Magyar Vízgazdálkodás, 1990 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 3. szám
gedi Konzervgyár ezt egy csontszeparátor beszerzésekor alkalmazta. Ennek előnye mindenképpen az, hogy a likviditási problémákkal küzdő vállalat esetében áthidaló megoldást nyújt, ha az egyébként jól, nyereségesen gazdálkodik. Környezetvédelmi célokat megvalósító fejlesztések pénzügyi forrásai lehetnek fejlesztési hitelek, azonban főleg csak új gyártási technológia, gyártmányfejlesztés és profilbővítés kapcsán. Ehhez jó vállalati stratégia kell, ami innovatív vezetőket tételez fel. Viszonylag új lehetőségként jelentkezett a vállalatok számára eddig főként az élelmiszeriparban a világbanki hitelek segítségével történő exportbővítő célú fejlesztés. A környezetvédelmet közvetlenül szolgáló fejlesztésekhez a támogatások a különféle szabályozásokon keresztül meglehetősen gyéren, esetlegesen és csak nagy fenntartással normatívnak tekinthető módon csordogálnak. Ezekhez különféle pályázati konstrukciókban lehet hozzájutni. Ezek közül elsőként a Környezetvédelmi Alap eszközeit említhetjük, amelyekkel a saját eszközök, források kiegészíthetek. Az alapból származó öszszegek nagyságrendjét reprezentálja, hogy a vizsgált vállalatok közül például a Szentesi Baromfifeldolgozó 4,56 milliót kapott egy tollégető megépítéséhez, a Szegedi Paprikafeldolgozó 1,9 milliót a szennyvíztisztítóhoz, a Szegedi öntöde pedig 1,5 milliót a légszennyezés csökkentéséhez. Az egyetlen jelentősebbnek mondható összeg a Szent-Györgyi Albert Orvos-Vállalat megnevezése éve Szegedi Nyomda 1980 Gorzsai Állami Gazdaság 1985 Metripond 1988 HÓDIKÖT 1975— Szegedi Konzervgyár 1985 Szegedi Posta igazgatósáq MÄV 1987 Szegedi Igazgatóság 1987 Szegedi öntöde 1986 * Lízing révén történt fejlesztés A FEJLESZTÉSEK EGYÉB FELTÉTELEI A vállalatok tevékenységük környezetkárosító hatásaival — tisztelet a kivételnek — tapasztalataim szerint komplexen és folyamatosan nem vagy alig foglalkoznak. Az externális hatásokat kiváltó szennyezőanyagokkal is csupán annyiban, amennyiben az számukra kellemetlen, ha bírság, egyéb hatósági intézkedés, vagy lakossági tiltakozás húzódik meg mögötte. Altatudományi Egyetem által elnyert 12 millió forint a veszélyes klinikai hulladékok kezelésére, bár mindjárt megjegyezzük, hogy ez esetben nem vállalatról lévén szó, a dolog más természetű. Ugyancsak pályázati úton lehet az OMFB-től támogatást kapni olyan környezetfejlesztési célokra, amelyek egyben technológiafejlesztők, jobban mondva elsősorban technológiafejlesztők. A Szegedi Szalámigyár így jutott 90 millió forinthoz a vérfeldolgozó referenciaüzem építéséhez. Az eddigiekben pályázni lehetett bizonyos gazdaságpolitikai célok megvalósítását szolgáló központi fejlesztési programok keretében is, amelyek közül az energiaracionalizálási közvetetten adott lehetőséget forrásszerzésre (lásd biogáz hasznosítás), közvetlenül pedig az összehasonlíthatatlanul kisebb pénzösszeget tartalmazó hulladékhasznosító és melléktermék hasznosító programoktól lehetett pénzt szerezni. A külső források, különösen azok, amelyek a környezetvédelemmel közvetlenül kapcsolatosak — mint láttuk — amellett, hogy korlátozottak, szűkösek, még rendkívül szétaprózottak is. A szétszabdalt források felhasználásának hatékonysága nem megfelelő, továbbá tág tere nyílik a lobbizásnak, a személyes összefonódásnak, a szubjektív megítélésnek, stb. Ezen csak egy következetes, normatívákon nyugvó, egységes kritériumokat érvényesítő monetáris szabályozás változtathatna gyökeresen. Ennek megalkotása egyre kevésbé tűr halasztást. A fejlesztés összege (©Ft) rendeltetése 200 ZN(OH)2 centrifugális kicsapatás 50 aorleválasztás 312 zsírfogó akna építése több száz zajterhelés csökk. 11 806 hulladék másodnyersanyag hasznosítása* 162 hulladéktároló építés 1 400 zaj- és légszennyezéscsökkentés 200 СО utóégető építése Iában az a jellemző, bogy a környezetvédelmi fejlesztéseknél a legnagyobb koncentrációjú szennyezőanyag eliminálására szentelnek csak figyelmet, a többit figyelmen kívül hagyják. A tények azt mutatják, hogy a vállalatok legtöbbször külső segítséget igényelnek környezetvédelmi problémáik megoldásához. A szennyező anyagok pontos meghatározását is szakértőkkel végeztetik el, mivel hiányoznak hozzá a személyi és tárgyi feltételek. Saját szakember (híján előfordul, hogy a külső szakvélemény sem problémamentes. Ha a szakvéleményt nem a teljes problémakörre kérik, a fejlesztés hiányos, hibás, félresikerült lesz, és csak újabb költségekkel lehet helyrehozni az el rontotta kát. Például a célcsoportos beruházásban megvalósult olajipari nyomásfokozáshoz szükséges nagy teljesítményű kompresszorok mindegyike környezetszennyező, sőt a környezetkímélő nyugati motorok gázemissziója is túllépi a légszennyezési határértéket. így a fejlesztésnél az emisszió különbségek figyelmen kívül hagyásával szinte természetes, hogy az olcsóbb, devizamegtakarítást eredményező hazai gépekre esett a választás. Az időközben szigorodott rendelet miatt ma már nem tekinthettek el a szennyeződéstől, vizsgálták, mennyibe kerül az átalakítás, mennyi időt vesz igénybe, milyen mértékű emissziócsökkenést eredményez. De emellett egyedi határértékeket is kértek a KVM-től. Ide kívánkozik egy megjegyzés a vállalatokkal szembeni hatósági magatartásról. Dicséretes dolog, hogy korukat megelőzve olyan szigorú feltételeket szabnak a vállalati környezetszenynye‘zésekre vonatkozóan, amelyek a fejlett országokéval vetekszenek. Csakhogy a mi vállalataink nem nyugati technológiai színvonalúak, és ez nem csupán rajtuk múlik. így anakronisztikus és a környezetfejlesztéssel szembeni ellenérdekeltséget szül az olyan szigorúság, az ezzel járó nagy öszegű bírság, amely minden vállalati jóakarat mellett is sújthatja a vállalatokat. ÖSSZEFOGLALÁS A vizsgált esetek alátámasztják, hogy a vállalatok többsége kényszerből próbál meg valamilyen szinten és formában eleget tenni a környezetvédelmi kötelezettségeinek. A fejlesztéseknél általában a negatív gazdasági motivációk hatása az erőteljesebb, és elsősorban a környezetvédelmi kiadások minimalizálására törekszenek. Elvileg az lenne a jó, ha a környezetvédelemmel a pozitív gazdasági érdekeltség alapján foglalkoznának. Általában kidolgozatlan a környezetvédelemnek a gazdálkodással való szerves kapcsolata a vállalatoknál, különösen a környezetvédelem hosszabb távú gazdasági hatásainak, következményeinek a kidolgozása. A gazdasági átalakulással egyre több esetben találkozhatunk olyan esetekkel is, amikor társas vállalkozások, kft.-k jönnek létre különböző környezetvédelmi problémák megoldására, hulladékfeldolgozásra, illetve hasznosításra. Valószínű, ez lehet a jövő egyik útja, amelynek keretében valós gazdasági érdekeltség talaján foglalkoznak a környezetvédelemmel. De emellett egy következetes, egy normatívákon nyugvó egységes kritériumokat érvényesítő monetáris szabályozás mielőbbi kidolgozása is feltétlenül szükséges. Tóth Lászlóné dr. 3. táblázat Környezetvédelmi beruházást (fejlesztést) saját forrásból megvalósított vállalntok a vizsgált vállalatokon belül 1980-tól 23
