Magyar Vízgazdálkodás - Víztükör, 1991 (31. évfolyam 1-6. szám)

1991 / 1. szám

Kettős jubileum Hevesen

Hagyományokat őrző, jól dolgozó társulat

A magyar vízgazdálkodási társulatok közül a leghatékonyabban tevékenykedik a Hanyi-Sajfoki Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat, amely tavaly kettős jubileumot ünnepelt. Az első vízgazdálkodási munkát végző szervezetet a Tisza-völgyi áradások megszüntetésére 145 évvel ezelőtt, 1845-ben hozták létre Hevesi Tiszaszabályozási Egylet néven. Ennek az egyesületnek a jogutódja a hevesi vízgazdálkodási cég, amelyet három évtizeddel ezelőtt Kiskörén alapított öt Tiszamenti község. Ma már számos gazdaság, vállalat és 11 település tagja a társulatnak.

A kettős jubileumról Hevesen bennsőséges ünnepségen emlékeztek meg, amelyen megjelent dr. Sípos Aladár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, dr. Nagy István a KÖTI-KÖ VÍZIG igazgatója, dr. Hegedűs György Heves város polgármestere. Jelen volt az Országos Vízügyi Főigazgatóság főosztályvezetője dr. Szilárd György is és dr. Koltay József, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmánya titkárságának vezetője. Godó Lajos társulati elnök köszöntötte a megjelenteket, majd Ózsvári László igazgató tartott ünnepi megemlékezést.

Amikor visszatekintünk az elmúlt harminc év eseményeire ezt úgy tesszük, hogy nem feledkezünk meg nagy elődeinkről, akik a munka büszkesége mellett az élet storongató gyötrelmei között is nagy szakmai hozzáértéssel, becsülettel megteremtették már 145 évvel ezelőtt területünkön a vízgazdálkodás alapjait. Ez a kubikusok verejtékén nevelkedett közösség küzdött és harcolt, hogy a lápok világán életet fakasszon - mondta bevezetőjében Ózsvári László, aki időzött az alakulás événél, a Heves megyei Tisza-szabályozási Egylet 1845. július 24-i megalakulásánál, amikor a küldöttgyűlés elnökévé gróf Szapári Józsefet választották meg. A társulati elnök levelében, amely az egyesülés indokait rögzíti, egyebek között ez all: „Az áradások növekvő kártételeivel kapcsolatban” alakult meg, s megemlíti, hogy a felsőbb területen tervezett munkálatok növelni fogják az alsóbb szakaszok veszélyeztetettségét és az érdekelteket elsősorban ez kényszeríti az egyesülésre. A második paragrafus kimondta:

,/l társulat célja a Tisza-völgyet akképp szabályozni, hogy folyóinak káros kiöntései a lehetőségig megszüntessenek, mocsarai kiszárítassanak, sőt vizei mindennemű hasznosítás által továbbra is gyámolíttatnék, a kereskedés fő eszközévé váljanak ”

A különböző öblözetek érdekeinek öszhangba hozása illetve egymásra utaltságuk felismerése azonban nem ment könnyen. A széthúzó törekvések az önnállóságért, a közös terhektől való mentességért nagy árat kellett fizetni. Az itt működő Hevesi Vízszabályozó Társulat a határozatoknak nem tudott érvényt szerezni, s ezért a viszálykodások után megszűnt. Az átmeneti visszaesés után - miután a társulatok vízrendezési kötelezettsége nem volt szabályozva - a társulati érdekeltségnek egy, a belvizektől különösen sokat szenvedett csoportja 1877-ben megalakította a Sajfoki Belvízszabályozó Társulatot, és a sajfoki zsilip mellett 1878-ban megépítette az ország első belvízátemelő szivattyútelepét, amellyel új korszakot nyitott a belvízrendszer fejlődésében. Bár az új sajfoki szivattyútelep már 1879-ben kifogástalanul működött, a szabályozatlan Hanyi-ér külvizei továbbra is akadálytalanul folytak az árterületre. A belvízkárok elhárítására eddig tett intézkedések nem voltak elegendők, mert az ármentesített területek a vadvizek kártételeitől nem mentesültek. A rendkívüli csapadékos időjárás miatt az 1870-es évtized végére igen súlyos belvízi helyzet alakult ki.

Barócs János igazgatófőmérnök készítette el az egységes vízrendezési tervet. Ezzel indult meg a társulat területén az általános belvízszabályozás. A mai társulat számára a legjelentősebb dátum és esemény az 1885. évi közgyűlés, amely meghatározta az általános terv főcsatornáinak építési sorrendjét s az első a Hanyi-ér építése még a kögyűlés évében megkezdődött. A közgyűlés kibővítette a Sajfoki Belvízszabályozó Társulat alapszabályát, amely ettől kezdve kitelj ed t a Hanyi-ér vízgyűjtő területének belvízvédelmére és az ezzel kapcsolatos munkák elvégzésére is.

Nem kis büszkeséggel mondhatta megemlékezésében Ózsvári László igazgató, hogy a társulat jelenlegi nevét éppen 105 évvel ezelőtt örökítette meg a történelem. A társulat Barócs János tervei szerint 1888- 1896 között megépítette a Hanyi-ér csatornájának legfontosabb szakaszait és a szükséges legfontosabb átereszeket, zsiüpeket. A Hanyi-émek mint belvízi befogadó főcsatornának rendezése tette lehetővé, hogy az évszázadok alatt mocsárvilággal védett hevesi földvárból ittmaradt lápos területek lecsapolhatóvá váltak. Heves és környéke káros vizeinek egyetlen befogadója a Hanyi-éri főcsatorna.

A víztörténelmi visszapillantás után az 1960. június 17-én alakult társulat működéséről villantott fel részleteket az ünnepség szónoka Ózsvári László. Elmondta egyebek között, hogy az 1961-66 között eltelt

időszakot az minden kezdettel járó nehéz-Sét jellemezték. Ekkor évente mindössze •1,5 millió forintos termelési értéket produkáltak. Hiányoztak az alapvető feladatok ellátásához nélkülözhetetlen munkagépek is. A munkák elvégzéséhez kizárólag kubikuslapátja és talicskája volt a társulatnak. Az útkeresés után a végrehajtott szervezési és jogi intézkedések hatására felpezsdült a társulati élet és a fiatal szervezet fokozatosan beilleszkedett a vízgazdálkodás egységes rendszerébe. A társulat tagjaihoz 1966 végén újabb termelőszövetkezetek csatlakoztak és Kisköréről Hevesre tevődött át a társulat központja, s ekkor az érdekeltségi terület már 40 ezer hektárra nőtt. A társulat életében az 1975-ös gazdasági év hozott kiemelkedő sikert. A társulat 8 millió forintos termelési értékét változatlan létszámmal, 16,5 millió forintra növelte, s ezzel gazdálkodási alapjai egyensúlyba kerültek. Az 1975-ös év azért is fontos dátum a társulat életében, mert az országos versenyben szinte az ismeretlenségből 1975-ös eredményei alapján 87 társulat közül ’’bekerült” az első tízbe és kiváló címet kapott. Ekkor még nem gondoltak arra Hevesen, hogy másfél évtizedet alapozott meg ez a siker, amely aztán a következő években is megismétlődött. A társulat szervezeti felépítése korszerűsödött, megkezdték a termelőszövetkezetek szakosítását, erőteljesebben tagolták a hatásköröket, s mindez jobb munkamegosztást eredményezett, hatékonyabbá vált az ellenőrzés is. A társulat 1980-ban ismét kimagasló eredményeket produkált. Ismét megkapta a kiváló társulati címet, s ekkor adtak át a korszerű telephelyet. Ebben az évben a társulat 33 millió forint termelési értéket produkált. Tíz év múlva, 1990-ben 130 fős létszámmal 160 millió forint volt a Hanyi- Sajfoki Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat árbevétele. Arra a kérdésre, hogy döntően milyen tényezőknek köszönhető a társulat eredménye, Ózsvári László ezt mondta:

A termelési szerkezetet folyamatosan korszerűsítettük, a termeléscentrikus irányítószervezet helyes szerkezeti arányát kialakítottuk, ésszerű takarékosság jellemezte a tevékenységet, az anyagi érdekeltségi rendszert is folyamatosan korszerűsítettük. Jelentős volt a számítógép rendszerbeállítása, az információáramlás és a közgazdasági elemzések gyorsítása is.

A társulat fő feladatairól is szó volt a jubileumi ünnepségen. Ezekről egyebek között ezt mondta a társulat igazgatója: Részt vállalunk a területünkön lévő települések fejlesztéséből, a környezetvédelemben jelentkező új feladatokból. Részt veszünk az önkormányzatok feladatainak sikeres megvalósításában is. Folytatjuk a szuperintenzív öntözőrendszerek építését, csakúgy mint szennyvíztisztító művek és csatornahálózatok megépítését is. A melorizációs munkák tervszerű megoldása to-24