Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 2. szám
aló is írta. Az Egyezmény Magyarország; érdekeinek messzemenően megfelel, ezért is döntött úgy a kormány, hogy Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter— akit egyébként a baseli konferencia «delnőkké választott — a .helyszínen írja alá az Egyezményt. A márciusban lezajlott mindhárom eseményben való aktív közreműködésünk bizonyítja, hogy a környezetvédelem európai régióit és az egész Földet érintő problémáinak megoldásában tevőlegesen kívánunk részt venni, egyidejűleg fokozva hazai teendőink végrehajtását a környezet állapotának javítására. Szenes Ervin Környezetvédelem a pedagógusképzésben I. „Környezetvédelem a pedagógusképzésiben" címmel országos tanácskozás, zajlott le 1989. február 16—18. között Felsőtárkányban. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási, valamint a Művelődési Miinisztlériulm közös kezdeményezésére létrejött — mintegy 150 fős — konferenciát a Vízgazdálkodási Intézet szervezte meg. Az elméleti konferencia célja volt a környezetvédelmi oktatás és nevelés jelentős,égének további elmélyítése, a képzési célkitűzések és módszerek pontosítása és aktualizálása, a kívánt ismeretanyag megvitatása. A konferencia /házigazdája az egri Ho Si Minih Tanárképző Főiskola vezető testületé és oktatógárdája volt. A tanácskozást az első napi plenáris ülésen köszöntötte dr. Orbán Sándor, a Ho Si Minh TKF főigazgató-helyettese és dr. Muts Rudolf, a Vízgazdálikodási Intézet igazgatója. Dr. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter „Magyarország környezeti állapota — új környezetpolitikai törekvések" címmel tartott átfogó nagy előadást. Beszédében kifejtette, hogy a két minisztérium öröksége különböző, mégis abban hasonló, hogy jövőt épít, s a jövőépítés közben számtalan problémával 'kell megküzdjön. Arra, hogy (mit nevezünk .a környezet állapotán., a miniszter elmondotta, hogy a közelmúltban készült el a környezet állapotáról összefoglaló vitaanyag, amely sok kritikát (kapott. Le (kell .vonni tanulságként, hogy a környezet állapotát dinamikusan kell 'kezelni. A továbbiakban a miniszter részletezte a jelenlegi helyzetet az egyes témákban az alábbiak szerint: — A talaj tekintetében 88% művelt terület van, amely főként szántóterület. Problémát jelent a lehordott termőtalaj mennyisége és a 2 600 000 ha terület elsovanyosodása, valamint (az országutak mentén 'leülepedett ólom káros hatása. Gondot jelent, hogy nincs mérőímegfigyeiő rendszer az állapotváltozás követésére. — A víz tekintetében vannak ta legjobban kiépített megfigyelő rendszerék, A vizek minősége jó hatásfokú. — A legveszélyesebb problémát a légkör állapota jelenti hazánkban. A légkör minőségét 2 rendszer méri; a KÖJÁL és az Országos Meteorológiai Szolgálat. A kéndioxidból többet exportál hazánk, mint importál. A nitrogénoxidoik export-import mennyisége azonos szinten áll. (Nagy gondot jelent, hogy Magyarország területének durván 1/10-e levegőszennyeződés szempontjából rossz, s ezen a területen lakik a lakosság 40%-a. — Az élővilág állapotát elemezve, a miniszter elmondotta, hogy a magyar természetvédelem hagyatékán jelentős kultúra épül. A fajok védelme 1-2 éven belül megoldható. Az ország területének 6%-a védett. Mostanában (került a tárcához a tájvédelem feladatköre. A témával foglalkozó szakembergárda koncepciót készít a jövőre vonatkozóan, — A települési környezet sokféle hatás együttes állapotát (mutatja, ide tartoznak a (kommunális szolgáltatások is. A települési környezet védelme határterület, amely nagy figyelmet kíván. A hazai környezeti problémák sorában kiemelkedik a hulladékprobléma. A települési és termelési hulladékok mennyisége évente 100 millió tonnát jelent. A több ezer lerakó közül csak néhány 100 .mondható szakszerűnek. Évente 5 millió tonna veszélyes hulladék keletkezik. Az ötéves terv végére készen lesz 13 átmeneti tározó. .— A zajok és káros rezgések elleni védelem tekintetében nincs országos mérőhálózat. A közlekedési zaj a városi lakosság 2/3-át érinti. A miniszter a továbbiakban az aktuális környezeti problémákról beszélt, így érintette a Bős—Nagymarossal, valamint a füstköddel kapcsolatos vitákat. Hévízzel kapcsolatos tudományos és társadalmi megmozdulásokat, majd részletesen beszélt a hazai környezetpolitikáról. Az egyik nagy gond, hogy о Világban lezajló folyamatokat későn vettük észire, nem adaptáltuk. A fő feladat a1 társadalom és a politika fejlődésének folyamatos nyomon követése. Az új alkotmány vitájában a környezetvédelem az egyik Centrális kérdés. Csak akkor lesz igazi környezetpolitika, hp közmegegyezés lesz, s ennek alapja a társadalmi tudat területén, történő előrelépés. A miniszter expozéját követte az MTA főtitkára, dr. Láng István akadémikus „Napirenden eg,у átfogó változás” c. előadása. Három témakörrel foglalkozott a főtitkár: — az ENSZ Környezet- és Fejlesztés Bizottsága (Brundtland Bizottság) jelentésével, — a jelentés várható globális hatásával, — a jelentés várható hazai hatásával. A Brundtland Jelentés 4 éves munka eredménye, az ENSZ Közgyűlés is megtárgyalta és azonosította imagát a benne foglaltakkal. /Ez egy politikai dokumentum, amely az emberi cselekvések felől közelít olyam témákat, mint a kereskedelem, iparfejlesztés, energiapolitika és mezőgazdasági termelés. Az emberiség létszáma ma 5 milliárd. 2020 (körül 8—9 miíliárdra nő. Ma az emberiség túlnyomó része szegényen él. Ha azt akarjuk elérni, hogy az emberiség jobb körülmények között éljen, a mai termelési szintet meg (kellene ötszörözni. Ha fejlődést is akarunk, akkor más — eddig nem alkalmazott — stratégiákat kell alkalmazni. A Jielentés azt sugallja, hogy próbáljuk elérni az alapvető életszükségletkielégítő minimumot mindenki számára., de ugyanakkor a következő generációk számára is biztosítsuk a természeti erőforrások hosszú távú hasznosítási lehetőségét. Ez újfajta politikát, nevelési módszereket, másfajta kapcsolatokat igényel. A Brundtland Jelentés kulcsszava a változások igénye. Filozófiai rendszere: tartósan fenntartható gazdasági fejlesztési koncepció megvalósítása: egyensúlyba hozni a népesség alakulását, a gazdasági növekedést, a természeti erőforrások hasznosítását és a környezetvédelmet. A főtitkár a továbbiakban tájékoztatott arról, hogy milyen változások várhatók □ világ környezetpolitikájában a Jelentés hatására. iValümennyli EN'SZ-.szervezet munkájába bekapcsolják a Jelentésben foglaltakat. A Világbank nemzetközi hiteleket ad környezetvédelmi -akcióprogramokra. Globális új típusú programok kerülnek előtérbe, elsősorban a légkörrel kapcsolatos problémák megoldására helyezik a fő hangsúlyt. Az atmoszférával 'kapcsolatban három jelentős témakörrel kell foglalkozni: az ózonréteg védelmével kapcsolatos kormányzati intézkedéseik összehangolásával; a savasodás elleni küzdelem módjaival; az üvegházhatás (= a levegő СОг tartalmának .növekedése) következtében, ikialaikult globális melegedéssel kapcsolatos nemzetközi megállapodás el elkészítésével. A Jelentés hazai hatásával kapcsolatban az alábbi intézkedések történteik: magyar nemzeti cselekvési program készül, a távlati tervezési (koncepciók újbóli átvizsgálását is célul tűzték ki, valamint a hazai energiapolitika megváltoztatására is szükség lesz. A magyar mezőgázdaságbam amenynyiség növelés helyett a minőségi fejlődésre kell a hangsúlyt helyezni, vagyis környezetkímélő mezőgazdaságra van szükség, amely alkalmazkodik az európai normatívákhoz. Felértékelődött a környezetvédelem a belpolitikában. A lakossági részvétel egyre nagyobb lesz a megoldást igénylő kérdésekben. A konferencia további ismertetésére a következő számunkban visszatérünk. dr. Szalay—Marzsó Lászlóné 2
