Magyar Vízgazdálkodás - Víztükör, 1991 (31. évfolyam 1-6. szám)
1991 / 2. szám
A Vásárhelyi-emlékmű A Vásárhelyi emlékmű-reliefje ugyanis nemcsak a részletes tervek kidolgozását akarta rábízni, hanem a kivitelezést is. A tervek felülvizsgálatára aztán Paleocapa velencei császári és királyi építési főigazgatót kérték fel, aki a Vásárhelyi által javasolt 101 átmetszéssel szemben 15 átmetszést javasolt Az ármentesítést fontosabbnak tartotta a folyamszabályozásnál s az árvizek tárolása érdekében egymástól nagy távolságra lévő töltések építését ajánlotta. Ezzel Vásárhelyinek a közeli töltések mederfejlesztő és folyamszabályozó szerepét elvetette. Széchenyi következő feladata a Társulat megalapítása után a munkák kivitelezéséhez szükséges pénz előteremtése volt. Részben állami garanciával szerzett kölcsönökből, részben pedig a kormány támogatásából sikerült 550 ezer forintot biztosítania, ami a munkák megkezdéséhez egyelőre elegendő volt. 1846. július 18-án indult Szegedről a Pannónia gőzösön Széchenyi második Tiszai szemleútjára. Ez az út már a Tisza gőzhajózási lehetőségeinek felmérését is szolgálta. A gőzös július 22-én érkezett Tokajba, útja valóságos diadalát volt, a tiszaparti községek népe ünneplőbe öltözve fogadta a grófot és kíséretét. Sárospatak, Sátoraljaújhely és az ugocsai, majd szabolcsi községek meglátogatása után 1846. augusztus 2- án érkezett Debrecenbe, ahol másnap megnyitották az összes érdekeltek részvételével a Tiszavölgyi Társulat második nagygyűlését. Széchenyi megható beszédben vázolta politikai programját, s válaszolt az ellenzék vádjára, melyek a kormánnyal való kapcsolatai miatt támadták. Érdemes megemlíteni: ezen az ülésen alakították ki a 12 vidéki osztályt, mely a teljes szabályozandó területet magában foglalta. Széchenyi és kísérete Debrecenből Tisza-Dobra ment, ahol megalakították a Társulat első vidéki osztályát, az Alsószabolcsi Vízszabályozási Társulatot, melynek első elnöke az agilis tiszadobi birtokos, gróf Andrássy Gyula lett. 1846. augusztus 27-én ünnepélyes keretek között indították meg a Tisza- Dob és Szederkény közötti átmetszés munkáit, melyen az első nyom földet Széchenyi emelte ki. Ennek az eseménynek - majd az ezt követő évszázados szabályozási és lecsapolási munkáknak - emlékét hirdeti az a három emlékmű, mely ma a tiszadobi töltés mellett, a Tisza bal partján a 63 + 400- 64 + 000 kilométer szelvények között áll. Az első emlékművet az Alsó-szabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat emelte gróf Széchenyi István emlékére. Az emlékmű 3,5 ölnyi magas, kis emelkedőn álló, homokkőből alkotott obeliszk, a postamens mellvédjén sötétszürke gránittáblán Szász Károly verse emlékeztet a folyó felett aratott győzelemre: „KÉT HATALOM VERSENGE SOKÁ E RÓNA BÍRÁSÁN, EMBERI SZORGALOM ÉS A VIZEK ŐSEREJE, SZÉCHENYI LETT BÍRÓ, A TISZÁT MEDRÉBE SZORÍTÁ, SZÓZATA S A NAGY TÉR ÍM SZABAD ES A MIENK! A postamens hátsó falának felirata ugyancsak sötétszürke gránittáblán a következő: GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁNNAK A TISZA-SZABÁLYOZÁS NAGY MŰVE MEGINDÍTÓJÁNAK AHOL ÓMAGA A MUNKÁT MEGKEZDTE, HÁLÁS EMLÉKÜL EMELTE AZ ALSÓ-ZABOLCHI TISZASZABÁLYOZÓ TÁRSULAT Az emlékművet, Gerenday Antal alkotását, 1865. szeptember 27-én Lévay Sándor, az egri káptalan püspöke avatta fel, aki már a munkák ünnepélyes megindításán is részt vett. A második emlékműhöz innen keskeny homokúton érkezünk. Hatalmas akácfák között magas dombtetőn áll a gróf Andrássy Gyula emlékére állított emlékmű három mészkőoszlopa, mely mintegy másfél méter átmérőjű rézföldgömböt - az ember és a természet 7
