Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 5. szám
(folytatás a 3. oldalról) ködtetés hatékonyságának, az eszközállomány kihasználtságának javítása érdekében. Ezek az átfedések, illetve az egyes részterületek szétválasztása számottevő költségnövekedéssel és átmenetileg szolgáltatási színvonalromlással járhat együtt. Ugyanakkor célként kell megfogalmazni, hogy az önkormányzati felelősségi körbe tartozó helyi tömegközlekedés eszközeinek esetleges önkormányzati tulajdonba adása nem történhet térítésmentesen. 3. A közúti közlekedés által végzett más tevékenységek esetében kívánatos az állami tulajdon szerepének folyamatos mérséklése, ha biztosítható, hogy az állami tulajdon a vállalati stratégiai elképzelésekkel összhangban és piaci értékén adják át. Célként kell megfogalmazni, hogy a privatizációs bevétel lehető legnagyobb hányadát a személyszállítás fejlesztésére kívánatos visszaforgatni. A közúti közlekedés „háttértevékenységei” a közlekedésépítés és az autójavítóipar, amelyekben a vállalati formában működtetett állami tulajdon már most sem meghatározó. A még meglévő állami tulajdon értékesítésének esélyei azonban nagymértékben függnek az ágazat műszaki állapota megújulásának ütemétől, valamint az úthálózat fejlődésétől, a koncessziós elven alapuló beruházások elterjedésétől. 4. A közúti igazgatóságok területén szét kell választani a vállalkozási és a kezelői tevékenységet. A kivitelezés fokozatos privatizációjával hozzájárulhat e területen az önkormányzati vállalkozási szféra létrehozásához. 5. A vízügy területén a közüzemi víz-, csatornaszolgáltatás állami tulajdont képező létesítményei mintegy 75—80 százalékban az 1991. évi XXXIII. törvény alapján egyértelműen az önkormányzatok tulajdonába kerülnek. A művek mintegy 20—25 százalékos hányadát képviseli az a létesítménykor, melyet a tárca alapítású regionális vízmű vállalatok üzemeltetnek — és az állam kizárólagos tulajdonát képezik. E művek privatizációja során az 50 százalék + 1 szavazat állami tulajdon fenntartása indokolt. Privatizációs lehetőség a közüzemi fürdők, és fürdőlétesítmények, valamint a fürdők területén lévő egyéb létesítmények (például üzletsor, kölcsönzők) körében van. A víz-, csatornamű és fürdő vállalatok egyéb vagyontárgyainak (munkásszállók, üdülők, építőipari gépek, járművek) privatizációjára is sor kerülhet. 6. A vízügyi igazgatóságok területén az alapfeladatról le kell választani a hatósági és a vállalkozási tevékenységeket, ez utóbbiak egyidejű privatizálásával a vízépítési vállalatokéval azonos módon, míg az alapfeladatot döntően az ár- és belvízvédelmi funkció bázisán célszerű újjászervezni és költségvetési intézményként működtetni. A hatósági feladatellátásra új szervezetet célszerű kialakítani. Mindezen elvek alapján meghatározhatók a tartósan állami tulajdonban maradó vagyonrészek, illetve tulajdonhányadok. 7. Az állami tulajdon hatékony működtetése megkívánja, hogy a privatizálásra kerülő vagyon után befolyt bevétel ezeken a területeken kerüljön fejlesztési céllal felhasználásra, illetve olyan privatizációs technikák kerüljenek alkalmazásra, amelyek a részben privatizálható területeken biztosítják a továbbfejlődés forrását. Emellett szükséges, hogy a részben vagy egészben állami tulajdonban maradó vállalatoknál (társaságoknál) az állam valóságos tulajdonosi magatartással a vagyon tulajdonosok között felosztható hozadékát, az osztalékot visszaforgassa az adott területekbe. 8. A megfelelő tulajdonosi szemlélet kialakítása és erősítése érdekében szükséges, hogy a munkavállalók a lehetőségek kihasználásával tulajdonosokká váljanak. Erre általában nem az átalakulás, hanem a privatizáció idején kerüljön sor. A tárca területén ebben a folyamatban kialakult helyzetet a melléklet mutatja be. 9. A kizárólagos állami tulajdon és az állami feladatellátás közötti összhang, a forgalomtechnikai követelmények teljesítése megkívánja, hogy egységes vagyonkezelés valósuljon meg a tömegközlekedés és a postai tevékenységeknél az ágazati miniszter irányítása mellett. (Szakmai kényszerűségből, valamint a lapterjedelem okán a tárca közgazdasági és privatizációs főosztályától kapott írás repülőtérműködtetést, személyszállítást, közúti közlekedést, vasúti közlekedést, távközlést, műsorszórást, postai szolgáltatásokat érintő megállapításainak közreadásától eltekintünk. A szerkesztő.)