyesztései­nek, vagyis a befogadó- vagy mel­lékfolyók visszahatásának megálla­pításánál e sorok írója is eredmé­nyesen folyamodhatott a Salamin­­eljárás használatához. Dr. Salamin Pál 1946 és 1977 között oktatott a Budapesti Műszaki Egyetemen, in­tézeti tanári, docensi, vagy tanszék­­vezetői minőségben, az I. sz. Vízépí­­téstani, későbbi elnevezése szerint a Vízgazdálkodási Tanszéken, de rö­­videbb időn át a II. sz. tanszéknek is volt vezetője. 1947 és 1949 között a Hidrológiai Közlönynek volt felelős szerkesztője, több évtizeden át pe­dig a szerkesztőbizottság tagja. A tu­dományos folyóirat mai arculatát döntő részben О teremtette meg. 1993. április 23-án lett volna 80 éves. Dr. Vágás István 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom