Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)

1989 / 1. szám

A költő, mint műszaki ellenőr A Fővárosi Csatornázási Művek Köz­csatorna Ellenőrzési Csoportjában dol­gozik Kanizsa József, mint műszaki el­lenőr. Az irodalmi életben költőként is­mert, de ír cikkeket, tudósításokat mun­kásokról, ír gyerekverseket, gyerekme­séket. — Hogyan tud eleget tenni e ket­tős elvárásoknak? — Sőt, megtöldanám háromra, a családi életre is. Úgy érzem, hogy a munkaterületemen is maximálisan el­végzem azt a gazdasági munkát, amit reám bíztak. A főváros lakótelepein épülő és egyéb idegen beruházásban, tanácsi önerős csatonnaépítlkezéssknél szakfelügyeletet látok el. Itt különböző országrészekből jövő munkásokkal ta­lálkozom, a velük való együttlét is em­lékeztet a hazai, zalai emberekre, szü­léimre. Apám is munkás volt, olajbá­nyász. így élmény a velük való együtt­lét. S így már át is válthatok a költé­szethez is, mert sok versem az ilyen nap mint napi munkaélményekből is, a ,,falusias" városnegyedekben való munkasétáimból is születnek, indíttatód­­nak, s fogalmazódnak meg versi, költői képi láttatássá. A gyerekversek főleg a zalai élményekből, a gyermekeim ne­veléséiből fogalmazódnak meg. Ehhez persze kell az a bizonyos megszállott­ság, amit úgy hívnak, hogy „ihlet". Szeretem a munkám s költői elhiivatás­­sal írok. A Csatornázási Művek SZB Kulténblizottságában is tevékenyen dol­gozom, előadásokat, író—olvasó talál­kozókat, kiállításokat szervezek, rende­zek, s tizenkét éve patronálom Szőlős­­györökön a „Latinka Sándor" Nevelő­­otthont, ahová évente két alkalommal viszünk le írót, költőt, szerkesztőt. Leg­utóbb Majtényi Zoltánt, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó szerkesztőjét vittük le, a gyerekek nagy-mögy örömére. Ez mellett több mint tíz éve járom az or­szágot, a „Haza, hazafiság” című elő­adásommal, főleg végzős nyolcadiko­sokhoz, vagy középiskolásokhoz hívnak meg. — Úgy tudom, hogy szervező munká­jáért kitüntetést is kapott. . — 1986. augusztus 20.-a alkalmával kaptam a Művelődési Minisztérium ál­tal adományozott „Szocialista Kultúrá­ért" című kitüntetést, melyet Baranyai Tibor SZOT-főtitkár adott át. Én is úgy érzem, hogy a sok társadalmi munka eredményezhette a megbecsülést. — Kiváló dolgozó kitüntetése miikor volt utoljára? — 1983-ban, immár öt éve. — Értesülésem szerint most jelent meg az ötödik kötete Budaörsön. Miért éppen Budaörsön? —„Budaörsi házak" címmel jelent meg e kis könyvecske. Ez is a Budaör­sön végzett szervező, közreműködői te­vékenységemnek köszönhető. Ugyanis a várossá nyilvánításkor a kulturális tevé­kenységet is figyelembe vették, ez idő tájt Kása Pálnak, a Jókai Mór Művelő­dési Ház főigazgatójának nagyon sokat segítettem, úgy képzőművészeti tárlatok megnyitásának szervezésében, szemé­lyes fellépésemmel, és az író—olvasó találkozókon való közreműködésiéért, személyes találkozón. — Tagja több irodalmi körnek is, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör titkára, hogy jut minderre idő? — Eddig is kiderült, nagyon „mozgé­kony” lelkű, közösségi szellemű „em­ber" vagyok, költőként is igaz. Hogy a fontosabbakat említsem: a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság­nak, a Békési Köröstáj írók Csoportjá­nak, a Nyíregyházi Váci írók Körnek és a Krúdy Gyula Irodalmi Körben látom el a titkári teendőiket. A körben jelen­leg készülünk Krúdy Gyula születésének 110. és halálának 55. évfordulójára, er­re az alkalomra antológiát jelentetünk meg, s ünnepségeket rendezünk. — S a családra miikor jut idő...? — Igyekszem az idővel jól sáfárkod­ni, azt hiszem nem hanyagoltam el a családot sem, nagyobbik — József — fiam elvégezte jó eredménnyel a Kan­dó Kálmán főiskolát, a Zsolt pedig most jár az Egressy Gábor Finomme­chanikai Szakközépbe, másodikos, s jó tanuló. Feleségem két műszakba jár, így korábban is, de most is még be kell segítenem a háztartásba. Azt hi­szem, eleget tudok tenni otthon is, s még az mellett saját magam gépelem a verseket, cilkkéket, egyéb publiciszti­kai írásokat is, mert azért jut még idő egyéb írás megfogalmazására is. Kanizsa József, mint műszaki ellenőr, mint költő, úgy látszik „egész-emberen felüli" munkát végez el, ez már több mint munkaszeretet, költői elhivatott­ság . . . S meddig bírja még .. .? E szerény költőnek kívánom, hogy úgy a napi munkában, mint az irodalmi élet­ben találja meg számítását, jó erőt, egészséget, sok sikert kívánva köszö­nöm meg a beszélgetést: Dénes Géza HÍREK Környezetvédelmi eszközöket gyártó vegyesvállalatot ala­pított az osztrák MUT (Maschinen—Uimwelttechnik—Trans­­portanlagen), valamint a VEGYÉPSZER, a Fővárosi Közterü­let-fenntartó Vállalat és a CHEMOKOMPLEX Külkereskedel­mi Vállalat. A vegyesvállalatot 100 millió forintos alaptőké­vel hozták létre, amelyből az osztrák cég 40 százalékkal, a VEGYÉPSZER 30 százalékkal, az FKFV 25 százalékkal, a CHEMOKOMPLEX pedig 5 százalékkal részesedik. A VEGYÉPSZER Tamásiban lévő üzemében rendezkedik be a vállalkozás. Az itteni gyártóberendezéseket korszerűsítik, s megkezdik kommunális célgépeik, úttisztító és személyszál­lító járművek felépítményeinek gyártását, valamint különbö­ző speciális környezetvédelmi berendezéseknek — komposz­táló telepek egységeinek, szennyvíztisztító és derítő eszkö­zöknek — az előállítását. Az üzem jövőre már mintegy 400 millió forint értékű terméket gyárt, amelynek a 20—30 szá­zalékát már az első esztendőben is exportálni kívánják. A külföldi értékesítéssel részben a vegyesvállalat önmaga fog­lalkozik, de a termékek egy részét az osztrák MUT cég adja el. A vállalkozás az osztrák cégnek elsősorban azért előnyös, mert Kelet-Európábün növelheti értékesítését, s tovább tud­ja bővíteni eddigi kooperációs kapcsolatait. Az FKFV jelen­tős részben MUT-gyártmányú szemétgyűjtő célgépekkel szál­lítja el a fővárosban keletkező évi több mint 4 millió köb­méter kommunális hulladékot. A Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építési munkái újabb szakaszához érkeztek: az osztrák kivitelezők Visegrád­­nál hozzáláttak a körülkerített Duma-meder vizének kiszivaty­­tyúzásához. Korábban egy gátrendszerrel ideiglenes meder­be terelték a folyót, s most 3—4 nagy teljesítményű szivaty­­tyú éjjel-nappal ide emeli ki az eredeti mederből a víztöme­get. A következő hetekben összesen 1,8 millió köbméter vi­zet távolítanak el, s ezzel egy 43 hektáros területet száraz munkagödörré alakítanak, ahol megkezdődhetnek az erőmű építési munkálatai. A víz nagyobb hányadát átszivattyúzzák, s a sekély vízben visszamaradt halállományt az Óbuda Tsz halászai kiemelik. A szerint rövidesen száraz lesz a Duma­­meder, s ekkor régészek vizsgálják át a területet, az esetle­ges leletek után kutatva. Utána pedig eltávolítják a fenéken visszamaradt iszapot, s az alatta húzódó szikraréteg robban­tásával mélyítik a munkagödröt. A Dunát elterelő gátak most sikerrel állják a természet próbáját, jelenleg ugyanis a megáradt Duna miatt az ideig­lenes meder foiyóvízszimtje 2,5 méterrel magasabb, mint a körülzárt régi meder vízmagassága. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom