Magyar Vízgazdálkodás, 1990 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1990 / 2. szám

Csehszlovák—lengyel vízminőség-védelmi gyako A múlt év végén a csehszlovákiai Povody Odry Ostrava (Ostravai Vízügyi Igazgatóság és Vízgazdálkodási Vállalat) meghívására a Felső-Tisza-vidéki Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság munkatársai közül négyen részt vettünk a közös csehszlovák—lengyel vízminőség-védelmi gyakorlaton. Ostrava az Észak- Morva közigazgatási tartomány székhelye. Az ostravai szénmedence az ország kő­­szénteimelésénok háromnegyedét adja. Erre építették a város hatalmas kokszoló­művét. Igen jelentős a nehézipara, vegyipara, műbenzin és elektrotechnikai ipara, valamint a járműgyártása és a gépgyártása. Vendéglátó vállalatunk működési területe közel 7000 m2, dolgozóik létszáma 640 fő. Feladatuk a terület lakossági és ipari vízellátása, a felszíni vizek minőségé­nek védelme. Bővizű hegyi folyóikból völgyzárógáttal hatalmas tározókat alakítot­tak ki, a vizet vegyszeres kezelés, ülepítés és fertőtlenítés után adják tovább. A területükön található a lakosság 8%-a, az ipar 12%-a és az ország vízkészletének 2%-a. A város ritkán tud szabadulni a gyárak kéményéből kiáramló sűrű füsttől, a növények fulladoznak a leveleikre lerakódó, finom, szürke portól. A környezetvé­dőknek 1989-re sikerült az egyik legnagyobb levegőszennyezőt, a város közép­pontjától nem messze lévő gázgyárat kitelepíteni. Az Ostravát átszelő Ostravice folyó a befogadója az ipari üzemek jól-rosszul tisztított szennyvizeinek, melyek idő­szakosan kritikus érték alá csökkentik a víz oldott oxigén tartalmát. Az ostravai vízügyi szakemberek elmondták, hogy a gyakorlat előzménye 1986-ra nyúlik vissza, amikor egy éven belül két alkalommal, először 200 tonna, majd 80 tonna fűtőolaj (pakura) ömlött ostravai gyárakból az Ostravice folyóba. A pakura az Odera folyón át lengyel területeket is elszennyezett. A védekezés több mint két hónapon át tartott. A folyó lengyel szakaszán kb. 1000 embert fog­laltak le a kárelhárítási munkák. Lengyelország bejelentette kárigényét Cseh­szlovákia felé, de a felek még nem tudtak megegyezni egymással. A megelőzés érdekében mindkét ország több intézkedést hozott. Az Oderán a határszelvényben, a csehszlovák Bohumin, illetve a lengyelországi Chalupki környékén állandóan működő automata vízminőségi észlelő helyet alakítottak ki, mindkét oldalon. A felek folyamatosan tájékoztatják egymást a mért vízminőségi mutatókról. Csehszlovák oldalon az elemzéshez szükséges vizet a felszín alól 20 cm-re szivaty­­tyúzzák, a csövet a bójához rögzítették. A vizet gondosan ülepítik és szűrik a mű­szerek védelme érdekében, amelyek vezetőképességet, pH-t, oldott oxigén tartal­mat, klorid-tartalmat, ultraibolya abszorpciót (ebből az ásványolaj-tartalomra kö­vetkeztetnek), víz- és levegő-hőmérsékletet mérnek. Magyar gyártmányú — Radelkis típusú — műszerük megelégedésükre üze­mel. Ezt, valamint a további három — az Ostrava feljebb lévő szakaszára — tele­pített automata mérőállomást egy személy kezeli és tartja karban. A csehszlovákok 2,5 mlilió koronás költséggel állandó védekezési helyeket építettek ki. Ezek egyike a határszelvényhez közel, az Ostravice torkolata alatt az Oderán épült Hrusov mellett. A le-fel mozgatható, fix merülőfalat a folyó mértékadó középvízhozamára építették ki. A merülőfal a felszínen úszó szennyeződéseket a gyűjtő műtárgyba tereli, amelyet állítható bukóéllel láttak el. A gyűjtő műtárgy belsejében a fix bukóéllel ellátott zsompra szippantókocsi csatlakozást készítettek és beton gép­kocsilejáróval egészítették ki. A gyakorlaton a felszereléseket és felkészültségüket a felek önállóan mutat­ták be, a csehszlovákok két, a lengyelek egy szelvényben az Oderán. Az első védekezési helyet az Oderán az ostravai vízkivételi zsilip fölött, Lhotka községnél létesítették, kiépített kikötőbakokkal, szádfallal védett, betonozott partszakasszal stb. A csehszlovákok négy merülőfalat telepítettek, egyet fából, kettőt NS típusú textíliából, egyet felfújható műanyagból. Az első három már a vízen volt, a ne­gyediket a gyakorlat alatt helyezték el. A felfújható merülőfal 10 méteres darab­jának ára 1989-ben 1340 korona volt. A merülőfal elé a vízfolyás irányába Fibroil elnevezésű polipropilénből, poli­etilénből és őrölt mészkőporból álló rostköteget helyezték el, amely abszorbeálni képes a kőolajszármazékokat. Bemutatták a felszíni szennyezések leszedésére, gyűjtésére és tárolására hasz­nálatos berendezéseiket, amelyek hasonlóak a hazaiakhoz. Figyelemre méltóak az olaj észlelését és vastagságát jelző, illetve mérő mű­szerek, amelyek azonban még csak prototípusok voltak. A csehszlovák gyártmányú mobil motoroscsörlő a vezérkötél áthúzásánál és feszítésénél nálunk is alkalmaz­ható lenne. A második védekezési helyet az állandó kiépítésű hrusovi szelvényben rendezték be, amely a csehszlovák—lengyel határtól 6 km-re, az Ostravice torkolata alatt 2 km-re helyezkedik el. A kárelhárítási tevékenységet Csehszlovákiában a vízügyi szerv és a tűzoltóság közösen végzi, üzemigazgatóságonként létrehoztak egy-egy 6—8 fős haváriaelhárító csoportot. Vízszennyezés bejelentése esetén a csoport egyik tagja a helyszínen győző­dik meg a bejelentés valódiságáról, majd riasztja a tűzoltókat és ezzel egy idő­ben a saját haváriaelhárító csoportjukat. A tűzoltóság rendelkezik a védekezéshez szükséges eszközökkel, s addig foly-Kiépített védekezési hely az Oderán, Csehszlo1 Fix építésű merülőfal az Oderán, Csehszlovál 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom