Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 3. szám
MAGYAR SZEMMEL A vízügyi ágazat és a szakmai szolgálat szakemberei lehetőségeikhez mérten gyarapíthatják ismereteiket határainkon túl is: a vízellátás- és felhasználás, a mezőgazdasági vízhasznosítás, az öntözés, avagy az ipari vízgazdálkodás legfrissebb technikai-, technológiai megoldásainak megismerésével. E rovatunk, amiként azt lapunk régebbi Olvasói már megtapasztalhatták, a szakmai utakon szerzett ismereteket kívánja bemutatni. Tíz éves a holland-magyar vízügyi együttműködés A holland kapcsolat Az OVF főigazgatója, a holland vízügyi szervezet - a Rijkswaterstaat vezetőjének meghívására 1992. március 23-25. között látogatást tett Hollandiában. Ez jó alkalmat szolgáltat arra, hogy a szakmai tanulmányút tapasztalatainak közreadása mellett ismertessük a magyar-holland vízügyi kapcsolatok történetét. Kezdetben a szakmai kapcsolatok csupán a kiadványok cseréjére szorítkoztak. A 70-es években már számos magyar ösztöndíjas jutott el a delfti Műszaki Főiskolára és a wageningeni Mezőgazdasági Egyetemre. Számos, a kutatás, a vízépítés és a vízügyi közigazgatás területén dolgozó kollégánk Hollandiában ismerkedett meg a nyugat-európai országok vízgazdálkodási tapasztalataival. Részben a továbbképzés révén létrejött kapcsolatoknak köszönhető, hogy közvetlen együttműködés jött létre a VITUKI és a delfti Hidraulikai Laboratórium között. 1981- ben a Rijkswaterstaat két vezetője látogatott Magyarországra. A látogatás eredményeként kidolgozták a vízügyi együttműködési megállapodást (Memorandum of Understanding). Ez volt az első jelentősebb tárcaszintű együttműködési megállapodás magyar-holland viszonylatban. Az OVH-Rijkswaterstaat 1982. évi megállapodása - az együttműködő partnerek által sokszor hivatkozott Moll - az alábbi területeken irányzott elő közös kutatásokat illetve szakmai együttműködést:- a vízgazdálkodás jogi és igazgatási szempontjai;- a vízellátás és drénezés;- a vízi környezet védelme;- a felszíni és a felszín alatti vizek hidrológiája;- folyószabályozás, árvízvédelem, vízerőhasznosítás;- a kereskedelmi és ipari együttműködés előmozdítása terén. A csaknem 10 évvel ezelőtt előirányzott témák ma is változatlanul időszerűek. Az 1984.évi „Moll" irányozta elő a Magyar-Holland Vízgazdálkodási Közös Bizottság létrehozását az együttműködés folyamatos koordinálása érdekében. Az 1985/86. évi munkaprogram már közös tudományos szemináriumokat is előirányzott (1985. Budapest „Sekély belvízi eutróf tavak vízgazdálkodási kérdései illetve 1986. Lelystad „Síkvidéki és belvízi vízelvezetés és öntözés"). A közös kutatási eredményekről magyar és holland kutatók számos nemzetközi rendezvényen számoltak be, azokat tudományos folyóiratokban is ismertették. (Például IAWPRC rendezvények; „IV. Vízminőségi és vízkezelési nemzetközi konferencia" - Siófok 1988; „Szilárd anyagok, iszapok és bomlástermékek V. nemzetközi konferenciája" - Róma 1989"). A vízügy átszervezése a közös programok végrehajtását 1988/89-ben jelentősen megnehezítette. 1989-ben sikerült a korábbi kapcsolattartást a holland partnerekkel helyreállítani, meggyőzni őket a magyar együttműködési szándék változatlanságáról. Jól példázta ezt az 1989. május 29-június 1. között Baján megrendezett „Magyar-holland folyamszabályozási szeminárium". A szemináriumon bemutatták a Rajna és a Duna árvízvédelmével, folyamszabályozásával kapcsolatos eredményeket, továbbá foglalkoztak vízminőségvédelmi kérdésekkel is. A szeminárium eredményei nagyban hozzájárultak egy korszerűbb szemléletű együttműködés kidolgozásához. A környezetbarát szemléletű program alapján az alábbi projecteken dolgoztak 1990-91- ben magyar és holland szakemberek. - folyók és tavak rehabilitációja különös tekintettel a környezeti problémákra; - a morfológia és az ökológia kapcsolata; - üledékmozgás mérése. A kutatási programot a VITUKI és a RIZA koordinálta két magyar vízügyi igazgatóság (Székesfehérvár, Baja) aktív közreműködésével. 1990 decemberében Lelystadban a holland kormány támogatásával a RIZA workshopot rendezett a PAWN projectről (azaz a vízgazdálkodásban alkalmazott politika analízis-módszeréről). Az 1992/93. évi munkaprogram kiemelt feladata a Gemenci holtág környezeti rehabilitációja, ami a Rajna menti újrafásítási program számára is hasznos tapasztalatokat eredményezhet. Fentiekre tekintettel ezt a programot a holland kormány külön is támogatja. További együttműködési feladat a kotrások környezeti hatásainak vizsgálata és az üledékvándorlás mérésére szolgáló eszközök összehasonlító vizsgálata. A PHARE-program keretében Hollandia támogatást nyújt a balatoni vékonyrétegkotrások céljára alkalmas speciális kotrógép beszerzéséhez. Ugyancsak a PHARE-program keretében szervezett tanulmányút tapasztalatait tette közzé a VÍZTÜKÖR 1991. évi 6. száma. A fejlett vízgazdálkodással rendelkező Hollandia tapasztalatai számunkra példaértékűek. Az együttműködés nem volt egyoldalú, hiszen a magyarországi kutatási eredmények és tapasztalatok átvételében a holland fél is érdekelt volt. A Rijkswaterstaat képviselői több ízben kifejezésre juttatták, hogy az
