Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 3. szám
Nemzeti beszámoló a Világkonferenciára Környezet és fejlődés Elkészült hazánk nemzeti beszámolója az Egyesült Nemzetek 1992. évi Környezet és Fejlődés Világkonferenciájára. A tanulmány második fejezete gondos részletességgel taglalja Magyarország környezeti állapotát: a föld, a víz és a levegő' állapotát, az élővilág és a természetvédelem, valamint a tájak és a települési környezet milyenségét. Hazánkban a vízkészletek és a vízhasználatok összevetése kedvező képet mutat. Vízigényünket várhatóan az ezredforduló után is ki tudjuk elégíteni. Minthogy azonban Magyarország hidrológiai szempontból tipikus alvízi ország (a mértékadó augusztusi 80 százalékos felszíni vízkészletünk 94 százaléka külföldről származik), a jövőben számolnunk kell a vízkészletek csökkenésével. További gondot jelent, hogy a vízkészletek és a vízigények térbeli megoszlása nincs összhangban, ezért főleg az ország keleti felében elosztási problémák keletkezhetnek, tehát az igények kielégítéséhez átgondolt nagytérségi vízgazdálkodási politikára van szükség. Felszíni vizek Kémiai jellemzők tekintetében felszíni vizeink minőségromlása az elmúlt években lelassult ugyan, de tovább folytatódott. Az elmúlt húsz évben vizsgált folyószelvények több mint felében nőtt a kémiai oxigénigény, a biokémiai oxigénigény, azammóniumon-, a nitrátion- és az ortofoszfát-ion-tartalom. A vizsgált szelvények 15 százalékában a romlás nagymértékű. Különösen kedvezőtlenül alakult vizeink foszfáttartalma, és jelentősen nőtt az ammonium- és a nitrátszennyezettség is. A felszíni vizeket ipari szennyvizek is szennyezik (ezek részben külföldről érkeznek). A főváros szennyvizei különösen higany- és ólomszennyezettségük miatt veszélyesek. A felszíni vizek bakteriológiai szennyezettsége az elmúlt 10 évben egy - tizennégy állandó mintavételi helyre kiterjedő - vizsgálat csak egy mintavételi ponton tapasztalt javulást, a többi ponton a szennyezettség mértéke stagnált vagy romlott. A Balaton vízminőségének a romlását a környezetvédelmi erőfeszítések hatására sikerült megállítani. A tó vize ma fürdésre mindenütt alkalmas. Felszín alatti vizek Felszín alatti vizeink mintegy felét teszik ki az ivóvízellátásra számba vehető készletek. A vízfelhasználás jelenlegi mértékének következményeként a rétegvíz nyomása egyes régiókban tendenciaszerűen csökken. Az utóbbi években helyenként talajvízszintcsökkenés is jelentkezett. A bányászati vízkiemelés hatására pedig erőteljes regionális karsztvízszintsüllyedés következett be. A felszín alatti vízkészlet vízminőségi gondjainakjelentős részéta nitrátszennyezettség okozza, ami főleg a felszínközell törmelékes rétegek talajvizeire és sekély rétegvizeinkre jellemző. A talajvizek (0-20 méteres mélységtartomány) a belterületeken olyan mértékig szennyezettek, hogy ivóvízellátásra nem alkalmasak. Igen lassú, de emelkedő tendenciájú nitrátosodás tapasztalható a nyitott karsztos területeken és az iparosodott, sűrűn lakott országrészeken. Ivóvízkészleteink közel 65 százalékának nincs kellő természetes védettsége a felszíni eredetű szennyezettségekkel szemben. A veszélyeztetettséget mutatja, hogy az ivóvízbázisok közel harmadánál következett be minőségromlás a használatbavétel óta. A Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálat- ma területi Tisztiorvosi Szolgálat - állomásai által 1988-ban vizsgált 100 ezer ivóvízmintának a 44 százaléka, ezen belül a vízművekből származó mintáknak a 37 százaléka nem felelt meg az ivóvízminőségi előírásoknak (2. táblázat). A kifogások nagyobb része nem az egészségre közvetlenül ártalmas komponensek (például nitrit, nitrát, arzén vagy kórokozó baktériumok) miatt merült fel, hanem például vas, mangán, nagy keménység vagy a vízszennyezettségét jelző emelkedett baktériumszám miatt. Súlyos Ivóvíz ellátási problémák elsősorban a kis településeken fordulnak elő. Az ország 3064 településéből 570 minősül az Ivóvízellátás szempontjából közegészségügyileg veszélyeztetettnek. Ezeken a településeken az ország lakosságának 0,8 százaléka él. Vízellátás szennyvízkezelés Településeinken a lakosság vezetékes ivóvíz ellátása hosszú évek óta gyorsabban fejlődik, mint a csatorna-, szennyvízhálózat, illetve a keletkezett szennyvizek megfelelő helyi elhelyezése (oldómedencék, szikkasztók, mezőgazdasági hasznosítás). A közműves vízellátásba bekapcsolt lakások száma 2,7 millió (69 százalék). A vezetékes vízzel ellátottan települések száma 874, ebből 570 település az ivóvíz nitrát- (és egyéb) szennyezettsége miatt közegészségügyi szempontból veszélyeztetettnek számít. Becslések szerint évente mintegy 150 millió köbméter, nem közcsatorl.sz. táblázat Országos vízminőségi helyzetkép Vízminőséfi jellemző 1. oszt. vízminőséget mutató Javuló vízminőséget mutató Jelentősen romló vízminőséget mutató szelvények százalékos aránya KOI 41 37 17 BOls 20 41 15 Oldott O2 65 38 15 Ammónium-ion 28 35 30 Nitrát-ion 89 13 7 Ortofoszfát-ion 20 22 57 Összes oldott anyag 63 15 0
