Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)

1992 / 3. szám

Nemzeti beszámoló a Világkonferenciára Környezet és fejlődés Elkészült hazánk nemzeti beszámolója az Egyesült Nemzetek 1992. évi Környezet és Fejlődés Világkonferenciájára. A tanulmány második fejezete gondos részletességgel taglalja Magyarország környezeti állapotát: a föld, a víz és a levegő' állapotát, az élővilág és a természetvédelem, valamint a tájak és a települési környezet milyenségét. Hazánkban a vízkészletek és a víz­­használatok összevetése kedvező képet mutat. Vízigényünket várha­tóan az ezredforduló után is ki tudjuk elégíteni. Minthogy azonban Ma­gyarország hidrológiai szempontból tipikus alvízi ország (a mértékadó augusztusi 80 százalékos felszíni víz­készletünk 94 százaléka külföldről származik), a jövőben számolnunk kell a vízkészletek csökkenésével. To­vábbi gondot jelent, hogy a vízkész­letek és a vízigények térbeli megosz­lása nincs összhangban, ezért főleg az ország keleti felében elosztási problémák keletkezhetnek, tehát az igények kielégítéséhez átgondolt nagytérségi vízgazdálkodási politi­kára van szükség. Felszíni vizek Kémiai jellemzők tekintetében felszíni vizeink minőségromlása az elmúlt években lelassult ugyan, de tovább folytatódott. Az elmúlt húsz évben vizsgált folyó­szelvények több mint felében nőtt a kémiai oxigénigény, a biokémiai oxi­génigény, azammóniumon-, a nitrát­ion- és az ortofoszfát-ion-tartalom. A vizsgált szelvények 15 százalékában a romlás nagymértékű. Különösen ked­vezőtlenül alakult vizeink foszfáttartal­ma, és jelentősen nőtt az ammoni­um- és a nitrátszennyezettség is. A felszíni vizeket ipari szennyvizek is szennyezik (ezek részben külföldről érkeznek). A főváros szennyvizei kü­lönösen higany- és ólomszennye­zettségük miatt veszélyesek. A felszíni vizek bakteriológiai szennyezettsége az elmúlt 10 évben egy - tizennégy állandó mintavételi helyre kiterjedő - vizsgálat csak egy mintavételi ponton tapasztalt javu­lást, a többi ponton a szennyezett­ség mértéke stagnált vagy romlott. A Balaton vízminőségének a romlását a környezetvédelmi erő­feszítések hatására sikerült megállí­tani. A tó vize ma fürdésre minde­nütt alkalmas. Felszín alatti vizek Felszín alatti vizeink mintegy felét teszik ki az ivóvízellátásra számba vehető készletek. A vízfelhasználás jelenlegi mértékének következmé­nyeként a rétegvíz nyomása egyes régiókban tendenciaszerűen csök­ken. Az utóbbi években helyenként talajvízszintcsökkenés is jelentkezett. A bányászati vízkiemelés hatására pedig erőteljes regionális karsztvíz­­szintsüllyedés következett be. A felszín alatti vízkészlet vízminő­ségi gondjainakjelentős részéta nit­rátszennyezettség okozza, ami fő­leg a felszínközell törmelékes réte­gek talajvizeire és sekély rétegvize­inkre jellemző. A talajvizek (0-20 mé­teres mélységtartomány) a belterü­leteken olyan mértékig szennyezet­tek, hogy ivóvízellátásra nem alkal­masak. Igen lassú, de emelkedő tendenciájú nitrátosodás tapasz­talható a nyitott karsztos területe­ken és az iparosodott, sűrűn lakott országrészeken. Ivóvízkészleteink közel 65 százalé­kának nincs kellő természetes védett­sége a felszíni eredetű szennyezettsé­gekkel szemben. A veszélyeztetettsé­get mutatja, hogy az ivóvízbázisok közel harmadánál következett be mi­nőségromlás a használatbavétel óta. A Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálat- ma területi Tisztiorvosi Szol­gálat - állomásai által 1988-ban vizs­gált 100 ezer ivóvízmintának a 44 szá­zaléka, ezen belül a vízművekből származó mintáknak a 37 százaléka nem felelt meg az ivóvízminőségi elő­írásoknak (2. táblázat). A kifogások nagyobb része nem az egészségre közvetlenül ártalmas komponensek (például nitrit, nitrát, arzén vagy kór­okozó baktériumok) miatt merült fel, hanem például vas, mangán, nagy keménység vagy a vízszennyezettsé­gét jelző emelkedett baktériumszám miatt. Súlyos Ivóvíz ellátási problémák elsősorban a kis településeken for­dulnak elő. Az ország 3064 települé­séből 570 minősül az Ivóvízellátás szempontjából közegészségügyileg veszélyeztetettnek. Ezeken a tele­püléseken az ország lakosságának 0,8 százaléka él. Vízellátás szennyvízkezelés Településeinken a lakosság veze­tékes ivóvíz ellátása hosszú évek óta gyorsabban fejlődik, mint a csator­na-, szennyvízhálózat, illetve a ke­letkezett szennyvizek megfelelő he­lyi elhelyezése (oldómedencék, szikkasztók, mezőgazdasági hasz­nosítás). A közműves vízellátásba bekapcsolt lakások száma 2,7 millió (69 százalék). A vezetékes vízzel el­látottan települések száma 874, eb­ből 570 település az ivóvíz nitrát- (és egyéb) szennyezettsége miatt köz­egészségügyi szempontból veszé­lyeztetettnek számít. Becslések szerint évente mintegy 150 millió köbméter, nem közcsator­l.sz. táblázat Országos vízminőségi helyzetkép Vízminőséfi jellemző 1. oszt. vízminőséget mutató Javuló vízminőséget mutató Jelentősen romló vízminőséget mutató szelvények százalékos aránya KOI 41 37 17 BOls 20 41 15 Oldott O2 65 38 15 Ammónium-ion 28 35 30 Nitrát-ion 89 13 7 Ortofoszfát-ion 20 22 57 Összes oldott anyag 63 15 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom