Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)

1992 / 2. szám

zött földterületei találhatók. Emiatt a felszíni vizek és a talajvíz egyre kevésbé elég arra, hogy biztosítsa az erőteljes népességnövekedést és gazdasági tevékeny­séget, melynek egyenes következménye a vízadóréte­gek túlszivattyúzása és a folyómedencék közötti vfzáta­­dás: ehhez adódik még, hogy a vízszennyezés csökken­tette bizonyos folyók és állóvizek kedvező felhasználási lehetőségeit. A belvízcsatornázás és az árvízvédelem kőtelező az ország számos elmaradott települése társadalmi-gaz­dasági fejlődésének elősegítése érdekében. Az öntö­zés kismérvű, a fő Ipari tevékenység az olajkltermelés és az olajfinomítás, amelyek jelentősen fejlődtek az utolsó két évtized folyamán. Az ezekkel kapcsolatos víz­­szennyezés kritikus problémává vált. Ez a terület nagy­arányú, többcélú létesítményekkel megvalósítható nagy vízienergiatermelési kapacitással rendelkezik, amelyet még nem használtak ki pénzügyi és környezet­­védelmi okokból. Vízmérleg Országos szinten a teljes vízkivétel elérte a 185.000 millió rrr/év körüli értéket, az ország megújuló vízkészle­tének 43 százalékát, míg a teljes vízfogyasztás az összes megújuló vízkészletnek csak 15 százalékát teszi ki. A vízienergiatermelés Igényli még mindig a vízkivétel leg­nagyobb részét (63 százalékát), és öntözéshez használ­ják fel a teljes vízfogyasztás 60 százalékát. Mindazonáltal az országos vízmérleg nem tükrözi vissza az ország vízadórétegeinek és folyómedencéi­nek nagy részére kiható súlyos problémákat. A terület több mint felénél a regionális vízmérleg jelentős hiányt mutat, érzékeltetve a talajvíz túlzott kitermelésének mértékét, valamint a vízszennyezés növekedését. Bár az egyenlőtlenségek alapvető oka a népesség és a gazdasági tevékenység túlzott koncentrációja, kétség­telen, hogy az utóbbi két évtizedben sok működési zavar is előfordult. Országos Vízügyi Bizottság Comision Nációnál del Agua 1989. február 1 -jén a Palacio Nációnál fogadóte­remben a mexikói köztársaság elnöke bejelentette az Országos Vízügyi Bizottság megalakulását. A Bizottság - melynek élén a szövetségi kormány által kinevezett vezérigazgató áll - főbb feladatai: 1. Indítványozni a vízügyi politikát, koordinálni és adott esetben végrehajtani a szakmabeli programokat. 2. Mérni a vizet és szabályozni a felhasználását. 3. Őrködni a vízminőség megóvásán. 4. Meghatározni a felhasználás módját, koncessziót adni, vagy kiutalni. 5. Tervezni, megépíteni és üzemeltetni a szövetségi kormány hatáskörébe tartozó vízügyi létesítményeket. 6. Szabályozni és ellenőrizni a folyókat, biztosítani a megépített és üzemben lévő vízügyi Infrastruktúrát. 7. Kialakítani a normatívitást és műszaki segítséget nyújtani a felhasználó szektoroknak. 8. Koordinálni a vizek finanszírozási rendszerét. Öntözés és belvízcsatornázás A mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos keresle­ti és kínálati prognózisok szerint, amelyek figyelembe veszik a népességnövekedést, a fogyasztási szokások lehetséges megváltozását és a mezőgazdasági ágazat kereskedelmi egyensúlyát is, az 1989-94-es időszakban a mezőgazdasági termelésnek évente átlagosan 3,5 százalékkal kell növekednie. Ennek a prognosztizált fej­lődésnek az alábbi meglévő helyzet alapján kell meg­történnie:- Az országban művelés alatt álló 20 millió hektárból mintegy 6 millió hektár az öntözött terület, és ez adja az ország mezőgazdasági termelésének felét; azaz az ön­tözött terület termelőképessége 2,5-szőr nagyobb az esőre alapozott mezőgazdasági területeknél.- Az országban működő 77 öntözési körzet foglalja el az összes öntözött terület 60 százalékát, míg a fenn­maradó 40 százalék (több mint 2,5 millió hektár) 27 ezer kis öntözési egységekre oszlik szét. A teljes mezőgazda­­sági termelésnek közel 30 százalékát az öntözési körze­tek adják, amelyek megművelt területe az összes terü­letük 16 százalékát teszi ki csupán - beleértve az esőre alapozott mezőgazdaságot is.- Bizonyos mértékig minden öntözőrendszer - mind az öntözési körzetek, mind a kis öntözési egységek - állaga leromlott és a termelőképességük jelentősen visszaesett. Ez az állapot és a mezőgazdaságba irányu­ló állami beruházások visszaesése csökkentették az ágazat növekedési rátáját, amely az utóbbi évtized­ben az egész nemzetgazdaság növekedési rátájánál kisebb volt. Az 1989-94-es öntözési és belvízcsatornázási progra­mok a következő célok elérésére törekednek:- a 77 öntözési körzet üzemeltetése és fenntartása mindaddig, amíg az Irányításuknak a használók részére való átadása be nem fejeződik,- az északon és északnyugaton elhelyezkedő össze­sen 1,9 millió hektáros 20 öntözési körzet korszerűsítése,- a 850 ezer hektárt kitevő és főleg az ország középső részein elhelyezkedő 40 öntözési körzet rehabilitációja,- olyan intézkedések bevezetése, amelyek lehetővé teszik a fennmaradó 410 ezer hektárt kitevő 17 öntözési körzet meglévő infrastruktúrájának teljes hasznosítását,- ugyanennek a programnak a folytatása az infrast­ruktúra teljes hasznosításáig az egyéni gazdák által üze­meltetett 27 ezer kis öntöző egységnél, amelyek összte­rülete 2,8 millió hektár,- infrastruktúra létesítése további 500 ezer hektár öntözésére és 750 ezer hektár esőre alapozott mező­­gazdasági terület korszerűsítésére, amelyeknél elsőbb­séget kap egyrészt a jelenleg kiépítés alatt álló 127 projekt befejezése, másrészt az egyes államok kor­mányai és a jövőbeni kedvezményezettek közötti tár­gyalások eredményeként a szövetségi kormány köte­lezettségvállalása . A jelenleg művelés alatt álló öntözött területekhez szükséges beruházások teljes összege megközelíti az egy milliárd USA dollárt. Az öntözési Infrastruktúra kiter­jesztéséhez szükséges összeg több mint 1A milliárd dol­lárt tesz ki, míg az esőre alapozott területek beruházásai valamivel több mint0,5 milliárd dollára rúgnak. Az 1989- 94-es időszak öntözési és belvízcsatornázási programja­inak teljes beruházási költsége megközelíti a 32 milliárd dollárt. (folytatása a 20. oldalon) 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom