Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)

1992 / 3. szám

hattok - a maguk időhiányából fa­kadóan - az önkormányzatoknak a lehetségesnél több előkészületi időt. Vízgazdálkodásról lévén szó, a támogatások elnyerésének alap­vető feltétele, hogy legyen a terve­zett beruházáshoz vízjogi létesítési engedély. Ezt a hatóság, nevezete­sen a Vízügyi Igazgatóság adja ki, megszerzése olykor heteket vesz igénybe, azaz nem lehet akkor kér­vényezni, amikor már a támogatási igényt kell bejelenteni.- Ön azelőtt is tanult ismerője volt az állami támogatások rend­szerének. Összehasonlítaná röviden a múltat és a jelent?- Az önkormányzatok szabályozó­­rendszerében három évvel ezelőtt volt egy nagy váltás. Korábban egy bázis alapú alkumechanizmusra épülő szabályozó-rendszer volt, most pedig egy forrásorientált nor­matív elosztású rendszerben dolgo­zunk. A kifejezések önmagukban hordozzák azt az óriási különbséget, ami a múlt és a jelen között megfi­gyelhető. A céltámogatási rendszer is olyan, hogy a feltételek normatí­vak: nincs külön-külön feltétel pél­dául Nyíregyháza, Körmend avagy Budapest számára. Valamennyi ön­­kormányzatnak azonos feltételek­kel adható támogatás. A kormány törvényelőkészítő munkáját sokan összetévesztik egy pályázati rendszerrel, holott ez egy igénybejelentési rendszer. Az önkor­mányzati törvény kimondja, hogy a feltételeknek megfelelő önkor­mányzat jogosult a támogatásra: alanyi jogon. Visszatérve az előbbi gondolat­hoz, a kormány törvényelőkészítő munkája abból áll, hogy a támoga­tási igénybejelentésekkel összefüg­gésben megvizsgálja, hogy a kérel­mező megfelel-e az Országgyűlés által meghatározott feltételeknek - s ettől függően támogatásra avagy elutasításra javasolja a parlament­nek a kérelmezést.- Beszéljünk a vízügyi fejlesztések támogatásáról. Jónak tartja az odaítélés rendszerét? Mi az amin változtatna, ha tehetné?- A végén kezdem: ha tehetném! Kötelességem a szükséges változta­tások meglépése. A kormány köte­lezett arra, hogy kollegáimmal ki­dolgozzuk a címzett- és céltámoga­tások általános rendszerére vonat­kozó törvényjavaslatok összessé­gét. Ebbe belefogtunk: a jelenleg működő támogatási rendszer ne­hézkes, időszerűtlenné vált részele­meit „kicseréljük". Illetve javaslatot teszünk a változtatásra. Számos ponton változtatni kell a támogatási rendszeren. Az elmúlt két esztendő bár egy normatívan műkö­dő támogatási rendszert hozott, de számos közgazdasági szempont is befolyásolta az összetételét. Néhány dolognak feltétlenül el kell térnie az eddigiektől. Az elmúlt két évben egy beruházás esetén - amennyiben az 1991-ben és 1992- ben is folyamatban levő beruházás volt -, kétszer kellett vele foglalkoznia az önkormányzatnak: a jelzett naptá­ri évek mindegyikében, külön-külön. Szándékaink szerint mind az önkor­mányzatoknak. mind az Ország­­gyűlésnek a támogatási igényekkel csak egyszer kell(ene) foglalkoznia: akkor, amikor először odaítélik a tá­mogatást. Ehhez persze jól megter­vezett beruházási összköltség szüksé­ges. ugyancsak jól megtervezett éves ütemekkel. A beruházási össz­költséget is elfogadja a parlament és minden további évben a támo­gatás csak ezen összköltségen belül adható. Természetesen a beruhá­zási költségen belül mindez nem je­lent merev korlátot. Ha például egy beruházás esetében 1993-ban a műszaki előrehaladás lassúbb mint ahogy ütemezték, s emiatt a támo­gatás egy része megmarad, az ön­­kormányzat azt a következő évben felveheti. Folyamatos igénybejelen­tésre akarunk áttérni, azaz, minden önkormányzat akkor adja le a támo­gatási igényét, amikor az elkészült. Egyetlen határnap lenne - például június 30-a -, hogy az addig beérke­zett igénybejelentések kerülhetnek szóba a következő naptári év támo­gatásainak odaítélésekor.- Mondana néhány számada­tot? - ezzel is elősegítve az 1992. évi vízügyi céltámogatások plasztiku­sabb megismertetését.- A címzett támogatások között 1992-ben 1,2 milliárd forint támoga­tási összeget hagyott jóvá a parla­ment: több mint kétszeresét az 1991. évinek. A céltámogatások között 8,3 mil­liárd forint jut vízügyi fejlesztésekre.- Hadd szakítsam meg a beszélge­tést: számolt-e a belügyi tárca illeté­kes főosztálya, avagy a parlament azzal, hogy a számok közzététele után újból felerősödhetnek azok a hangok, miszerint a vízügy már meg­int lobbizott a maga érdekében.- Nézze! Ez a támogatás norma­tív. S azt, hogy milyen célok megva­lósulását lehet támogatni, azt a par­lament dönti el, amiként azt is, hogy milyen feltételekkel. Továbbá az ön­­kormányzati törvény is kimondja: aki a támogatási kérelmeknek megfe­lel, annak - alanyi jogon - a támo­gatás jár. Az már az önkormányza­ton múlik, hogy a vízgazdálkodási ágazatban kérnek-e támogatást. Van ennek persze egy törvényi háttere is. Vízgazdálkodáson belül persze sok minden van, de ezen be­lül a vízellátás feladatához kötődik az önkormányzati törvény egyik passzusa - 1994-ig meg kell oldani az egészséges ivóvízellátást Ma­gyarországon. Bár ennek kulcskér­dése, hogy az egészséges ivóvíz nem azonos a vezetékes ivóvízzel. Most készül a szakminisztérium és a belügyi tárca közös előterjesztésé­ben az a kormányanyag, amely az egészséges vízellátásból adódó fel­adatokat programmá ötvözi, s meghatározza a megvalósulás tar­talmát. Több mint hétezer külterületi lakott helyet tartunk számon Ma­gyarországon, de korántsem biztos, hogy oda az ivóvizet vezetékesen kell eljuttatni, viszont gondoskodni kell az ott élő emberek egészséges ivóvízellátásáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom