Magyar Vízgazdálkodás, 1990 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1990 / 3. szám

Vállalati környezetvédelmi fejlesztések motivációi és feltételrendszere BEVEZETÉS A címben jelzett kérdésekre főként olyan régió (Csongrád megye) válla­latainak vizsgálata alapján kerestem a választ, ahol a környezet minőségi pa­raméterei kedvezőbbek az országos át­lagnál. A tanulmány a beruházásokra, tech­nológiai fejlesztésekre vonatkozó sta­tisztikai adatok, információk alapján a környezeti tényezők kapcsolatrendszerét alapul véve — általánosítható követ­keztetéseket próbál levonni a környe­zetvédelmet szolgáló fejlesztések válla­lati sajátosságaira. A hipotetikus kö­vetkeztetéseket konkrét vállalati vizs­gálatokkal kiegészítve kerestem a vá­laszt arra a kérdésre, hogy a vállalati környezetvédelmi fejlesztéseknek mi­lyen motivációs, külső (irányítási) fel­tételrendszeri és gazdálkodási jellem­zői vannak. A motivációk szoros kölcsönhatásban vannak a fejlesztések feltételeivel. Ezek a feltételek egymással szoros kapcso-GAZDASÄGI MOTIVÁCIÓK A gazdasági motivációk alapja a természeti, de méginkább a közgazda­­sági környezet vállalati jövedelmezősé-Készült — a KVM megbízásából a BME ál­tal koordinált Technológiai fejlesztés környe­zeti hatásainak közgazdasági vizsgálata c. kutatáshoz kapcsolódó — ,,A technológia­­fejlesztés környezeti hatásainak vállalati ösz­­szefüggései” c. tanulmány alapján. A VÁLLALATI KÖRNYEZETVÉDELEM MOTIVÁCIÓI Számos vállalat gazdálkodásának és környezetre gyakorolt hatásának elem­zése azt látszik igazolni, hogy bár a környezeti tudatosság valamit javult, de a vállalatok többsége még mindig nem érzi a környezetkárosítás és glo­bális környezeti problémák gazdálko­dásra gyakorolt hatását. Ebből adódik, hogy rövid távon elő­nyösebb mellőzniük a környezetvédel­met és az erőforásokat a termelésre koncentrálni. A megvalósított környe­zetvédelmi fejlesztések alapján mégis joggal tételezhető fel, hogy vannak a szűkülő fejlesztési lehetőségek mellett is olyan tényezők, amelyek a vállala­toknál kiváltják a környezetvédelmi be­ruházások melletti döntéseket. A döntések motivációi sokfélék lehet­nek, amelyek az elemzés céljára az alábbiak szerint csoportosíthatók: latban álló feltételrendszerben létez­nek. get befolyásoló rövid távú hatása. In­put oldalról tevékenységünket érzékel­hetően nem befolyásolja, gátolja a ter­mészeti környezet minősége, de a jö­vőben ez a hatás várhatóan erősödni fog. Úgy, ahogy a csernobili katasztró­fa a mezőgazdasági primőrök értékesí­tését megátolta, számítani lehet pél­dául az öntözővíz magas nitrit-, nitrát­vagy arzéntartalmának kumulálódásá­­ra, és az emiatt bekövetkező problé­mákra. Output oldalról a vállalati jövedel­mezőséget csak a „szennyezőnnyag­­termelés" befolyásolja közvetlenül. A vállalat gazdaságilag azt érzékeli, hogy a szennyező anyagot „termeli", mely­nek „eltüntetése” szükséges. Gazdasá­gilag erre két megoldást választhat: — kifizeti a bírságot, és nincs vele tovább gondja, számára a szeny­­nyezés „eltűnt", — beruház és vállalja az üzemelte­téssel járó későbbi költségeket is. Mindkét megoldás befolyásolja a vállalati jövedelmezőséget, természete­sen általában nem azonos mértékben. A gazdasági motiváció alapulhat ne­gatív és pozitív érdekeltségen. A mai viszonyok között a negatív érdekeltség a meghatározó. A termelés a közepes, vagy inkább elavult, korszerűtlen műszaki-technikai színvonalú üzemekben jelentős mennyi­ségű hulladékképződéssel jár. Ezek az anyagok (szilárd, folyékoly, gáznemű) és nem anyagi jellegű károsító hatások (zaj) a technológiától függően szeny­­nyezik a vizet, levegőt, földet, károsít­ják az élővilágot és magát az embert is. A környezetvédelmi szabályozás bi­zonyos mértékig igyekszik korlátozni a szennyezőanyag kijutását. Elsődlegesen úgy, hogy egy meghatározott koncent­­rácói fölött már régóta nem lehet „büntetlenül” kibocsátani a károsító anyagokat. A normatívák alapján ki­számított bírság nemcsak a koncentrá­cióval emelkedik progresszívan, hanem akkor is, ha a szennyezés, illetve káro­sítás folyamatos. A bírság fejlesztést ösztönző hatáso nem túl erőteljes. Hatását mérsékli, hogy — a bírság alapját képező szennye­zőanyag-mennyiség általában ön­bevallásra épül, — a kiszabott bírság összege alku tárgyát képezheti, — a szabályozás hézagjait megta­lálva mentesség szerezhető, — ha a bírság összege kumuláltan kisebb a környezetvédelmi fej­lesztés és az üzemeltetési költsé­gek összegénél, — a fejlesztés lehetőségei forrás hiányában korlátozottak. Vagyis a bírság csak akkor töltheti be fejlesztést motiváló szerepét, ha a negatív érdekeltség nagyságrendileg megközelíti a fejlesztési költségeket és van lehetőség fejlesztésre. Ezt látszik igazolni néhány nagyobb vízfelhasználó vállalat szennyvízbírsága és a tisztításra fordított beruházási összegek összevetése (1. táblázat). Ugyancsak jól illusztrálja a fentieket az algyői kőolajtermelő üzem példája: 10 éves szennyező forrásainak sorsát az alábbiak szerint mérlegelték: Egy szennyező forrás alapján prog­resszíven számított bírságok 5 évi összege: 1 632 eFt A vállalati környezetvédelmi fejlesztések motivációi Gazdasági Nem közvetlenül gazdasági Negatív Pozitív Vállalaton Vállalaton érdekeltségen alapuló kívüli belüli — bírság — kedvezőbb piac — lakossági — „felvilágosult" tiltakozás vállalati elható­rozás — kitelepítés — magasabb ár — nagyobb — környezetvédel­—■ goodwill, válla­volumen mi szervezetek lati image — nagyobb nyereség — monetáris elve­— felettes szervek­ken nyugvó környezetvédel­mi szabályozás nek megfelelés A fejlesztések feltételrendszere Pénzügyi Egyéb Belső — saját források — szakember-ellátottság Külső — normális bankhitelek — műszaki háttér — világbanki hitelek — import lehetőségek — fejlesztési programok — tudományos-műszaki — költségvetési juttatások — egyéb pályázatok fejlesztési kapacitás 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom