Magyar Vízgazdálkodás - Víztükör, 1991 (31. évfolyam 1-6. szám)

1991 / 1. szám

Kettős jubileum Hevesen Hagyományokat őrző, jól dolgozó társulat A magyar vízgazdálkodási társulatok közül a leghatékonyabban tevékenykedik a Hanyi-Sajfoki Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat, amely tavaly kettős jubileumot ünnepelt. Az első vízgazdálkodási munkát végző szervezetet a Tisza-völgyi áradások megszüntetésére 145 évvel ezelőtt, 1845-ben hozták létre Hevesi Tiszaszabályozási Egylet néven. Ennek az egyesületnek a jogutódja a hevesi vízgazdálkodási cég, amelyet három évtizeddel ezelőtt Kiskörén alapított öt Tiszamenti község. Ma már számos gazdaság, vállalat és 11 település tagja a társulatnak. A kettős jubileumról Hevesen bennsősé­­ges ünnepségen emlékeztek meg, amelyen megjelent dr. Sípos Aladár, a Magyar Tu­dományos Akadémia tagja, dr. Nagy István a KÖTI-KÖ VÍZIG igazgatója, dr. Hege­dűs György Heves város polgármestere. Je­len volt az Országos Vízügyi Főigazgatóság főosztályvezetője dr. Szilárd György is és dr. Koltay József, a Vízgazdálkodási Társu­latok Országos Választmánya titkárságá­nak vezetője. Godó Lajos társulati elnök köszöntötte a megjelenteket, majd Ózsvári László igazgató tartott ünnepi megemléke­zést. Amikor visszatekintünk az elmúlt har­minc év eseményeire ezt úgy tesszük, hogy nem feledkezünk meg nagy elődeinkről, akik a munka büszkesége mellett az élet storongató gyötrelmei között is nagy szak­mai hozzáértéssel, becsülettel megterem­tették már 145 évvel ezelőtt területünkön a vízgazdálkodás alapjait. Ez a kubikusok ve­rejtékén nevelkedett közösség küzdött és harcolt, hogy a lápok világán életet fa­kasszon - mondta bevezetőjében Ózsvári László, aki időzött az alakulás événél, a Heves megyei Tisza-szabályozási Egylet 1845. július 24-i megalakulásánál, amikor a küldöttgyűlés elnökévé gróf Szapári Józse­fet választották meg. A társulati elnök leve­lében, amely az egyesülés indokait rögzíti, egyebek között ez all: „Az áradások növek­vő kártételeivel kapcsolatban” alakult meg, s megemlíti, hogy a felsőbb területen terve­zett munkálatok növelni fogják az alsóbb szakaszok veszélyeztetettségét és az érde­kelteket elsősorban ez kényszeríti az egye­sülésre. A második paragrafus kimondta: ,/l társulat célja a Tisza-völgyet akképp szabályozni, hogy folyóinak káros kiöntései a lehetőségig megszüntessenek, mocsarai ki­­szárítassanak, sőt vizei mindennemű hasz­nosítás által továbbra is gyámolíttatnék, a kereskedés fő eszközévé váljanak ” A különböző öblözetek érdekeinek ösz­­hangba hozása illetve egymásra utaltságuk felismerése azonban nem ment könnyen. A széthúzó törekvések az önnállóságért, a kö­zös terhektől való mentességért nagy árat kellett fizetni. Az itt működő Hevesi Víz­szabályozó Társulat a határozatoknak nem tudott érvényt szerezni, s ezért a viszályko­dások után megszűnt. Az átmeneti vissza­esés után - miután a társulatok vízrende­zési kötelezettsége nem volt szabályozva - a társulati érdekeltségnek egy, a belvizek­től különösen sokat szenvedett csoportja 1877-ben megalakította a Sajfoki Belvíz­szabályozó Társulatot, és a sajfoki zsilip mellett 1878-ban megépítette az ország el­ső belvízátemelő szivattyútelepét, amellyel új korszakot nyitott a belvízrendszer fejlő­désében. Bár az új sajfoki szivattyútelep már 1879-ben kifogástalanul működött, a szabályozatlan Hanyi-ér külvizei továbbra is akadálytalanul folytak az árterületre. A belvízkárok elhárítására eddig tett intézke­dések nem voltak elegendők, mert az ár­mentesített területek a vadvizek kártételei­től nem mentesültek. A rendkívüli csapa­dékos időjárás miatt az 1870-es évtized vé­gére igen súlyos belvízi helyzet alakult ki. Barócs János igazgatófőmérnök készí­tette el az egységes vízrendezési tervet. Ez­zel indult meg a társulat területén az általá­nos belvízszabályozás. A mai társulat szá­mára a legjelentősebb dátum és esemény az 1885. évi közgyűlés, amely meghatározta az általános terv főcsatornáinak építési sor­rendjét s az első a Hanyi-ér építése még a kögyűlés évében megkezdődött. A közgyű­lés kibővítette a Sajfoki Belvízszabályozó Társulat alapszabályát, amely ettől kezdve kitelj ed t a Hanyi-ér vízgyűjtő területének belvízvédelmére és az ezzel kapcsolatos munkák elvégzésére is. Nem kis büszkeséggel mondhatta meg­emlékezésében Ózsvári László igazgató, hogy a társulat jelenlegi nevét éppen 105 évvel ezelőtt örökítette meg a történelem. A társulat Barócs János tervei szerint 1888- 1896 között megépítette a Hanyi-ér csator­nájának legfontosabb szakaszait és a szük­séges legfontosabb átereszeket, zsiüpeket. A Hanyi-émek mint belvízi befogadó fő­csatornának rendezése tette lehetővé, hogy az évszázadok alatt mocsárvilággal védett hevesi földvárból ittmaradt lápos területek lecsapolhatóvá váltak. Heves és környéke káros vizeinek egyetlen befogadója a Ha­­nyi-éri főcsatorna. A víztörténelmi visszapillantás után az 1960. június 17-én alakult társulat működé­séről villantott fel részleteket az ünnepség szónoka Ózsvári László. Elmondta egye­bek között, hogy az 1961-66 között eltelt időszakot az minden kezdettel járó nehéz-Sét jellemezték. Ekkor évente mindössze •1,5 millió forintos termelési értéket produkáltak. Hiányoztak az alapvető fel­adatok ellátásához nélkülözhetetlen mun­kagépek is. A munkák elvégzéséhez kizáró­lag kubikuslapátja és talicskája volt a társu­latnak. Az útkeresés után a végrehajtott szervezési és jogi intézkedések hatására felpezsdült a társulati élet és a fiatal szerve­zet fokozatosan beilleszkedett a vízgazdál­kodás egységes rendszerébe. A társulat tagjaihoz 1966 végén újabb termelőszövet­kezetek csatlakoztak és Kisköréről Heves­re tevődött át a társulat központja, s ekkor az érdekeltségi terület már 40 ezer hektár­ra nőtt. A társulat életében az 1975-ös gaz­dasági év hozott kiemelkedő sikert. A tár­sulat 8 millió forintos termelési értékét vál­tozatlan létszámmal, 16,5 millió forintra növelte, s ezzel gazdálkodási alapjai egyen­súlyba kerültek. Az 1975-ös év azért is fon­tos dátum a társulat életében, mert az or­szágos versenyben szinte az ismeretlenség­ből 1975-ös eredményei alapján 87 társulat közül ’’bekerült” az első tízbe és kiváló cí­met kapott. Ekkor még nem gondoltak ar­ra Hevesen, hogy másfél évtizedet alapo­zott meg ez a siker, amely aztán a követke­ző években is megismétlődött. A társulat szervezeti felépítése korszerűsödött, meg­kezdték a termelőszövetkezetek szakosítá­sát, erőteljesebben tagolták a hatáskörö­ket, s mindez jobb munkamegosztást ered­ményezett, hatékonyabbá vált az ellenőrzés is. A társulat 1980-ban ismét kimagasló eredményeket produkált. Ismét megkapta a kiváló társulati címet, s ekkor adtak át a korszerű telephelyet. Ebben az évben a társulat 33 millió forint termelési értéket produkált. Tíz év múlva, 1990-ben 130 fős létszámmal 160 millió forint volt a Hanyi- Sajfoki Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat árbevétele. Arra a kérdésre, hogy döntően milyen tényezőknek köszönhető a társulat eredménye, Ózsvári László ezt mondta: A termelési szerkezetet folyamatosan korszerűsítettük, a termeléscentrikus irá­nyítószervezet helyes szerkezeti arányát ki­alakítottuk, ésszerű takarékosság jellemez­te a tevékenységet, az anyagi érdekeltségi rendszert is folyamatosan korszerűsítettük. Jelentős volt a számítógép rendszer­beállítása, az információáramlás és a köz­­gazdasági elemzések gyorsítása is. A társulat fő feladatairól is szó volt a jubileumi ünnepségen. Ezekről egyebek között ezt mondta a társulat igazgatója: Részt vállalunk a területünkön lévő tele­pülések fejlesztéséből, a környezetvéde­lemben jelentkező új feladatokból. Részt veszünk az önkormányzatok feladatainak sikeres megvalósításában is. Folytatjuk a szuperintenzív öntözőrendszerek építését, csakúgy mint szennyvíztisztító művek és csatornahálózatok megépítését is. A melo­­rizációs munkák tervszerű megoldása to-24

Next

/
Oldalképek
Tartalom