Magyar Vízgazdálkodás, 1990 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 2. szám
es, a Ferenc-ihegyi-barlang 4 km-es és a Szemlő-hegyi-barlang 2,2 km-es feltárt járathálózattal. Mindezek hazánk fokozottan védett, jellegzetes kialakulásmódjuk és sajátos ásványkiválásaik révén nemzetközi hírnevű, kiemelkedően értékes barlangjai közét tartoznak. A karsztvízszintet közülük kettő éri el, illetve közelíti meg: a Mátyás-hegyibarlang mélypontján állandó, a Pálvölgyi-barlangban időszakos tó található. A barlangok cseppkőszegénysége arra utal, hogy a térségben a felszíni beszivárgás a múltban sem volt jelentős mértékű. Intenzívebb, állandó vízcsepegések csak bizonyos szakaszokon találhatók, a csepegések zöme változó vagy kis intenzitású. A csepegő vizek minőségi vizsgálatai Noha szórványos vízminőség-vizsgálatok már korábban is történtek a terület egyes barlangjainak csepegő vizeiből, a széles körű, rendszeres vizsgálatok 1987-ben kezdődtek meg a Barlangtani Intézet és a Fővárosi KÖJÁL szakembereinek együttműködésében. E vizsgálatsorozat első szakaszában az öt nagy rózsadombi barlangrendszerben összesen 42 ponton történt évszakonkénti vízmintavétel. A mintavételi pontokat úgy választottuk ki, hogy különböző hasznosítású és kőzetanyagú felszínek alatt, különféle mélységben megjelenő csepegéseket reprezentáljanak, minél nagyobb területet lefedve. A minták laboratóriumi vizsgálatát és minőségi kiértékelését a KÖJÁL szakemberei végezték, 15 kémiai és 10 bakteriológiai paraméter alapján. A minőségi kiértékelés a szabványokkal meghatározott három lehetséges minősítési csoport közül e közvetlenül a felszínről származó csepegő vizekre leginkább alkalmazható „nem védett talajvizek" követelményei szerint történt. A vizsgálatsorozat második évétől kezdődően barlangonként 5—5 pont vizsgálata folytatódott azonos szempontok alapján, elhagyva a megbízható vizsgálathoz nem elegendő mintaanyagot szolgáltató, valamint az egymáshoz közel eső, azonos paramétereket mutató csepegő helyeket. E 25 pontról tehát jelenleg már 12—12 mintavétel eredményei értékelhetők. A kifogás alá eső paraméterek pontonkénti megoszlását és a kifogások folyamatosságát elemezve megállapítható, hogy a vizsgált 25 pont közül egyetlen sem akadt, amely a három év során úgy kémiai mint bakteriológiai szempontból mindvégig kifogástalannak mutatkozott volna. Kémiai szempontból négy barlang egy-egy pontja bizonyult folyamatosan kifogástalannak, ezek mindegyikében előfordult azonban bakteriológiai szennyeződés, míg bakteriológiai szempontból csupán egyetlen pont volt folyamatosan kifogástalan, ez viszont stabil nitrát-szenynyeződést mutatott. A kémiai és bakteriológiai jellemzők összképe alapján a térségben a következő antropogén hatások voltak kimutathatók : — A legegyértelműbb az utak téli sózására visszavezethető kloridszennye-A József-hegyi barlang 27
