Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 3. szám
A vízügyi informatika fejlesztése II. A személyi számítógépek megjelenése a hazai piacon a ’80-as években, majd ezek minden elképzelést meghaladó gyors ütemüfejlődése lehetővé tette, hogy a Vízügyi Igazgatóságok saját feladataik megoldására széles körben alkalmazzák e gépeket, sőt az e területen legaktívabbak már a helyi hálózatok kialakítására is vállalkozhattak. Az előző számban áttekintettük a vízügyi informatika fejlesztése érdekében készülő középtávú terv meghatározó feltételrendszerét, a vízügyi ágazati informatika fejlődését, a számítástechnikai eszközök (hardver és szoftver) és alkalmazások 1991. második félévében felmért helyzetét. A cikk végén megfogalmaztuk a fejlesztés fő irányait, melynek ismételt felidézése talán nem felesleges. Az informatikai fejlesztés alapvetően 3 fő irányt kell, hogy kövessen: a vízgazdálkodási irányítás megfelelő információs kiszolgálását; a publikus, nem szakirányítási célú információszolgáltatás megalapozását, valamint az informatikai fogadókészség fejlesztését. Az informatikai koncepcióterv nem tartalmazza az adatátvitel technikai fejlesztésének tervét, amely a külön készülő hírközlésfejlesztési terv része. Követendő elvek A vízügyi informatikai fejlesztési programot megfelelő megalapozó koncepció-tanulmány alapján kell megtervezni, a koncepció tanulmányt célszerű külső szakértővel véleményeztetni. Követendő elvek: az informatikát szolgáltatásként kell tekinteni, ezért a fejlesztések célja nem csak egy adatfeldolgozó vagy informatikai megalapozó számítástechnikai termék kidolgozása, hanem a fejlesztésekkel kapcsolatos döntéskor azok működtethetőségét, (adatfeltöltés, felkészült felhasználók) működtetését, és hasznosítását is figyelembe kell venni. A vízügyi szakfeladatokat támogató és a vízügy „külső" informatikai kapcsolatait szolgáló informatikai fejlesztések terve mellett meg kell vizsgálni a jelenlegi ügykezelési gyakorlatot, fokozatosan fejleszteni kell az elektronikus ügykezelést (számítógépes ügyiratnyilvántartás, szövegfeldolgozás gépesítése, egységes magyar karakterkészlet bevezetése, elektronikus belső postázás...), figyelembe véve, hogy a szervezettség növelése és a számítástechnika ügyviteli alkalmazása egymást fokozatosan erősítő folyamatok. Az informatikai koncepciónak része kell, hogy legyen a finanszírozási rendszer meghatározása, a fejlesztési tervet különböző fejlesztési szintekre és ezekhez tartozó költségtervre változatszerűen kell kidolgozni. Feladat-kiválasztás A fejlesztés lehetőségei a források szűkössége miatt minden területen erősen korlátozottak, ennek megfelelően önmérsékletet kell tanúsítani az egyidejűleg indított fejlesztési feladatok kiválasztásánál, de törekedni kell az elindított témák gyors fejlesztésére, a pénzügyi források koncentrálására. A feladatkiválasztásnál a valós és reális feladatokból kell kiindulni. Olyan feladatok számítógépes megoldásait kell előirányozni, melyeknél ez a technika hatékonyabb megoldást biztosít, s melyek iránt valós felhasználói igény jelentkezik. Fokozottan figyelni kell a tényleges hasznosításra és hasznosíthatóságra. A vízgazdálkodási irányítás területén elsősorban a vízügyi hatósági és szakigazgatási tevékenység, a vízgazdálkodási állami alapfeladatok ellátását szolgáló informatikai feladatokat kell előnyben részesíteni - különösen a költségvetési forrásból végzendő fejlesztéseknél. Előnyben kell részesíteni azokat a témákat, melyek meglévő, valóban szükséges, működő, de korszerűsítésre szoruló rendszerek fejlesztésére irányulnak. Az informatikai fejlesztés szervezési, finanszírozási, adatvédelmi és ellenőrzési feladatainál figyelembe veendő elvek:- új alapokra kell helyezni a központi és területi szervek informatikai együttműködését, mivel megszűnt a számítástechnikai háttérintézet, az együttműködési formák megválasztásánál a vízgazdálkodási folyamatok, a vízügyi szolgálat egységét és a szervezetek érdekeltségét kell alapul venni,- a fejlesztési célkitűzések meghatározását a VIZIG-ekkel együttműködve, az informatikai felelősökkel közös munkával kell elvégezni. Az egyes feladatok célkitűzéseinek meghatározásánál el kell kerülni a maximalizmust, a központi célt is szolgáló rendszereknél is meg kell tudni fogalmazni a fejlesztés ütemenkénti alap célkitűzéseit, a további javításokat, kiegészítéseket a már működő rendszerek további ütemeinél kell bevezetni. A fejlesztésre vállalkozó VÍZIG ehhez központi támogatást vehet igénybe;- a nem központi, de több szervnél is igényelt informatikai szakfeladatok menedzselésénél, a számítástechnikai eszközök és programrendszerek beszerzésénél, a piackövetésben és tanácsadó szolgálat kialakításában, az informatikai képzésben fel kell használni a közös fellépés lehetőségeit és előnyeit, ennek érdekében informatikai gazdasági társaság szervezhető, melyen belül a fejlesztési feladatok vállalkozásban legyenek megvalósíthatók;- az egyes szakmai alrendszerek közötti kapcsolat biztosítása, az adat-tartalomban való ismét
