Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 3. szám
A pontszerű szennyezők közül a hidrát izzításánál keletkező jelentős szennyezés értékei: Ajkán 182 t/év Almásfüzitőn 543 t/év Mosonmagyaróváron 105 t/év A tervek szerint mindhárom timföldgyárban intézkedéseket foganatosítanak mind a pontszerű, mind a diffúz források által okozott szennyezések csökkentésére az elektromos porleválasztók munkájának javításával. 3. A timföldgyárak legnagyobb gondja a vörösiszap elhelyezése. A keletkezett iszap mennyisége 1,2—1,3 t száraz iszap timföldtonnánként. Az eddigiek során mintegy 30—32 Mt-ra növekedett a hazánkban tárolt vörösiszap, s évente további 1 Mt-val emelkedik ez a készlet. A vörösiszap feldolgozására már sok kísérlet történt, azonban általánosan bevált módszer ez ideig nem ismeretes. Vannak, illetve voltak kezdeményezések építőipari, útépítési, vasipari felhasználásra, de ipari méretű alkalmazásról eddig nem tudunk. Hazánkban is kidolgoztak egy kombinált eljárást a vörösiszap komplex hasznosítására, de a nagy beruházási költség miatt, valamint a vitatható gazdaságosság miatt nem került bevezetésre. A vörösiszap tárolásának 2 fő hátránya van: a) Sok területet von el a mezőgazdaságtól, s a megszáradt vörösiszap tározó, szél esetén porzik. b) A tározóból elszivárgó folyadék szennyezi a környezetet. a) Az igénybe vett terület nagyságára jellemző, hogy Ajkán az eddig elfoglalt terület 95 ha és most épül egy 46 ha-os tározó. Almásfüzitőn 93,4 ha telt meg, s jelenleg töltés alatt van egy völgyzáró-gátas nagy tározó. Mosonmagyaróváron összesen 66 ha területet foglal el vörösiszap. A már betelt tározók ismételt használatba vételét nem sikerült megoldani, csak a porzás meggátlására szorítkozhatott a rekultiváció. A vörösiszap laza szerkezetű, ha megszárad. Ennek az a velejárója, hogy a több méter vastagságú réteg nem teherbíió, hanem az ingoványhoz hasonlóan alig terhelhető. Almásfüzitőn jónak ítélhető kísérletek során vékony termőtalajt juttattak a száraz iszaptó felületére, s az ebbe vetett fűmag elfogadhatóan díszlett. Ajkán kísérletek folynak facsemeték és cserjék telepítésére. Ezek a növényfajták viszonylag jól bírják a rendkívüli körülményeket. Kiterjedt kísérletek folynak a régi tározók területére telepíthető fák kiválasztására és a tározók térbeli izolációjára. b) A tározóból elszivárgó folyadék oldott szennyezői: NaOH, Na2CC>3, Na2S04 stb. a talajvízbe kerülnek, s onnan az élővizekbe jutnak, ha nem szigetelt a tározó alja. A régóta betelt iszaptavak környékén csökken ugyan a talajvíz szennyezettsége, de mégis számottevő, ezért indokolt a tározók aljának a szigetelése, vagy természetes vízzáró réteg fölé telepíteni a tározót, ahogy ez jelenleg Almásfüzitőn történik. A közelmúltban egy nyugat-németországi cég gyárában kifejlesztették a nagy teherbírású, ún. száraz iszaptárolást, melynek lényege, hogy 45—50% nedvességtartalmú szűrt iszapot nagy mechanikai hatásnak tesznek ki erős keverőben, s az így ismét folyékonnyá vált iszap szivattyúzható, de egymásra halmozódás esetén az egyes iszapszemcsék úgy rögzítődnek egymáshoz, hogy 30—32 m magas tározó is kialakítható. A tározón néhány nap száradás után földgépek közlekedhetnek. Külön érdekessége ennek a tárolásmódnak, hogy a folyadék beszivárgás lehetetlen, s a környezet vizeit nem szennyezi. A közeljövőben ezt a tárolási módot fogják bevezetni a Magyaróvári Timföldgyárban. Korszerű vörösiszap-tározók kialakítására fordított összegek (MFt-ban): 1981 133,2 1985 202,2 1982 115,5 1986 234,0 1983 156,3 1987 250,0 1984 187,4 1988 150,0 Alumíniumkohászat A timföldgyártásnál arról volt szó, hogy nagy fejlesztéseket valósítottak meg a magyar—szovjet timföld-alumínium egyezmény teljesítése érdekében. Az alumíniumkohászatnál — talán éppen az egyezmény következtében — elmaradtak a korszerűsítő, kapacitásnövelő beruházások. A hazai alumíniumkohókban a 35—40 évvel ezelőtt korszerűnek minősített kádtípusok működnek. Bár az utóbbi 20 évben — kisebb rekonstrukciókkal — a termelés intenzifikálását sikerült megvalósítani. Bizonyos mértékig korszerűsítették ugyan a kádszerkezeteket, de lényegbevágó változás nem volt. Nagy értékű gépesítéssel javult a kádkiszolgálás, korszerűbb lett az energiaellátás, az egyenáramszolgáltatás, azonban a gázelszívás és a gáztisztítás korszerűsége elmarad a kívánalmaktól. A környezeti ártalmak szempontjából az alumíniumkohászati gázok szennyező anyagai közül a CO, a C02, a por és a PAH (policiklikus-aromás-szénhidrogének) jelentősen hígítottan kerülnek a környezetbe. Kiemelt figyelmet érdemel azonban a fluor, melynek hatása a legerősebb. A különböző típusú kádak közül legkisebb fluor szennyezést a blokkanódos kádak okozzák. Jól megközelíti ezt az értéket az oldaltüskés kád, de messze elmaradnak a felsőtüskés (inotai típus) kohókádak értékei. A kohók légszennyező hatása mellett meg kell említeni a talajszennyezést, amely a kádfelújítások során keletkező és kidobott katód-bontási hulladék karbid, nitrid tartalmának bomlása után juthat a talajvízbe. Az alumíniumkohók technológiai és berendezésfejlesztését követően végrehajtandó környezetvédelmi beruházások eredményeként a várható fluor emisszió 2—3 kg/t-ra csökken, az egyéb szennyezők, C02, S02, por és PAH értékek az előírt normák alá kerülnek. Félgyártmánygyártás A félgyártmánygyártás alapvetően a MAT két vállalatánál folyik. A két vállalat profilja, nagysága és környezetére gyakorolt hatása eltér egymástól, ezért célszerűbb külön ismertetni őket. a) A Székesfehérvári Könnyűfémmű öntött, sajtolt, hengerelt, kovácsolt és felületkezelt termékeket állít elő alumíniumból, illetve ötvözeteiből. 1967 óta folyamatos termelésbővítés és választéknövelés folyik a vállalatnál, s a beruházások folyamán komoly erőfeszítés történt a környezetszenynyezés mértékének csökkentésére. Légszennyezés tekintetében jellemző, hogy a kemencepark legnagyobb része gáztüzelésű. 1983-ban végzett ismételt ellenőrző mérések tanúsága szerint a СО és az NOx is jóval a megengedett érték alatt van. Az élővizek irányába elfolyó napi mintegy 3000 m3 hűtővíz szennyezőanyag-tartalma az engedélyezettnek az egytizede, a nagy beruházások során kivitelezett víztisztító rendszerek hatására. b) A Kőbányai Könnyűfémmű lakóházak és gyárak sűrűjében dolgozik. A gyárból kikerülő szennyvíz minőségének meg kell felelnie az előírásoknak, mert a fővárosi csatornarendszerbe juttatják. A fólia színezésekor használt anyagokból számottevő veszélyes hulladék keletkezik, ilyenek: aceton, etilacetát, metil-etileton, etilglikol, etilalkohol, lakkmaradék stb., továbbá olajiszap, fúróolaj emulzió stb. Az évi mintegy 150 t-t összegyűjtik, s a kijelölt helyre szállítják. Készárugyártás Készárugyártás a MAT két vállalatánál — a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál és a Hódmezővásárhelyi Alumíniumszerkezetek Gyárában — folyik, ide sorolható még a Zalaegerszegi Alumíniumipari Gépgyár is. Ezeknek a vállalatoknak a tevékenysége nem tartozik — az elfogadható mértéket meghaladó — környezetet szennyező kategóriába. Az alkalmazott gyártási eljárások, az üzemi tevékenység miatt viszonylag egyszerű technikai megoldásokkal és nem túl költséges munkával megteremthető az előírásokban meghatározott normák betartása. Fentiek szerint a készárugyártó vállalatok eleget tesznek a környezetvédelmi elvárásoknak és tervezett fejlesztéseik további javítást céloznak. ÖSSZEFOGLALÁS A MAT vállalatainak környezetkárosító hatásait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy nagyobb kikészítettségű anyagokkal 24
