Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 2. szám
— több városunkban a téli félévben az SO2 terhelés elsősorban a háztartási fűtés hatására jelentős. Ezen kénszenynyezettséghez a külföldi források csak kb. 10%-ban járulnak hozzá. Városokon kívüli területeken a légköri kén koncentrációja jóval a határérték alatt van. Ezen alacsony koncentráció kb. fele arányban külföldről illetve természetes forrásokból ered. — az ország területén a savasodéira érzékeny erdőtalajokon leülepedett légkör kén-, valamint a nitrogén-vegyületek mennyisége jelien leg, még nem jelentős. Ez viszont 57 %ban (kén), illetve 70%-ban (nitrogén) a kontinentális háttérszennyezettségből ered. Magyarország területére 1985-ben leülepedett kén- és nitrogénvegyületek mennyiségéhez az egyes országok hozzájárulása az EMEP számítások szerint %-ban Nitrogénvegyületek Hozzájáruló Kénvegyületek NO, NH3 ország neve-ból eredő Magya rország 57"" '"■ 11 49 Jugoszlávia 6 — 6 Csehszlovákia 9 14 7 Lengyelország 7 12 6 NDK 6 14 — Olaszország 3 10 4 NSZK 2 7 — Többi ország egyéniként ^1 — — d) Légköri szennyezőanyagok kritikus koncentrációi, illetve ülepedési értékei A légszennyezettség hatást (direkt hatást okoz a levegő S02, NO2 és ózon koncentrációja, indirekt hatást a talajra ülepedett kén- és nitrogénvegyületek) gyakorol a szárazföldi és vizi ökoszisztéma több más tényezővel (éghajlat, növény kártevők stb.) együtt az ökoszisztéma érzékenységének függvényében. A hatás — elsősorban Észak-£u répában, illetve Kanadában — az erdőtalajok savasodósában, növényfajták összetételének átrendeződésében, erdőpusztulásiban, tavaik savascdásában, hal populációk pusztulásában nyilvánul meg. A kritikus koncentráció és ülepedési értékek megállapításának célja érzékeny receptorok védelme, illetve a már károsult ökoszisztémák regenerálódásának elősegítése (kenés nitrogén-oxidok kritikus koncentrációja pl. 20 ug S02 m-3, illetve 30 ,«g N02 m-3). Ezen értékeket skandináv kutatók egész Európára állapították meg. Hazai kutatók ezen rend-fcívül szigorú értékek indokoltságát még nem ellenőrizték. A jelenleg kialakuló rendszer szerint a kritikus értékek mellett az ún. megengedett határértékek kitűzése az egyes országok feladata. A megengedett határértékeknek a kritikus értékeket 5—10 éven belül el kell érniük. A fentiek alapján megállapítható, hogy a nagy távolságról érkező légszennyezettség kárhatásnmechanizmus ának kutatása még nemzetközi szinten is kezdeti stádiumban van. Hazai viszonylatban 5—10 éves eredmény orientált célprogram alapján lehetne csak választ adni a felvetett kérdések ökológi-ökonómia indokoltságának mértékére. e) A hazai légszennyező források sajátosságai és az emisszió-szabályozás költsége A levegőt szennyező anyagok döntő hányada az iparból, a közlekedésből és a kommiunálfis fűtésből jut a légtérbe. Az ipar országos átlagban az összes kibocsátás kb. 40~ 45%-áért, a közlekedés 35~40%-ban és a kommunális fűtés pedig — helytől és időtől sokkal inkább függően — mintegy 20%-ban tehető felelőssé. A legszennyezőblb iparágak a villamosenergia-ipar, az építőanyag-ipar, a kohászat és a vegyipar. A határértékeket meghaladó kibocsátások oka a technológiák korszerűtlensége, a leválasztó berendezések hiánya, illetve a rossz hatásfokú tisztítóberendezések alkalmazása. Ugyanakkor a kormányzati munka kapcsán hozott intézkedések és szabályozások az egyik legáltalánosabban előforduló légszennyező anyagnál, a kén-dioxidnál az 50-es 1/a ábra. A légköri kén-dioxid koncentráció (мд S02 m“3 évi átlagának területi megoszlása 1986-ban. A 2Ö ug m-3 kritikus koncentráció határérték feletti területek sötétítve (Szepesi D., Fekete K., Popovics M., Várkonyi T., 1987) 1/b ábra. A légköri nitrogén-dioxid koncentráció (/rg N02 m-3) évi átlagának területi megoszlása 1986-ban. Á 30 ,«g N02 m-3 kritikus koncentráció határérték feletti területek sötétítve (Szepesi D., Fekete K., Popovics M., Várkonyi T., 1987) 2/a ábra A légköri kénvegyületek (gS m-2 év-1) össz-depozíciója 1978—82. években (Fekete K., 1987) össz-depozíciója 1978—82. években (Fekete K., 1987) 12
