Magyar Vízgazdálkodás, 1990 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 3. szám
Vállalati környezetvédelmi fejlesztések motivációi és feltételrendszere BEVEZETÉS A címben jelzett kérdésekre főként olyan régió (Csongrád megye) vállalatainak vizsgálata alapján kerestem a választ, ahol a környezet minőségi paraméterei kedvezőbbek az országos átlagnál. A tanulmány a beruházásokra, technológiai fejlesztésekre vonatkozó statisztikai adatok, információk alapján a környezeti tényezők kapcsolatrendszerét alapul véve — általánosítható következtetéseket próbál levonni a környezetvédelmet szolgáló fejlesztések vállalati sajátosságaira. A hipotetikus következtetéseket konkrét vállalati vizsgálatokkal kiegészítve kerestem a választ arra a kérdésre, hogy a vállalati környezetvédelmi fejlesztéseknek milyen motivációs, külső (irányítási) feltételrendszeri és gazdálkodási jellemzői vannak. A motivációk szoros kölcsönhatásban vannak a fejlesztések feltételeivel. Ezek a feltételek egymással szoros kapcso-GAZDASÄGI MOTIVÁCIÓK A gazdasági motivációk alapja a természeti, de méginkább a közgazdasági környezet vállalati jövedelmezősé-Készült — a KVM megbízásából a BME által koordinált Technológiai fejlesztés környezeti hatásainak közgazdasági vizsgálata c. kutatáshoz kapcsolódó — ,,A technológiafejlesztés környezeti hatásainak vállalati öszszefüggései” c. tanulmány alapján. A VÁLLALATI KÖRNYEZETVÉDELEM MOTIVÁCIÓI Számos vállalat gazdálkodásának és környezetre gyakorolt hatásának elemzése azt látszik igazolni, hogy bár a környezeti tudatosság valamit javult, de a vállalatok többsége még mindig nem érzi a környezetkárosítás és globális környezeti problémák gazdálkodásra gyakorolt hatását. Ebből adódik, hogy rövid távon előnyösebb mellőzniük a környezetvédelmet és az erőforásokat a termelésre koncentrálni. A megvalósított környezetvédelmi fejlesztések alapján mégis joggal tételezhető fel, hogy vannak a szűkülő fejlesztési lehetőségek mellett is olyan tényezők, amelyek a vállalatoknál kiváltják a környezetvédelmi beruházások melletti döntéseket. A döntések motivációi sokfélék lehetnek, amelyek az elemzés céljára az alábbiak szerint csoportosíthatók: latban álló feltételrendszerben léteznek. get befolyásoló rövid távú hatása. Input oldalról tevékenységünket érzékelhetően nem befolyásolja, gátolja a természeti környezet minősége, de a jövőben ez a hatás várhatóan erősödni fog. Úgy, ahogy a csernobili katasztrófa a mezőgazdasági primőrök értékesítését megátolta, számítani lehet például az öntözővíz magas nitrit-, nitrátvagy arzéntartalmának kumulálódására, és az emiatt bekövetkező problémákra. Output oldalról a vállalati jövedelmezőséget csak a „szennyezőnnyagtermelés" befolyásolja közvetlenül. A vállalat gazdaságilag azt érzékeli, hogy a szennyező anyagot „termeli", melynek „eltüntetése” szükséges. Gazdaságilag erre két megoldást választhat: — kifizeti a bírságot, és nincs vele tovább gondja, számára a szenynyezés „eltűnt", — beruház és vállalja az üzemeltetéssel járó későbbi költségeket is. Mindkét megoldás befolyásolja a vállalati jövedelmezőséget, természetesen általában nem azonos mértékben. A gazdasági motiváció alapulhat negatív és pozitív érdekeltségen. A mai viszonyok között a negatív érdekeltség a meghatározó. A termelés a közepes, vagy inkább elavult, korszerűtlen műszaki-technikai színvonalú üzemekben jelentős mennyiségű hulladékképződéssel jár. Ezek az anyagok (szilárd, folyékoly, gáznemű) és nem anyagi jellegű károsító hatások (zaj) a technológiától függően szenynyezik a vizet, levegőt, földet, károsítják az élővilágot és magát az embert is. A környezetvédelmi szabályozás bizonyos mértékig igyekszik korlátozni a szennyezőanyag kijutását. Elsődlegesen úgy, hogy egy meghatározott koncentrácói fölött már régóta nem lehet „büntetlenül” kibocsátani a károsító anyagokat. A normatívák alapján kiszámított bírság nemcsak a koncentrációval emelkedik progresszívan, hanem akkor is, ha a szennyezés, illetve károsítás folyamatos. A bírság fejlesztést ösztönző hatáso nem túl erőteljes. Hatását mérsékli, hogy — a bírság alapját képező szennyezőanyag-mennyiség általában önbevallásra épül, — a kiszabott bírság összege alku tárgyát képezheti, — a szabályozás hézagjait megtalálva mentesség szerezhető, — ha a bírság összege kumuláltan kisebb a környezetvédelmi fejlesztés és az üzemeltetési költségek összegénél, — a fejlesztés lehetőségei forrás hiányában korlátozottak. Vagyis a bírság csak akkor töltheti be fejlesztést motiváló szerepét, ha a negatív érdekeltség nagyságrendileg megközelíti a fejlesztési költségeket és van lehetőség fejlesztésre. Ezt látszik igazolni néhány nagyobb vízfelhasználó vállalat szennyvízbírsága és a tisztításra fordított beruházási összegek összevetése (1. táblázat). Ugyancsak jól illusztrálja a fentieket az algyői kőolajtermelő üzem példája: 10 éves szennyező forrásainak sorsát az alábbiak szerint mérlegelték: Egy szennyező forrás alapján progresszíven számított bírságok 5 évi összege: 1 632 eFt A vállalati környezetvédelmi fejlesztések motivációi Gazdasági Nem közvetlenül gazdasági Negatív Pozitív Vállalaton Vállalaton érdekeltségen alapuló kívüli belüli — bírság — kedvezőbb piac — lakossági — „felvilágosult" tiltakozás vállalati elhatórozás — kitelepítés — magasabb ár — nagyobb — környezetvédel—■ goodwill, vállavolumen mi szervezetek lati image — nagyobb nyereség — monetáris elve— felettes szervekken nyugvó környezetvédelmi szabályozás nek megfelelés A fejlesztések feltételrendszere Pénzügyi Egyéb Belső — saját források — szakember-ellátottság Külső — normális bankhitelek — műszaki háttér — világbanki hitelek — import lehetőségek — fejlesztési programok — tudományos-műszaki — költségvetési juttatások — egyéb pályázatok fejlesztési kapacitás 20
