Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 5. szám
lentkező kiadások (például a vízkészlethasználati díj). A megyében a szennyvíztisztítás viszonylag kedvező képet mutat, mivel a legtöbb helyen biológiailag tisztított szennyvíz kerül ki a településekről. Ennek természetesen ára van, és ennek is betudható, hogy Békés megyében a víz- és csatornadíj összege meghaladja a 60 forintot. Az ország olyan területein viszont, ahol kevesebb vagy nincs szennyvíztisztítás, természetesen a csatornadíj is kevesebb. Célszerűnek tartaná ezeken a területeken megemelni egy bizonyos összeggel a tényleges csatornadíjat, mely összeget egy elkülönített alapba kellene fizetni. Ezzel két cél is megvalósulna: 1. Hamarabb megoldódhatna a szennyvíztisztítókkal nem rendelkező területeken a tisztítók megépítése. 2. Enyhülne az a furcsa ellentmondás, hogy azon települések lakói, ahol tisztítatlanul, a környezetet jelentősen károsítva bocsátják ki a szennyvizet, kevesebb díjat kötelesek fizetni (a szennyvíztisztító telep üzemelési, fenntartási kiadásai miatt), mint ott, ahol ezt — a környezetet óvva — már megoldották. A beszélgetés végén bemutatták a vállalat regionális ivóvízellátó rendszerének számítógépes irányító központját, mely az egyik legkorszerűbb hazánkban. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságon Dr. Goda Péter igazgató, Pálinkás Lajos igazgató-helyettes és Bakk Sándor osztályvezető az igazgatóság mindennapi életéről, gondjairól beszélt. A beszélgetés alatt, miközben a kellő anyagi háttér miatti tárgyi és személyi feltételek okozta veszélyekre hívták fel a figyelmet, óhatatlanul is szóba kerültek az elmúlt évek legnehezebb és egyben legizgalmasabb eseményei is. Egymás szavába vágva mesélték az árvizes emlékeket, a legutóbbi gátszakadás körülményeit. Érezhető volt, ahogy a mindennapi gondok alól felszabadulnak és a szakmaszeretet okozta lelkesedésük az egész szobát betölti. Igazi élmény volt őket hallgatni. Kérésünkre tájékoztatást kaptunk a KÖVIZIG területén lévő ipari üzemek általános vízgazdálkodásáról is. A területen mintegy 470 ipari jellegű vízhasználat van. Ezen vízhasználók a közműves vízszolgáltatásból évente 4,3 millió m3-t, saját felszín alatti vízre kiépített vízműből 3,1 millió köbmétert, saját felszín alatti vízre kiépített vízműből 2,0 millió köbmétert vesznek igénybe. A terület mezőgazdasági jellegű adottságai következtében az iparszerkezetben az élelmiszeripar a meghatározó, a teljes vízforgalom 73—77 százaléka itt realizálódik. Az ipari üzemek közül a Sarkadi Cukorgyár 8000 m3/nap, a Békéscsabai Konzervgyár 5000 m3/nap, a Békéscsabai Hűtőház 3000 nr nap, valamint a Gyulai Húskombinát 3000 m3/nap frissvíz-beszerzéssel a legnagyobb vízhasználók, melyeknek óránkénti teljes vízforgalmuk meghaladja a 100 m3-t. A szennyvízelvezetés, -tisztítás a kezdeti (1975—1985. évek közötti) nehézségek felszámolásával, jelenleg elfogadható. Az alapnehézséget a települési csatornaművek teljes hiánya okozta olyanynyira, hogy a békéscsabai szennyvíztisztító telepnek az 1962—63-ban beüzemelt konzervgyári üzemi szennyvíztisztító képezte az alapját. Az 1970-es évek elejére kialakuló, főleg mechanikai (Békéscsaba, Gyula) tisztítótelepek biztosították a nagy ipari üzemek közműves csatornázását, egyben az üzemek fejlesztési keretei tették lehetővé a tisztítási technológia bővítését rész vagy teljes biológiai tisztításra, kapacitásbővítésre, új telepek építésére (Békéscsabán a Konzervgyár, a Hűtőház, a Baromfifeldolgozó, a Kötöttárugyár, a Pamuttextilművek, Gyulán a Tejporgyár, a Húskombinát, Szeghalmon a SÁRTEJ, Sarkadon a Cukorgyár, Szarvason az Állami Tangazdaság és a Dózsa MgTsz.). Az ipari vízgazdálkodási fejlesztésekhez a terület ipari üzemei jelentős Vízügyi Alap támogatást kaptak. Fenti beruházások megvalósításával a közcsatornán elvezetett ipari szennyvízmennyiség 1970-ben 700 ezer köbméter, 1980-ban 3,9 millió köbméter, míg 1991-ben 5,0 millió köbméter volt. Az ipari szennyvíztisztítók és előtisztítok, továbbá a települési — elfogadhatóan működő, de folyamatosan fejlesztendő — szennyvíztisztító telepek hatására az élővizek ipar által okozott szennyezése jelentősen mérséklődött, úgy, hogy a megnövekedett lakossági szennyvízkibocsátás ellenére a Körösök vízminősége általában I., esetenként II. osztályú, evvel hazánk legtisztább folyói közé tartoznak. SINDEL ISTVÁN A gyulai szennyvíztisztító telep jellemző értékei KOI-d BOl 5 ZOE ÖN ÖP (ppm) (ppm) (ppm) (ppm) (ppm) Érkező szennyvíz 855.25 504 85 79.475 16.075 Elhelyezett szennyvíz 175.5 77 53.25 66.25 17.325 Elfolyó tisztított víz 41.6 8.2275 14.61 36.55 5.35 Telep terhelése (kg/nap) 5839 3492.5 580.25 541.75 110.75 Elhelyező terület terh. (kg/nap) 1257.2 554.75 380 480 122 Befogadó terhelése (kg/nap) 187 38.25 61.25 51.75 23.5
