Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 2. szám
zött földterületei találhatók. Emiatt a felszíni vizek és a talajvíz egyre kevésbé elég arra, hogy biztosítsa az erőteljes népességnövekedést és gazdasági tevékenységet, melynek egyenes következménye a vízadórétegek túlszivattyúzása és a folyómedencék közötti vfzátadás: ehhez adódik még, hogy a vízszennyezés csökkentette bizonyos folyók és állóvizek kedvező felhasználási lehetőségeit. A belvízcsatornázás és az árvízvédelem kőtelező az ország számos elmaradott települése társadalmi-gazdasági fejlődésének elősegítése érdekében. Az öntözés kismérvű, a fő Ipari tevékenység az olajkltermelés és az olajfinomítás, amelyek jelentősen fejlődtek az utolsó két évtized folyamán. Az ezekkel kapcsolatos vízszennyezés kritikus problémává vált. Ez a terület nagyarányú, többcélú létesítményekkel megvalósítható nagy vízienergiatermelési kapacitással rendelkezik, amelyet még nem használtak ki pénzügyi és környezetvédelmi okokból. Vízmérleg Országos szinten a teljes vízkivétel elérte a 185.000 millió rrr/év körüli értéket, az ország megújuló vízkészletének 43 százalékát, míg a teljes vízfogyasztás az összes megújuló vízkészletnek csak 15 százalékát teszi ki. A vízienergiatermelés Igényli még mindig a vízkivétel legnagyobb részét (63 százalékát), és öntözéshez használják fel a teljes vízfogyasztás 60 százalékát. Mindazonáltal az országos vízmérleg nem tükrözi vissza az ország vízadórétegeinek és folyómedencéinek nagy részére kiható súlyos problémákat. A terület több mint felénél a regionális vízmérleg jelentős hiányt mutat, érzékeltetve a talajvíz túlzott kitermelésének mértékét, valamint a vízszennyezés növekedését. Bár az egyenlőtlenségek alapvető oka a népesség és a gazdasági tevékenység túlzott koncentrációja, kétségtelen, hogy az utóbbi két évtizedben sok működési zavar is előfordult. Országos Vízügyi Bizottság Comision Nációnál del Agua 1989. február 1 -jén a Palacio Nációnál fogadóteremben a mexikói köztársaság elnöke bejelentette az Országos Vízügyi Bizottság megalakulását. A Bizottság - melynek élén a szövetségi kormány által kinevezett vezérigazgató áll - főbb feladatai: 1. Indítványozni a vízügyi politikát, koordinálni és adott esetben végrehajtani a szakmabeli programokat. 2. Mérni a vizet és szabályozni a felhasználását. 3. Őrködni a vízminőség megóvásán. 4. Meghatározni a felhasználás módját, koncessziót adni, vagy kiutalni. 5. Tervezni, megépíteni és üzemeltetni a szövetségi kormány hatáskörébe tartozó vízügyi létesítményeket. 6. Szabályozni és ellenőrizni a folyókat, biztosítani a megépített és üzemben lévő vízügyi Infrastruktúrát. 7. Kialakítani a normatívitást és műszaki segítséget nyújtani a felhasználó szektoroknak. 8. Koordinálni a vizek finanszírozási rendszerét. Öntözés és belvízcsatornázás A mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos keresleti és kínálati prognózisok szerint, amelyek figyelembe veszik a népességnövekedést, a fogyasztási szokások lehetséges megváltozását és a mezőgazdasági ágazat kereskedelmi egyensúlyát is, az 1989-94-es időszakban a mezőgazdasági termelésnek évente átlagosan 3,5 százalékkal kell növekednie. Ennek a prognosztizált fejlődésnek az alábbi meglévő helyzet alapján kell megtörténnie:- Az országban művelés alatt álló 20 millió hektárból mintegy 6 millió hektár az öntözött terület, és ez adja az ország mezőgazdasági termelésének felét; azaz az öntözött terület termelőképessége 2,5-szőr nagyobb az esőre alapozott mezőgazdasági területeknél.- Az országban működő 77 öntözési körzet foglalja el az összes öntözött terület 60 százalékát, míg a fennmaradó 40 százalék (több mint 2,5 millió hektár) 27 ezer kis öntözési egységekre oszlik szét. A teljes mezőgazdasági termelésnek közel 30 százalékát az öntözési körzetek adják, amelyek megművelt területe az összes területük 16 százalékát teszi ki csupán - beleértve az esőre alapozott mezőgazdaságot is.- Bizonyos mértékig minden öntözőrendszer - mind az öntözési körzetek, mind a kis öntözési egységek - állaga leromlott és a termelőképességük jelentősen visszaesett. Ez az állapot és a mezőgazdaságba irányuló állami beruházások visszaesése csökkentették az ágazat növekedési rátáját, amely az utóbbi évtizedben az egész nemzetgazdaság növekedési rátájánál kisebb volt. Az 1989-94-es öntözési és belvízcsatornázási programok a következő célok elérésére törekednek:- a 77 öntözési körzet üzemeltetése és fenntartása mindaddig, amíg az Irányításuknak a használók részére való átadása be nem fejeződik,- az északon és északnyugaton elhelyezkedő összesen 1,9 millió hektáros 20 öntözési körzet korszerűsítése,- a 850 ezer hektárt kitevő és főleg az ország középső részein elhelyezkedő 40 öntözési körzet rehabilitációja,- olyan intézkedések bevezetése, amelyek lehetővé teszik a fennmaradó 410 ezer hektárt kitevő 17 öntözési körzet meglévő infrastruktúrájának teljes hasznosítását,- ugyanennek a programnak a folytatása az infrastruktúra teljes hasznosításáig az egyéni gazdák által üzemeltetett 27 ezer kis öntöző egységnél, amelyek összterülete 2,8 millió hektár,- infrastruktúra létesítése további 500 ezer hektár öntözésére és 750 ezer hektár esőre alapozott mezőgazdasági terület korszerűsítésére, amelyeknél elsőbbséget kap egyrészt a jelenleg kiépítés alatt álló 127 projekt befejezése, másrészt az egyes államok kormányai és a jövőbeni kedvezményezettek közötti tárgyalások eredményeként a szövetségi kormány kötelezettségvállalása . A jelenleg művelés alatt álló öntözött területekhez szükséges beruházások teljes összege megközelíti az egy milliárd USA dollárt. Az öntözési Infrastruktúra kiterjesztéséhez szükséges összeg több mint 1A milliárd dollárt tesz ki, míg az esőre alapozott területek beruházásai valamivel több mint0,5 milliárd dollára rúgnak. Az 1989- 94-es időszak öntözési és belvízcsatornázási programjainak teljes beruházási költsége megközelíti a 32 milliárd dollárt. (folytatása a 20. oldalon) 13
