Víztükör, 1993 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1993-04-01 / 4. szám
A védelemre szoruló védelmi művek Pörböly A pörbölyi vasúti tragédiát követően az ország lakossága jogosan követelte a nagyobb szigorúságot a biztonsági - vagy nevezhetjük védelmi - művek megrongálóival szemben. A szomorú és nemcsak pörbölyhöz kötődő esemény-sorozatot az egész ország ismeri. Minden jóérzésű ember részvéttel gondol az áldozatok hozzátartozóira és ugyanilyen mély érzelmi felindultsággal - csak ellenkező előjellel - a kiváltó okokat létrehozó ismeretlenekre. Van aki odáig is elmegy, hogy a jelenlegi vasúti átjárók biztosítási rendszerét - amely elviekben európai szintű - a gyakorlatban a magyar mentalitással össze nem egyeztethetőnek ítéli és sokkal drágább, de ha úgy tetszik, a vasúti közlekedés is a kárra emlékeztető megoldásokat követel. Miért foglalkoztatja a vízügyeseket ez a tragédia? Ahogy a vasúti átjáró biztosító berendezése egyben az élet védelmét szolgáló szerkezet is, ugyanúgy a vízügyi szolgálat kezelésében lévő árvízvédelmi művek, belvízcsatornák, szivattyútelepek is (és még sorolhatnám), szintén életet és vagyont védenek. Nyilvánvaló, hogy nagy a különbség a két probléma között. A közlekedés veszélyforrásaitól, a jelzőtáblák, a berendezések, a szabályokhoz kötött magatartás véd mindnyájunkat még akkor is, ha a jelzőberendezéseket a diverzánsoknak nevezhető bűnözők megrongálják. (A jog a követendő magatártást ez esetben is előírja.) A mi műveinknél a veszélyt nem egy közelgő és a megengedettnél nagyobb sebességgel haladó vasúti szerelvény okozza - ráadásul, akinek vezetője tudatában volt a fénysorompó működési zavarának - hanem a természet. A veszélyforrás keletkezéséről, a meteorológiai és hidrológiai diszciplínákon alapuló, az emberek által üzemeltetett információs és telekommunikációs rendszer ad hírt - némely szomszédos ország relációjában nem mindig zavarmentes. A műveket érő terhelést szabályozni vágányzárral, KRESZ-táblával nem tudjuk és a védelmi mű üzembiztonságának sincsenek egyértelmű indikációs tényezői. A töltés működő-képtelenségét nem jelzik fénysorompók. Nem lenne mindezekből baj, ha a múlt században hozott vízügyi törvénykezéseknek megfelelően a töltést megrongálok a Fehér-Kőrös bp. 128+150 fm-ben elhelyezett tábla szövegének megfelelő mértékű büntetésben részesülnének: „Alsó-Fehér-Kőrös Ármentesítő Társulat FIGYELMEZTETÉS Aki a vízmedreken keresztül a kijelölt átjáró helyeken kívül szekerez, lovagol, vagy marhát áthajt, valamint aki a védtöltésen engedély nélkül legeltet, azon szekerez, lovagol, vagy marhát hajt, az 1885. évi XIII. t. ez. 105.7. pontja értelmében 200 koronáig, aki pedig a védtöltésen keresztül a kijelölt átjáróhelyeken kívül szekerez, lovagol, vagy marhát áthajt az 1885. évi XXIII. t. ez. 104.7. pontja értelmében 600 koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntetik. Az igazgatóság Megjegyzés: egy métermázsa búza kereskedelmi ára a hivatkozott törvény időpontjában I I korona volt” Ma egy töltésrongálóval szemben semmilyen hatékony jogi eszköz nem áll rendelkezésünkre. Az okozott kárt, annak a védelmi biztonságra kiható következményeit a kárt szenvedőnek úgy kell bizonyítania, mintha bármilyen polgári peres követeléssel állna szemben a neki vélhetően kárt okozóval. A töltést - s egyéb műveinket - nemcsak jogszabályok, hanem emberek is védenék, ha nem minden felhatalmazás nélkül kellene mindezt tenniük. Az elmúlt évtizedekben kialakult szabálysértési és jogalkalmazási gyakorlat szerint a gátőr egy olyan magán személy, aki mintegy hobbyjából látja el a tevékenységet: semmilyen hatósági személyre vonatkozó jogi védelem alatt nem áll a vele törvénytelenül fellépőkkel szemben. A pörbölyi tragédiából kiindulva eljutottunk az árvízvédelmi töltésekig és odáig, hogy a vízügyi szolgálat egyaránt elkötelezett minisztériumi főhivatalnokaitól a gátőrökig bezárólag csak egyben bízhatunk: ha nehézségeink támadnak, akkor a társadalom - önkormányzatok, köztársasági megbízottak, gazdálkodó szervek - egyéni jószántukból is felismerik érdekeiket. «•> Dr. G. P. T A R T A L О M Pörböly 2 „Bős: Több nemzedék nagy tanulsága” 3 A Dráva-partról jelentkezem 4 Mindennek ára van 6 Az OVF szervezeti felépítése 8 Fotóalbum 9 * A Magyar Hidrológiai Társaság áprilisi rendezvényei 10 Levélváltás 1 1 *** TÜKÖRBEN Nyitott kapuk 12 Vízügyi szolgálat - alulnézetben 14 LAPRÓL - LAPRA Negyven éve csatornaőri szolgálatban 16 Emlékezés dr. Salamin Pál professzorra 17 HÍREINK 18 Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Felelős szerkesztő: PERECSI FERENC Szerkesztő: MOLNÁR J. GÁBOR Felelős kiadó az Országos Vízügyi Főgazgatóság főigazgatója Nyomás: PENCIL KIADÓI BT. 1089 Bp„ Vajda P. u. 12. Tel/Fax: 2-100-400/1153 Technikai tervező: Surmann Gyula Előfizethető a PENCIL BT-nél, a POSTA Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodájánál (HELIR), 1900 Budapest, XIII..Lehel u. 10/A, közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR Postabank Rt. 219-98636 vagy 021 -02799 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy évre: 240,- Ft Egy-egy szám ára: 40,- Ft Külföldre terjeszti a MAGYAR MÉDIA (H-1392 Budapest, Pf.: 279 Telex: 22-6207) Anzeigen - Advertisements - Publicité: MAGYAR MÉDIA (H-1 392 Budapest, Pf.: 279 Telex: 22-6207) Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! HU ISSN 0139- 1372 2
