Magyar Vízgazdálkodás - Víztükör, 1991 (31. évfolyam 1-6. szám)
1991 / 4. szám
312 SORBAN AZ ÁRVÍZHELYZETRŐL Rendhagyó “vízóra” Hét óra után néhány perccel érkeztünk a Batthyány-térre. A 19-es villamos budai forduló helyére, ahol a Duna vízszintjét meglátva egyszeriben “elapadt” a Járművet eladdig betöltő zsivaj. Az utasok közül sokan a felső rakpart kőkorlátjához siettek, hogy közelebbről láthassák a Duna áradását. Aggódó szótlanságuk drámai csendjét egy Idősebb úr törte meg: az évszázad egyik legjelentősebb áradásának minősítette a folyó nekilódult duzzadását. 1991. augusztus 7-én készítettük e “gyorsfotót”, hét nappal azután, hogy a Duna szigeközi szakaszán harmadfokú készültséget léptettek életbe. De maradjunk időrendben. Rendhagyó “vízóránkat” visszaforgatva szedjük sorba az áradás leginkább figyelemét érdemlő eseményeit Szokatlanul késői időben érkezett meg az idén aDunára a máskor tavaszi hóolvadás utáni árhullám. Mégis zöldámak mondhatjuk a július végi, nagy esőzések következtében megindult áradást Budapesten a vízügyi ágazat szakemberei augusztus 7-re (azaz mára) várták az ár tetőzését s amiként a napilapoknak adott nyilatkozataikban elmondták: az addig mért 4S0 centméteres vízszintmagasság három méteres növekedésével számolnak, vagyis azzal, hogy az alsó rakpartot jó másfél méterrel borítja el majd a víz. Közben a Duna szigetközi szakaszán harmadfokúra emelték az árvízvédelmi készültséget. A folyó ugyanis tovább árad(t): a déli órákban már 629 centimétert mutatott a vízmérce Dunaremeténél, s az előrejelzések szerint másnap reggelre elérheti a 680 centimétert Az árhullám a Duna Komárom-Esztergom közötti szakaszát is elérte, így ebben a térségben elsőfokú készültséget rendeltek el a vízügyi szakemberek. Nemkülönben a Mosoni-Duna Vének és Dunaszentpál közötti szakaszán. Merthogy a Mosoni-Duna is kilépett medréből, Győrnél helyenként elöntötte a dunakaputéri alsó rakpartot. Az árvízvédelmi ügyelet szolgálattevőinek elmondása szerint egy lakóházból ki kellett költöztetni a lakókat a Cikola-sziget közelében. A Szigetközben, ahol változatlanul harmadfokú készültség volt érvényben, sok helyen átázott a töltés, több mint 1500 hektárt elöntött a víz. Ásványrárónál egy buzgár - feltörő talajvíz - köré homokzsákokból kellett töltést építeni. Gönyűn a hullámtérben álló házakból kiköltöztették a lakókat. Győrött aLikócsi városrészben négy házba szivárgott be a víz. A szakemberek furcsa jelenségként tapasztalták, hogy visszafelé folyt a Mosoni-Duna és a Rába. Vízhozamukat ugyanis az áradó Oreg-Duna már nem tudta fogadni. Szerencsére a Duna osztrák területén már apadt, így az ár viszonylag gyors lefolyásúnak ígérkezett 1991. augusztus 8. A főpolgármesteri hivatal közleménye szerint mára a Duna vízállása Budapesten elérte a 742 centimétert ezért a teljes fővárosi szakaszon életbe lépett a másodfokú árvízvédelmi készültség: a Duna magas vízállása miatt átmenetileg bezárt a Rácz, a Király és a Lukács fürdő, mivel a vizet nem lehetett leengedni a medencék-Amerre a szem ellát víz, víz mindenütt. A csatornák megteltek, tele az Oreg- Duna hullámtere, a gátak másik oldalán pedig a belvíz fenyeget” - nyilatkozta a Népszavának Kopacz András, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Árvízvédelmi főosztályának munkatársa. Ezúttal egy gyorsan levonuló árhullám-púppal kell megküzdenünk: az 1954-es áradás elhúzódó volt és hosszantartó - érvelt tovább a szakember. A kisdobai gátőrháznál verítékes munkában találtuk az embereket Csak a Felső-Szigetközben egyetlen nap alatt kétszáz hektárt öntött el a (bel)víz. A szivattyúzáskor ügyelniük kellett arra, hogy három méter legyen - maradjon akül- és a belvíz közötti szintkülönbség. Máskülönben - a kellő ellennyomás hiányában - átszakadhat a gát A közlekedési, hirközlési és vízügyi tárca illetékesei sajtótájékoztatón adtak számot a Lajta és a Duna áradásáról, a ritka augusztusi árhullám éghajlati okairól. Itt jegyeztük fel: “a védelmi rendszer nagy része 1846 és 1932 között épült ki, amelynek 67 százaléka a százévenként előforduló legnagyobb áradások ellen is védelmet nyújt Áz árvízvédelemnek azonban nem szabad katasztrófa-elhárításnak lennie” - hangsúlyozta Zorkóczy Zoltán, a KHVM főosztályvezetője. A szakemberek eközben vízállás-rekordokat mértek és értékeltek a Dunán. Jóllehet a folyamszabályozások miatt összehasonlít(hat)ó vízállási adatokról inkább csak a múlt század vége óta beszélhetünk a Dunát illetően. Jelenleg a víz elöntötte az alsó rakpartot Ilyen esemény 1895 óta tizenegyszer fordult elő. A most levonuló árhullám a harmadik legnagyobb ezen évszázadunkban - mondják a szakemberek. Elsőfokú árvízvédelmi készültség lévén, nemcsak a szivattyúk mellett teljesítenek szolgálatot a szakemberek, de a védvonalaknál is éjjel-nappal, állandó ellenőrző ügyelettel figyelik a vízszint emelkedését. Az észak-dunai szakaszon, így például Pünkösdfürdőnél, a hajóállomásnál, három helyen gerendákkal és
