Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 3. szám
9. táblázat Hulladékok, melléktermékek mennyisége és hasznosítása (1986) ÁGAZAT MEGNEVEZÉSE Képződő Hasznosított Hasznosítási arány % hull millió a d é к tonna Ipar 28,8 15,4 53,4 Építő- és építőanyag-ipar 8,0 3,3* 25,0** Élelmiszeripar 4,8 4,7 98,0 Mezőgazdaság — növényi hulladék 14,2 7,0 49,0 — állati hulladék 45,0 22,0 49,0 Termelési hulladék összesen 100,8 52,4 52,0 Ebből veszélyes hulladék*** 1,8 0,5 29,0 Begyűjtött szilárd települési hulladék 14 millió m3 1,5 millió m3 11,0 Begyűjtött folyékony települési hulladék 7,3 millió m3 0,11 millió m3 1,5 * Más tárcától hasznosításra átvett 1,3 millió t. ** A képződő hulladék hasznosítási aránya. *** Vörös iszap nélkül. A jövőben — az eddigiekhez képest — fokozottabb figyelmet igényelnek az ivóvíztisztítás maradékai és a kommunális szennyvíztisztítás növekedése következtében jelentkező iszapok. (A több mint 800 ivóvíztermelő és szolgáltató vízműből kb. 160 db vas, mangán vagy arzén tartalmú ivóvizet termel ki.) 3.3. Különleges kezelést igénylő (veszélyes) hulladékok Az 1986-ban keletkezett termelési hulladékok közel 5%-a (4,95 millió tonna) különleges kezelést igénylő veszélyes hulladék, amelyből 3,13 millió tonna a timföldgyártásnál keletkező tárolókban elhelyezett vörösiszap. A fennmaradó 1,82 millió tonna veszélyes hulladék 29%-át átmeneti tárolóba helyezték és 33% végleges sorsa volt megoldatlan 1986- ban. A veszélyes hulladékok kezelését szabályozó rendelet hatályba lépése óta eltelt vizsgált öt év alatt a keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége 24%-kal emelkedett, miközben a hasznosítás 71%-kal, az ártalmatlanítás 65%-kal, az átmeneti tárolás 16%-kal bővült (10. sz. táblázat). A veszélyes hulladékok 85%-a az iparban (ipar -f- építőipar -félelmiszeripar), mig a mezőgazdaságban 11,6% keletkezik (11. sz. táblázat). 1986-ban 521 ezer tonna veszélyes hulladékot hasznosítottak, amelyből 297,6 ezer tonnával az ipar, 137 ezer tonnával az élelmiszeripar részesedik. A 358 ezer tonna ártalmatlanított mennyiségből 48 ezer tonnát égettek el, 255 ezer tonnát vegyi vagy biológiai úton ártalmatlanítottak. Hazánkban egyelőre az állati hullatemetők kivételével nincs végleges lerakási lehetőség, ennek megfelelően a lerakással ártalmatlanított közel 55 ezer tonna hulladék 93%-át a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban ártalmatlanítják. 10. táblázat VESZÉLYES HULLADÉK MENNYISÉGE ÉS KEZELÉSE* 1982—1986. Megnevezés 1982 1986 1986 év 1982 %-ában ezer t % ezer t % Hasznosított 305 21 521 29 171 Ártalmatlanított 217 15 358 20 165 Átmenetileg tá rolt 285 19 331 18 116 Megoldatlan 659 45 610 33 93 összesen: 1466 100 1820 100 124 * Vörösiszap nélkül. A 331 ezer tonna átmenetileg tárolt hulladék közel egyharmadát a vegyipar termeli, mig a könnyűipar 131 ezer tonnát — főleg bőripari hulladékokat — tárol a végleges megoldás megtalálásáig. 4. A hulladékok káros hatása elleni védelem szerepe a környezetvédelemben és a gazdaságban Az emberi lét egyik legáltalánosabb kísérő jelensége a hulladék képződése. A használhatatlanná, szükségtelenné vált anyagokat az emberiség eddigi története során egyszerűen visszajuttatta az őt körülvevő természeti környezetbe. Az emberi tevékenység révén a természetbe került hulladé-A veszélyes hulladékok mennyisége és kezelése ágazatonként* (1986) 11. táblázat ezer tonna ÁGAZAT MEGNEVEZÉSE Ártalma 11 a n í t о 11 Átmene-Megoldatlan Összesen sitott Elégetett Lerakott Egyéb összesen tileg tá rolt Ipar 297,6 39,4 2,0 190,2 231,6 310,0 433,8 1283,0 Építő- és építőanyagipar 3,5 0,6 0,0 8,1 8,7 1,9 18,0 32,1 Élelmiszeripar 137,0 0,3 22,9 20,1 43,3 15,4 31,2 226,9 Mező- és erdőgazdaság 58,6 4,4 29,3 29,1 62,8 0,6 89,6 211,6 Közlekedés 12,1 2,1 0,1 4,4 6,6 1,4 21,9 32,0 Egyéb anyagi tevékenység (kereskedelem és vízgazdálkodás stb.) 11,9 0,4 0,2 2,2 2,8 1,3 14,6 30,6 Nem anyagi ágak 0,5 1,0 0,0 0,9 1,9 0,0 1,0 3,4 Összesen: 521,2 48,2 54,5 255,0 357,7 330,6 610,1 1819,6 * Vörösiszap nélkül. 7