Magyar Vízgazdálkodás - Víztükör, 1991 (31. évfolyam 1-6. szám)

1991 / 1. szám

rád felett. Azt is megemlíthetnénk, hogy a Szolnok felett egyesült árhullámok Szolnok alatt újra szétszakadhatnak - de már nem a korábbi árhullámokra emlé­keztetőén - és Csongrádiéi kezdve két, vagy több tetőzés követi egymást, van, amelyik a vízfolyással ellentétesen terjed, van, amelyik azzal egyirányba, s előfor­dul, hogy Szolnok és a torkolat között azonos idejű a tetőzés. A tények cáfolhatatlanok. Az árhullám tetó'zése számos esetben visszafelé halad. Mérési hibáról nem lehet szó, hiszen 110 éve, amióta hitelesek a feljegyzések, min­den időszakban fellelhető a jelenség. A történeti elemzés a mellékfolyók szere­pére utalt. Egyes duzzasztási vagy süly­­lyesztési jelenségeket ezek szerint mel­lékfolyók is okozhatnak? És, a mellékfolyók? A Szamos még a Tisza síkvidéki szaka­szának elején, a Tiszával csaknem egy­idejűleg behozza árhullámát a főfolyóba. A Bodrog Sajó és a Körös torkolatának táján ismertek az árhullám késleltetés je­lenségei. Mégis, elsősorban a Marost ér­demes tanulmányozni, mert ez a folyó a Tisza alsó szakaszán néha a főfolyóéval azonos vízhozamokat is képes szállítani. Ha a Mows árhulláma ugyanabból az esőből származik, mint a Felső-Tiszáé, vagy, ha a hóolvadás a két rész-vízgyűj­tőn egyedejű volt, ez az árhullám sokkal hamarább elér a Maros torkolatáig, mint ahogy oda a Tiszán elérne az árhullám tetőzése. A Maros alatti Tiszaszakaszt jó­részt a Maros vize táplálja. A Maros fö­lött pedig a Maros vizével bővült Tiszavíz - mintha egy változó magasságú duz­zasztómű vet építettek volna a Maros tor­kolatánál a Tiszába - hosszú szakaszon duzzasztás alá helyezi a Tiszát (sőt, még a Köröst is). Közömbös, hogy ez a mel­lékfolyótól származó, „természetes” duz­zasztás kisebb mértékű, mint a mestersé­ges, bár 1 m-es is lehet, és ami a legfon­tosabb: árvízi méretű vízállásoknál lép fel. Az eredmény az, hogy a Maros torko­lata felett kevesebb lesz a vízhozam, mint amennyit a vízállás ismeretében várhat­nánk összefüggéseink nyomán. Az „ele­ven duzzasztómű” mindaddig emeli a fe­lette lévő folyószakasz vízszintjét, amíg a Maros árhulláma áradó. Egyszer azonban torkolatában is lete­tőzik a Maros. Torkolata felett a Tiszán ezután beáll a süllyesztési állapot. A Tetőzós 1970. Szeged Szeged Vár mögött, 1970. LNV Az Alpári nyárigátból 1981 . március 27-én már csak a víz fodrozódása mutatja, hol is volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom