Magyar Vízgazdálkodás - Víztükör, 1991 (31. évfolyam 1-6. szám)
1991 / 2. szám
Évfordulóink 1991-ben (Vízügyi évfordulónaptár 1991-re) gr. Széchenyi István (színes litográfia a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum gyűjteményéből) 575 éve 1416-ban Luxemburgi Zsigmond német-római császár és magyar király Hartmann nürnbergi csőkováccsal megépítettette a budai királyi palota vízvezetékét. Ezzel az országban elsőként Buda rendelkezett szivattyús vízvezetékkel. 525 éve 1466-ban Az uralkodó nagy szárazság miatt a Fertő-tó csaknem teljesen kiszáradt, a halak kipusztultak belőle, úgyhogy a csemegeszámba menő halakat a Balatonból kellett Sopronba szállítani. 325 éve 1666-ban szeptember 26-án született Loew, Andreas (Sopron), Sopron városának főfizikusa (főorvosa), akinek hazánkban az első rendszeres időjárási megfigyeléseket köszönhetjük. (+ 1710. máj. 20. Sopron) 250 éve 1741-ben Június-júliusban Kiskunlacháza térségében oly hatalmas árvíz pusztított, hogy az egész falut elseperte. Ezt követően költöztek a lakosok arra a helyre, ahol a város napjainkban is áll. 225 éve 1766-ban Április 10-én született Lipszky János (Szedlicsna-Trencsén vm.) térképész, katonatiszt. 1804-1806 között megjelentetett „Tabula generalis Regni Hungáriáé...” című országtérképe mérföldkő a Magyarország-térképek sorában (+ 1826. máj. 2. Szedlicsna) Ugyancsak ebben az esztendőben született Raisz (Reisz) Keresztély (Christian) mérnök. Gömör vármegye mérnökeként számos vízrajzi térképét készített, s neki köszönhető az aggteleki Baradla-barlang karsztjelenségeinek első ismertetése, és a barlang egy szép térképe. (+ 1849) 200 éve 1791-ben Szeptember 21-én született gróf Széchenyi István (Bécs) a reformkorszak kiemelkedő személyisége, a „legnagyobb magyar”. Egyéb tevékenységén kívül jelentős szerepet játszott a dunai, a balatoni gőzhajozás megteremtésében; a Tisza és az Al-Duna szabályozásában, az óbudai hajógyár létrehozásában, a Lánchíd megalkotásában. ( + 1860. ápr. 8. Döbling) Március 25-én született Lám (Lamm) Jakab (Szepesbéla) vízmémök. Kezdetben az ungvári kincstári uradalom, majd a kassai műszaki kerület főmérnökeként dolgozott. Nevéhez fűződik a Vásárhelyi-féle Tisza-szabályozási terv alternatívájaként kidolgozott megkerülő csatornás változat. (+ 1855. aug. 24. Ungvár) 1791-ben (?) született Lányi Sámuel (Igló) vízmémök, festőművész. Kezdetben a Duna-mappáció mérnöke volt, majd 1834-ban az első magyar térképészeti intézet a Tisza—térképészet vezetőjévé nevezték ki. Munkatársaival közösen mért és készített közel két és félezer tiszai térképlap a hazai vízrajzi térképészet kimagasló teljesítménye. (+ 1860. márc. 9.? Kékkő) 1791-ben született Lechner József (Ómoldova) vízmémök, a Helytartótanácsnak alárendelt országos műszaki szervezet az Építési Főigazgatóság munkatársa, majd 1839-től vezetője. Jelentős szerepe volt az 1838-as árvíz utáni Duna-szabályozási tervek elkészítésében, és a hazai állami vízimun-A Duna folyó allegórikus ábrázolása Lipszky János 1804-ben megjelentetett „Tabula generalis Regni Hungáriáé...” térképéről kálatok irányításában. (+ 1846. febr. 20. Buda) 175 éve 1816-ban Január 16-án elhunyt Rausch Ferenc (Pozsony) jezsuita egyetemi tanár. Az Institutum Geometriáimban a gyakorlati mértan és a vízépítészet tanára volt, 1792-től a pesti egyetem rektori méltóságát is betöltötte. Számos egyetemi tankönyv szerzője volt. (*1743. szept. 13. Prellenkirchen) március 29-én született Korizmics László (Aggszentpéter) mérnök, agrárpolitikus. A kiegyezés éveinek kiemelkedő gazdasági mérnöke és gazdaságpolitikájának egyik irányítója, az MTA tiszteletbeli tagja volt. 1845 - 46-ban hazánkban elsőként létesített rétöntözést. 1845-ben jelent meg „Levelek a rétöntözés érdekében” c. munkája. 1849-ben megalapította a Gazdasági Lapok-at; Szervezője, később elnöke lett az Országos Magyar Gazdasági Egyesület-nek. A Földhitelintézet egyik alapítója és vezetője volt. ( + 1886. okt. 25. Kistétény) 1,841-ben 150 évvel ezelőtt Április 26-án született Gyengő László (Győr-Alsóváros) vasótépítő mérnök. Ä párizsi Eiffel-cég magyarországi képviselőjeként vezette a budapesti Nyugati pályaudvar épületének és a szegedi közúti Tisza-híd építését. Jelentős szerepe volt a századvégi Tiszaszabályozás kiviteli munkáinak irányításában is. ( +1889. nov. 29. Budapest) 1841-ben a pesti Városligetben megnyitotta kapuit Scheibel József kezelésében a varos első gőzfürdője, akkori nevén az „orosz fürdő”. 125 éve 1866-ban A június-július hónapban Pesten pusz-26
