Víztükör, 1993 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1993-03-01 / 3. szám
rehajtását. amelyek az ágazat jövőbeni működőképességének alapkövetelményeit jelentik. Ez a becsületes munka mellett az eddiginél bátrabb .erőteljesebb parlamenti fellépést és a megkezdett nvílvánosság-program gyorsítását és - esetenként - újragondolását is igényli. 1. A szakmai munkajogi megalapozása érdekében az év első felében a kormány elé kell terjeszteni az új vízügyi politikára épülő Vízügyi Törvényjavaslatot. Olyan törvény megalkotása szükséges, amely hosszabb távon is időálló módon határozza meg a vízgazdálkodás jogi kereteit, egyértelműen elhatárolja az állami, önkormányzati és állampolgári feladatokat. és csökkenti az állami feladatválalás mértékét, az államigazgatási eljárás zavartalan végzése érdekében tisztázza a hatósági és szakhatósági jogköröket, az arra alkalmas területeken lehetőséget teremt a koncesszió és a privatizáció alkalmazására. Mivel a törvény keret-jellegű 1993. év folyamán elő kell készíteni a kapcsolódó kormány- és miniszteri rendeleteket is. 2. .Az előzőekhez kapcsolódva az új törvényi elhatároláshoz igazodó és az állami kötelezettségeket ellátó szervezeti struktúrát kell kialakítani. A vízgazdálkodás területi jellegéből következően a tev ékenységet a Vízügyi Igazgatóságokra kell alapozni. A vonatkozó kollégiumi határozat szellemében és ütemezésének megfelelően a Vízügyi Igazgatóságok átalakítását azonnal meg kell kezdeni olymódon, hogy a ma még hiányos törvények elfogadását követően a vállalkozási tevékenység teljes szervezeti elkülönülése biztosítható legyen. Ennek figyelembevételével kell az elkövetkező hónapokban az igazgatóságokat egységesen átszervezni szervezeti felépítés, valamint létszám- és bérgazdálkodás tekintetében egyaránt.A szervezési munka előfeltételeként - és azért, hogy az. állami pénzek felhasználásának ellenőrzése és egyúttal a művek üzemeltetése biztosítható legyen - az állami feladat ellátásához, az engedélyezett létszám- és a normatívák alapján meghatározott költségeket gondosan ki kell munkálni. A vízkárelhárítási védelmi biztonság fenntartása érdekében a szükséges védekezési létszámot - a vízügyi együttműködés erősítése mellett - a minisztérium irányításában tevékenykedő egyéb szakágak és más tárcák szakértőinek, dolgozóinak bevonásával kell biztosítani. 3. At kell gondolni a vízügyi szakágazat irányítási rendszerét és egyértelműen rendezni kell a minisztériumi szakágazati főosztályai, valamint a középirányító szén’ (OVF) és az igazgatóságok kapcsolatát. Szabályozni és erősíteni kell az. illetékes minisztériumi főosztályok segítségével a minisztériumi funkcionális főosztályok szerepét a vízügyi szakirányítás területén. Ma már mindenki előtt világos, hogy a minisztérium feladata a kormányzati szintű szakmai és politikai munka, valamint a vízügyi szervezet el\i irányítása, éppen ezért a középirányító szervhez kell telepíteni az operatív jellegű tevékenységet. Ennek megfelelően az Országos Vízügyi Főigazgatóság ellátja all. fokú hatósági jogköröket, felügyeli - és egyes átruházott jogkörökben irányítja - az igazgatóságok tevékenységét, egyúttal részt vesz a szakágazatok egészét érintő koncepcionális kérdések kidolgozásában, a döntések előkészítésében. A jelenlegi átfedések kiküszöbölése, valamint a szervezet belső ellentmondásainak feloldása érdekében gondosan kell kimunkálni a feladatmegosztást. Ennek következtében a vállalkozói szervezet leválasztásán túlmenően a hatósági engedélyezési szinteket is egyértelműen kell megosztani. 4. A minisztérium szakirányú felelősségének megfelelően - az önkormányzati ellátási kötelezettségek mellett is - jelentőségének megfelelő súllyal kell foglalkozni a vízellátás és szennyvízelvezetés szakmai és szervezeti kérdéseivel. A minisztérium megváltozott tulajdonosi körülmények ellenére és a szolgáltatási biztonság fenntartása érdekében is felügyelni köteles a vízszolgáltató vállalatok szakmai tevékenységét Mindez, egyrészt szabályozást, másrészt átgondolt, irányított szervezeti átalakításokat is jelent. Az ÁV RT-vel közösen az állami vagyon védelme mellett a vállalatok csoportérdekeken alapuló sz.ét.tagolása helyett a tiszta szolgáltatási profilok megteremtését és optimális szolgáltató rendszerek és szervezetek kialakítását tartjuk szükségesnek. 5. A szakma irányítása fokozottabb mértékben számít a VITUKI munkájára az alaptevékenység és a tudományos kutatások terén egyaránt. Ez piaci viszonyok között is bizonyos garanciákat jelent, melyekre a kutatók részéről gondos munka lehet a válasz. 6. Biztatóan halad az. ÁBKSZ sze vezet korszerűsítési tevékenysége. Külön kell szólni a - jelenleg válságos helyzetben lévő — vizitársulatok munkájáról, amelyek tevékenysége a vízgazdálkodási feladatok decentralizált viszonyai között alapvetően fontos. Ezért a jövő tennivalóit ezen a területen is sürgősen fel kell vázolni. 7. A már említett törvényelőkészítő munka mellett folytatni kell az ágazati megújulást szolgáló szakmai tevékenységet. Ennek érdekében felül kell vizsgálni egyes miniszteri rendeleteket, ágazati szabályozásokat, állásfoglalásokat. Ez átgondolt munkát igényel és mindenek előtt a térben és időben elkülönülten jelentkező társadalmi igények kielégítését szolgálja. A vízügyi szakágazat feladata a felsorolt igények rangsorolása. Ám a feladatok végrehajtása csak megfelelőjogi alapok mellett, jól előkészített és kidolgozott kerettervek kimunkálásával alapozható meg. Az újszerű távlati elképzelések összeállítását az év folyamán meg kell kezdeni. Tisztában kell lenni azzal, hogy szakmai munkánkat csak kellő ökológiai szemlélettel -s a természeti érdekekvédelmének szem előtt tartásával végezhetjük. A kitűzött feladatok jelentősek, de a tervszerű, átgondolt szakmai megalapozás után a teljesíthetőség lehetőségei adottak vagy megteremthetők. Ezek alapján minden esély megvan arra, hogy a vízügyi szakma a közelmúlt és jelenlegi nehézségein úrrá legyen és a társadalom értékelésében ismét jelentőségének megfelelő helyre kerüljön , helyet és rangot vív ki magának átalakuló hazánkban. i'-í> Dr. Hajós liéla 5
