Víztükör, 1993 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1993-04-01 / 4. szám
KÖRNYEZETI ÉS FEJLŐDÉS AQUA .WATER (bulletin vízügyi közlemények KÉKBOLYGÓ 4-x^y mám kalizáltuk. Valóságos küzdelem volt. Olyan veszélyes volt a helyzet, a csatorna töltése úgy átázott, hogy a kívül lévő lánctalpas traktor rezgése is veszélyeztette a töltés biztonságát. Ezért a sikeres védekezésért a Munkaérdemrend Bronz fokozatát kaptuk meg többen.- Az árvíz- és belvízvédekezéseken kívül milyen nagyobb építési munkákban vettél részt?- A régebbi időkben nagyobb arányú építési munkákhoz is ki voltunk rendelve, mint kubikosok, munkavezetők. Ilyen feladat volt pl. a kígyósi főcsatorna bővítése, az Élővízcsatorna és a gerlai holtág kotrása, a pósteleki és a VI-os csatorna építése. A csatornaépítéseknél még kézzel végeztük a földmunkát, ezért a csatorna közepén meghagytuk a „bikát” a körbe faragott földhasábot, mert ez volt a felmérés és elszámolás alapja. A VI-os csatorna fenékszintjére lOOm-ként 20 x 20-as köveket ástunk le, ezzel rögzítve az engedélyes fenékszintet. Még ma is ott vannak. Ez nekem nagyon tetszett, mert tudtuk azt, hogy a következőkben meddig kell az iszapot kiszedni a csatornából.- Szakmai tevékenységeden kívül a társadalmi élet területén is eredményesen tevékenykedtél?- Még Szabadkígyóson tanácstag lettem, onnan átköltöztem Veszélyre, és itt Gerlára is megválasztottak, így 27 éven keresztül folyamatosan tanácstag voltam egészen 1990-ig. Tíz évvel ezelőtt életmentő emlékérmet kaptam, mert fuldoklót mentettem ki az Élővízcsatornából.- Negyven év szolgálatot egy feladattal, két őrhelyen eltölteni igen nagy dolog. Mit jelent számodra az elmúlt 40 év, hogyan gondolod, ha újra kezdhetnéd, mit tennél?- Számomra minden szépséget és jót jelent, csak azt tudom mondani jó lóra" tettem. Nagyon szép volt, mert benne van a puszta az ember mindennapi életében, jó dolog ennyire ismerni a területet, tudni, hogy mi miért történik ott. Szeretem az embereket, tudtam is velük bánni. Anyagi számításaimat mindig megtaláltam, és a mai fiataloknak is azt mondom, hogy nem mindig a fizetéssel kell foglalkozni, dolgozni kell. Aki dolgozik, az itt jól boldogul. Igen sok főnököm volt - 12 szakaszmérnököt szolgáltam - mindegyikre szívesen emlékszem vissza Szeretem ezt a munkát, ha újra kezdhetném, csak ezt csinálnám. Kőrös Vidéki Hírlevél Emlékezés Dr. Salamin Pál professzorra Azok a 40 és 70 évük közötti aktív, vagy nyugdíjas mérnökök, akik a Budapesti Műszaki Egyetemen végezték tanulmányaikat, szükségképpen találkoztak vele, és bizonyos, hogy közülük sokan személyesen is ismerték. Az egyetemi, főiskolai oktatókat gyakran kifelejtik a Vízügyi Szolgálat tagjai között emlegetni, pedig az ő munkásságuk e szolgálat szakmai tevékenységének nemcsak megalapozója, hanem rendszeres segítője. Dr. Salamin Pál /1913-1984/ mérnöki életműve lelkesítőén sokszínű. Legismertebb a belvíz- és kisvízfolyás rendezés, az öntözés, a hidrometeorológia és a környezetvédelem területein kifejtett munkássága, de a hidraulikától kezdve a vízeróhasznosításig más vízügyi szakágazatokban is tevékenykedett. Belvízrendezési és öntözési tárgyú cikkeit, jegyzeteit ma is rendszeresen forgatják a gyakorló szakemberek. Hidrometeorológiai- az eső, jég, hó és zúzmara hatásait rögzítő, természetjárói útjain készített - fényképfelvételei a vizek összegyülekezési folyamatának megértéséhez viszik közelebb az érdeklődi. Sajnos, e fényképsorozatnak a legnagyobb része még ma is kiadaüan. A kis vízfolyások környezetének rendezésére pedig már akkor részletes terveket dolgoznak ki, amikor a „környezetvédelemről” társadalmi síkon még nem sok szó esett. A hidraulika tudományát dr. Salamin Pál a duzzasztási vízszínvonalak meghatározásának új számítási módszerével gazdagította. A 40- es évek végén bízták meg az akkor tervezés alatt álló tiszalöki duzzasztási hatásának számításaival, e munka keretében dolgozta ki a róla elnevezett számítási eljárást. Az eljárás lényege és erőssége, hogy határfeltételei a folyómérésekkel megállapított jellegadataiból adódnak, egyébként pedig kerül minden redundáns, azaz: nem feltéüenül szükséges tényezőhasználatot. A Tisza és más folyók „természetes” vízszinduzzasztásainak és -süllyesztéseinek, vagyis a befogadó- vagy mellékfolyók visszahatásának megállapításánál e sorok írója is eredményesen folyamodhatott a Salamineljárás használatához. Dr. Salamin Pál 1946 és 1977 között oktatott a Budapesti Műszaki Egyetemen, intézeti tanári, docensi, vagy tanszékvezetői minőségben, az I. sz. Vízépítéstani, későbbi elnevezése szerint a Vízgazdálkodási Tanszéken, de rövidebb időn át a II. sz. tanszéknek is volt vezetője. 1947 és 1949 között a Hidrológiai Közlönynek volt felelős szerkesztője, több évtizeden át pedig a szerkesztőbizottság tagja. A tudományos folyóirat mai arculatát döntő részben О teremtette meg. 1993. április 23-án lett volna 80 éves. Dr. Vágás István 17
