Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 5. szám
LAPRÓL — LAPRA Vízügyi Igazgatóságaink lapjaiban, hírleveleiben, valamint az ágazat munkája, törekvése alapján figyelmet érdemlő hazai, illetve külföldi (szak)lapokban számos olyan hír, riport, információ, interjú avagy tudósítás jelenik meg, amely gazdagíthatja a szakemberek ismerettárát. Az idén induló új rovatunkkal ezen lapokból tallózunk. Reméljük, hogy törekvésünk találkozik a szakma szolgálattevőinek igényeivel. BALATON — VELENCEI-TÓ Iszapkotrás és nádaratás A Balaton vízminőségének a hetvenes évek végén tapasztalt romlása nyomán 1983-ban a módosított balatoni vízgazdálkodási fejlesztési program alapvető célként fogalmazta meg a vízminőség védelmét. A cselekvési terv a tóra, vízgyűjtő-területére és az üdülőövezetre is kiterjedt. A módosult céloknak megfelelően újrafogalmazták a part- és mederszabályozási koncepciót is. A vízminőség észlelt romlása után a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál, az MTA Balatoni Limnológiai Intézetében és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpontban megkezdett kutatások hamar bebizonyították, hogy a vízminőséget károsan befolyásoló algák megjelenésének legfontosabb oka a Zala folyó által szállított foszfor és nitrogén. Ennek egy része lerakodott a mederben, legnagyobb mennyiségben a Zala torkolatvidékén és a keszthelyi öbölben. A tó rehabilitációjához a Kis-Balaton „szűrőrendszerének” rekonstrukciója mellett egyetlen lehetőségként a vízfenék felső, szennyezett iszaprétegének kotrása kínálkozott. Az iszap szennyezettsége mellett jelentős gondot okoz a tó mélyvízi nádasainak learatása, amelyre megfelelő vastagságú jég hiányában már régóta nem nyílt lehetőség. E problémák megoldásához kínált segítséget: a PHARE-program, amely elfogadva a rehabilitációra benyújtott pályázatot, 0,85 millió ecu-t, vagyis körülbelül 80 millió forintot ajánlott fel. Ebből pályázat útján a legjobbnak bizonyult nádarató gépet, a Fertő-tavi Nádgazdaságét vásárolták meg: ezt idén márciusban üzembe is helyezték a Balatonon. Úszó kotrógép gyártására a holland IHC, Európa legnagyobb kotróhajógyártó vállalata kapott megbízást. (A nádarató és a kotrógép a tervek szerint a későbbiekben a Velenceitavon is dolgozik majd.) A keszthelyi-öbölből a kotrógép segítségével 3,9 millió köbméter szennyezett iszapot távolíthatnak el évente. Ezt úgynevezett zagytereken helyezik majd el, a természetvédelem és az üdülők érdekeinek messzemenő figyelembevételével. De a kotrásból és a kikotort iszap elhelyezéséből adódó környezeti hatások előzetes felmérésére, és az iszap elhelyezése legkörnyezetkímélőbb módszerének kidolgozására a projekt ke-BlOTECHNOLÓGIA ÉS Környezetvédelem MA ÉS HOLNAP Vízgazdálkodási hírlevél ESZKÖZOK ÉS MÓDSZEREK A MINDENNAPOK GYAKORLATÁBAN 1 1 /ч Ш ___. жШ
