Magyar Vízgazdálkodás, 1990 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1990 / 5. szám

A Nagylaknál az 1970. évit 4 centiméterrel meghaladó te­tőzés itt Makónál -)-2 centimétert jelentett, s a gátak áll­ták a víz roppan!) nyomását: — sem mi, sem a lakosság nem esett pánikba. — Mi tette lehetővé ezt a nagy biztonságot? — A töltéseket a szükségletnek megfelelően a 12 ezer 400-tál a 21 ezer, s a 26 ezertől — a 31 ezer méteres sza­kaszokig megerősítettük. Az úgynevezett „HADÁR”-nál, az 1970-es árvízkor világhírűvé vált „Buzgár elvtárs” helyénél, a töltés belső „körménél" 10—41 méteres mélységig hatal­mas, víz át nem eresztő betonfalat készített az akkori Alsó- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a köznapi nyelven ismert: ATI VÍZIG. Most jól állta a földbe rejtett védfal a főpróbát, mert egy csepp víz sem jelent meg a „kegyetlen” helyen. A nagy árvíznél, a roppant magas vízállásnál sokan, rendszeresen és rendszertelenül, szívszorongva szemléltük a szeszélyes folyót, a gát koronáján téblábolva, hogy meddig ér. Láttuk a hídlábnál, a fák törzsén, gallyán, a vízmércénél, a töltésoldal füvén, hogy meddig nyaldossa a tajtékzó, ro­hanó víz; a haragot soha, de félelmet kiváltó MAROS fo­lyó. Bevallom, félelmünkben szemléltük, hogy meddig bírják a töltések. Szerencsére bírták! Köszönet mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz — ha megelőzésképpen is —, hogy a töltések bírták a roppant erejű víznyomást, hogy a termés, a város, a gáz- és olaj­kutak, s nem utolsó sorban, mi emberek megmenekültünk a Maros árvizétől! Elég volt akkor kiállni, kibírni a felhőszaka­dások okozta hullámzó belvizet is. A „nagy esők” hat napjának makói csapadékmérlege: Gabona-Űj városi termesztési tömeg-Kutató ATIVIZIG 1975. szervezeti Intézet VII/4-es székház (Hagyma­gátbiztosi (Április 4. nemesítő) székház utca) (Földeáki út) június 30. 49,1 mm 67,5 mm 79,6 mm július 1. 9,9 mm 13,0 mm 11,5 mm július 2. 22,0 mm 17,0 mm 20,3 mm július 5. 1,7 mm 3,5 mm 8,8 mm július 6. 54,8 mm 43,0 mm 99,7 mm július 7. 26,5 mm 30,0 mm 12,0 mm Még egy adat: Makóra a fenti napok maximumát figye­­lembevéve: 274,3 milliméter csapadék hullott. Most ebben a roppant aszályban jó volna abból — azokból — a felhőszakadásokból — elosztva — egy töre­déke is, — csendes esők alakjában. Rácz Sándor Melyik, lényéé piszkosabb? Márciusban kétszer is az aggodalom szavai hallatszottak Európa-szerte, a kontinens partjait mosó tengerek sorsa miatt. Az Északi Tanács 38. ülésének résztvevői Izland fő­városában, Reykjavíkban megállapították, hogy a Balti-ten­ger haldoklik, a szennyeződés következtében és végképp elpusztul, ha az északi államok nem tesznek közös erőfe­szítéseket megmentése érdekében. Az Északi-tenger menti államok harmadik, hágai környezetvédelmi konferenciájának egyes küldöttei pedig kimondták, hogy ez a világ leginkább szennyezett tengere. Ami a Baltikumot illeti, az Északi Tanács ülésszakán meg­tárgyalták azt a tervet, amely szerint 200 millió svéd korona alaptőkével rendelkező, külön alapot kell létrehozni. Ezt azoknak a kereskedelmi alapon működő vállalatoknak a támogatására szánják, amelyek különféle természetvédelmi technikai felszerelést fognak gyártani a Balti-tenger melléki országokban. Egyébként a Balti-tengerrel szomszédos Északi-tengerrel kapcsolatban egyelőre még nem értek el ilyen fokú egyet­értést. Az e tenger mellett lévő országok ökológiai szerve­zetei már a hágai konferencia megkezdése előtt bírálattal iilették annak a zárónyilatkozat-tervezetét, azt rótták fel, hogy „foghíjas” és nem felel meg a kialakult aggasztó helyzetnek. A Greenpeace szervezet egyebek közt azzal ér­velt, hogy nem hajtják végre maradéktalanul az 1987-ben Londonban rendezett előző konferencia határozatát, amely szerint 1995-lg az 1985-ös szinthez képest legalább a felére kell csökkenteni az ipari eredetű és a járművek által kibo­csátott és végül a tengerbe jutó káros anyagok mennyisé­gét. Mellesleg szólva, a Greenpeace azt követeli, hogy a század végére teljesen szüntessék meg az Északi-tenger be­szennyezését. A nyugatnémet környezetvédők arra szólítják fel a part menti országokat, hogy az Északi-tengert nyilvá­nítsák különlegesen védett övezetté. A Rajna, a nagy német folyó évente több mint 3000 tonna krómot, 1500 tonna rezet és több mint 12 000 tonna cinket juttat a tengerbe. Nyersolaj, a mezőgazdasági termelésből származó hulladék és sok más is kerül a tengerbe. Gyak­ran előfordul itt a madarak és a folyók torkolatvidékén ívó halak tömeges pusztulása. A hágai konferencia határoza­tait sok európai újság ellentmondásosnak nevezte. Egyfelől a tenger szennyezésének további csökkentésére vonatkozó határozatokat hoztak, másfelől pedig — az elért haladás nincs arányban a baj nagyságával. Az ökológiai tisztaságért harcolók egyelőre azon vitat­koznak, hogy a két tenger közül melyik piszkosabb: a Balti­vagy az Északi-tenger? Bővül a tabdi szennyvíztisztító telep A szekszárdi építésvezetőség kivite­lezésében készül mintegy 29 millió fo­rint értékben a meglévő tabi szenny­víztisztító telep bővítése. A jelenlegi 450 m3-es, oxidációs árkos telep két­szeresen túlterhelt, az elfolyó tisztított szennyvíz paraméterei messze megha­ladják az előírt határértékeket, amit nemcsak a mennyiségi túlterhelés, ha­nem a községben lévő ipari üzemek ál­tal kibocsátott szennyvíz minősége is okoz. A tervezett 500 m3-es bővítés tisztí­tási technológiája teljes oxidációs ele­veniszapos tisztítás. A meglévő -nyomó­­vezetéken érkező szennyvíz először az új rácsosztóműre érkezik, amelybe egy kézi és egy gépi rács került beépítésre. A tulajdonképpeni biológiai tisztítás az úgynevezett kombinált biológiai mű­tárgyban történik. Ez a mélylégbefúvá­­sos műtárgy két részből áll. A külső körgyűrűben történik a levegőztetés. Az Ог-bevitelt a levegőztető medencébe 4 db ejektor biztosítja. Az iszap lebegés­ben tartását az ejektorok áramláskép­ző hatásán túl egy keverő is segíti. A középső ülepítőtérben az iszap kot­rására egy DORR rendszerű forgókot­ró működik. Ezután az új telep mellé bevonásra kerül az iszapvonalon a meglévő telep is, s annak kiegészíté­seként bővítésre kerül az iszapsűrítés, klórozás, a fertőtlenítés vonala. Jelentős a villamosberendezés- és az irányítástechnikai munkák volumene is. A telepet a meglévő nyomóvezetéki ak­nákkal együtt VM 990 típusú, mikro­processzoros folyamatirányító berende­zéssel lehet üzemeltetni. Az építésveze­tőség koordinált és jól szervezett mun­káját bizonyítja, hogy legkésőbb szep­tember hó közepén megindulhatnak a 30 napos próbaüzem munkái, annak ellenére, hogy a munkaterületet csak ez év februárjában vette át a vállalat. vízépítés 1990. 4. sz. 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom