Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 2. szám
Szocialista országok 15. Madárgyűrűző Konferenciája SZU KGST: „Növény- és állatfajok visszatelepítése” szimpózium LNK KGST: „Egységes vízvizsgálati módszer" -szimpózium SZU Október Magyar—NDK Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Bizottság ülése NDK KVM—osztrák Környezeti, Ifjúsági és Családügyi Minisztérium közötti konzultáció az együttműködés időszerű kérdéseiről MNK KVM—brazil öntözésügyi Minisztérium közötti tárgyalások vízügyi export fejlesztéséről MNK Környezetvédelmi Tanácskozás (EBEK utórendezvény) ajánlások és irányelvek kidolgozása a környezetvédelem új és fontos területein való együttműködésre Tapasztalatcsere a BECHTEL cégnél és megbeszélés az USA Környezetvédelmi Hivatal vezetőivel Magyar—szvojet környezetvédelmi kormámymeg.hatalmazottak I. ülése KGST 1991—1995. évi környezetvédelmi együttműködési munkaprogram előkészítése KGST—ifion szimpózium: környezetvédelmi -jogalkotás BNK USA SZU SZU Finnország December KVM—lengyel Környezetvédelmi és Természeti Erőforrás-védelmi Minisztériuma közötti tárgyalás az együttműködés időszerű kérdéseiről LNK II. félévben: Magyar—Csehszlovák: — BNV-vel kapcsolatos tárgyalások — Kormányközi Környezeti Egyezmény aláírása CSSZK—MNK November Magyar—Román Közös Vízügyi Műszaki Bizottság IV. ülésszaka MNK Az eseménynaptár nem tartalmazza -a határvízi egyezmények, a két- és többoldalú együttműködések, illetve a nemzetközi szervezetek munkatervei alapján megvalósuló egyéb programokat. A természeti környezet nehéz esztendeje Évente 15 milliárd fát kellene ültetni A Föld természeti -környezete nehéz évet élt át tavaly; aszályok, árvizek, légszennyezés fojtogatta az élővilágot. A kormányoknak immár inkább csak évek, nem pedig évtizedek állnak rendelkezésére, hogy a természet pusztulását megállítsák, illetve visszafordítsák — állapítja meg az amerikai Worldwa-toh kutatóintézet minap közzétett jelentésében. Az ózonréteg pusztulása, az éghajlati változások, az óceánok -szennyezése nem állíthatók meg nemzeti kereteken belül, a -környezetvédelmi problémák im-má-r globálisak. A harmadik világban a túl gyors népszaporulat fékezése; az üvegházhatás mérséklése; az élelmiszer-szükséglet kielégítése — összehangolt -akciókat igényel. A tava lyi év rekord meleg esztendő volt, ebben az -évszázadba-n cs-alk öt évben -mértek megközelítően ilyen -magas átlaghőmérsékletet. Az észak-amerikai és -kínai -aszály miatt az idén két hónapi mennyiségre csökkennek le a világ -gabonatartaíékai. Ha nem pusztít ismét szárazság nagy területeken, akkor -is nehéz -lesz újratöltet a -készleteket, kielégíteni a Föld évente 84 -millió fővel gyarapodó népességének élelmiszer-szükségletét. Az erdőségek pótlására, illetve az üvegházhatás fékezésére, a talajerózió gátlására évente 15 milliárd fát kellene ültetni. A gépkocsik 100 kilométerenkénti üzemanyag-fogyasztását öt liter körüli mennyiségben -kellene maximálni — javasolja az intézet jelentésében. Csatlakozzunk-e a nítrogén-oxid-egyezményhez ? A HNF környezetvédelmi bizottságának ülése Csatlakozzon-e hazánk is a nitrogén-oxid-kibocsátás befagyasztását vállaló nemzetközi egyezményhez? — erről tanácskozott a Hazafias Népfront országos elnökségének környezetvédelmi bizottsága. A HNF ОТ székházában megrendezett vitán elhangzott: tavaly 25 — közöttük öt szocialista — ország írta alá ezt az egyezményt Szófiában. Korszerű műszaki megoldásokkal elérhető, hogy az újabb hőerőművek üzembe helyezése, a gépkocsiforgalom növekedése ellenére se jusson összességében több nitrogén-oxid a levegőbe. Az ajánlás szerint a csatlakozó országokban a következő évtized közepén a nitrogén-oxid-kibocsátás nem haladhatja meg az 1987-es szintet. Magyarországon a számítások szerint körülbelül 280—300 ezer tonna nitrogén-oxid jut a levegőbe évente: 130 ezer tonna a közlekedésből, 70—70 ezer tonna a hőerőművekből, illetve az ipari és lakossági tüzelésből származik, s mintegy 20 ezer tonna a technológiai folyamatokból. Az országunk légterébe érkező, s az innen távozó nitrogén-oxid mennyisége nagyjából azonos. A vitában a mielőbbi csatlakozást támogató észrevételek mellett néhányon kétségeiknek is hangot adtak. Milyen forrásból támogatható a nitrogén-oxid-kibocsátás csökkentése? — kérdezték. A feltételek tisztázása nélkül felelőtlenség vállalni ezt a kötelezettséget. A megállapodás aláírása esetén a kormány gondoskodjék az anyagi háttér megteremtéséről is. Tény, hogy a nitrogén-oxid-kibocsátás 1987-es szintjének befagyasztásához sok milliárd forintos műszaki fejlesztésekre, konvertibilis importra lenne szükség a hőerőműveknél. Ugyancsak számottevő kiadást igényelne az autók kipufogógázát szűrő katalizátorok széles körű alkalmazása. A KVM képviselője a tanácskozáson elmondta, hogy biztató eredményeket hozott a gépkocsikra szerelhető egyszerűsített kivitelű katalizátorok hazai fejlesztése. Szó volt arról is, hogy nemcsak a gépkocsik kipufogógázával jut nagy menynyiségű nitrogén-oxid az emberek közvetlen környezetébe, legalább ilyen, ha nem jóval nagyobb veszély az egészségre a zárt lakásokban használt gáztűzhelyek, bojlerek lángja. A vitában végül a bizottság úgy határozott, hogy a megvalósítási feltételek részletesebb tisztázása esetén támogatják az egyezmény aláírását, s kérik e vélemény figyelembevételét a minisztertanácsi döntésnél. A környezetvédelmi bizottság ezután a negyedik országos környezetvédelmi tanácskozás összehívásáról döntött, s tájékoztatót hallgatott meg a bős-nagymarosi vízierőmű-rendszer építését ellenőrző társadalmi bizottság munkájáról. 10