Víztükör, 1993 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1993-03-01 / 3. szám

Lapról — Lapra Vízügyi igazgatóságaink lapjaiban, hírleveleiben, valamint az ágazat munkája, törekvése alapján figyelmet érdemlő hazai, illetve külföldi (szak)lapokban számos olyan hír, riport, információ, interjú avagy tudósítás jelenik meg, amely gazdagíthatja a szakemberek ismerettárát. A tavaly indult új rovatunkkal ezen lapokból tallózunk. Reméljük, hogy törekvésünk találkozik a szakma szolgálattevőinek igényeivel Villáminterjú az MBSZ jövőjéről A Szakszervezeti Bizottság legutóbbi ülésén még több változatú megoldásról szólt dr. Goda Péter igazgató. Van-e végleges változat? Igen. A bajai miniszteri értekezle­ten tisztázni tudtunk még több függő kérdést, így a gyulai VÍZIG égető problémáját a Biztonsági Üzem és az MBSZ szétválasztását is. Miként rendeződik tehrít a kérdés? A VIZIG-ünk védelmi felelőssé­ge közismerten nagymértékű (heves áradású folyók, nagyszámú szivattyú­­telepek stb.). A belvízgépészek egy­ben maradnak az osztag karbantartó törzs részlegével és ők fogják az alapfeladatokat ellátó MSZB-t al­kotni. Mi van a hírközlőkkel és a hajózok többi részével? A hírközlők átmenetileg szintén az MBSZ-esek hezkerülnek, amíg a folyamatban lévő privatizáció el nem dönti a sorsukat. A hajózás lehet hogy a Tisza völgyben integráló­dik. Az MBSZ önmagában ütőképes lesz-e? Értem ezalatt, hogy az osztagot ki tudja-e adni, egy szükségtározás tenni­valóit el tudja-e látni, képes-e a szi­vattyútelepeken a belvíz alatti folyamatos üzemelt esésére ? N'em. N em is cél. A karbantartás, üzemeltetés fokozaton kívüli felada­tait a belvízgépészekre támaszkodó új MBSZ fogja ellátni. Ha védekezés­re kerül a sor, akkor a szolgáltató szervezetbe tartozó Biztonsági, Föld­munka és Mélyépítő üzemek adják a létszámot és a jövőben is támaszkod­nunk kell az ipari műhelvekre. Ez a létszámtartalék a szakaszok vé­delmi tevékenységébe is besegít? Természetesen. Igv fog szólni a közhasznú szolgáltatási szerződés. Körös Vidéki Hírlevél Mérnökkurázsi A bős-nagymarosi vízlépcső-rend­­szert az utóbbi időben versengve lát­ták el újabb és újabb nevekkel: Du­­naszaurusz, szörny, a gigantománia terméke a sztálznizmus szimbóluma stb. Úgy gondolom, az idő igazolja, hogy ezek a keresztapák milyen “magas színvonalú műszaki, mérnö­ki felkészültséggel” rendelkeznek. Sze­rintük azokat, akik Bősről másként gondolkodnak mint ők, el kell ma is hallgattatni, le kell váltani. Pedig mind a politikusoknak, mind a laikusok­nak tudomásul kellene venniük, hogy a mérnökök a természet és a fizika törvényei szerint teivez.nek, mére­teznek és építenek. F. törvények pe­dig egyformán működnek Francia­­országban, Németországban, Magyar­­országon, sóit az. egész világon. Azt, hogy ilyen komoly erőha­tásoknak kitett létesítményt szán­dékosan rosszul terveznek, építe­nek fel, csak akkor lehet fedtéte­­lezni a mérnökökről ha nem érte­nének szakmájukhoz, vagy gazem­berek lennének. A műszaki társa­dalom pedig ezt az. aljasságot sem hazájával, sem önmagával szem­ben nem követte el. Ha a vízlépcsők a folyókon azt a káros hatást fejtenék ki. mint azt a hozzá nem értők állítanak, ak­kor Franciaország egv része már nem létezne, illetve katasztrófa súj­totta terület lenne. Hiszen a Raj­­na-Rlwne csatornázása (lépcsőz­­tetése) 160 éve kiépült, 170 zsilip­pel (vízlépcsővel) és zavartalanul folyik a hajózás az Északi tenger és a Földközi-tenger között. A Rajna- Rhone-csarorna. és a Rhone folvó völgve egvik legszebb és legvirág­­zóbb része Franciaországnak. Elképzelni sem tudom. hogv mi szülte a mérnökökkel szemben az ellenszenvet, bizalmatlanságot, véleménvem szerint nem adtak rá okot. A Műegyetemen a mérnök­­képzés 1782-ben kezdődött. .Azóta hazánkban egvetlen duzzasztó, lúd vagv metrószakasz sem omlott össze. Ezzel szemben az elmúlt kétszáz évben a politikai rendszerek né­­hánvszor összeroppantak. Mindenki saját lelkiismerete, a térn ek szerint ítélje meg. hogv me­­lvik szakma dolgozott pontosab­ban. körültekintőbben és eredmé­nyesebben. Népszabadsag Vízgazdálkodási «■ • mm társulatok tanácsadója Biotechnológia és Környezetvédelem MA ÉS HOLNAP ESZKÖZÖK ÍS MÓDSZEREK A MINDENNAPOK GYAKORLATÁBAN 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom