Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 8. szám
ad a természetvédelmi szerveknek. A legfontosabb ilyen feladatok: — a ’légiértékesebb területek, a kipusztulással fenyegetett növény- és állatfajok termő- és tenyésztöhelyeinek birtokba (állami tulajdonba és a természetvédelmi hatóság kezelésébe) vétele, — a területhasznosítás és a természetvédelem érdékeinek közelítése a hagyományos gazdálkodási formák támogatásával, — bizonyos élőhelyek eredeti állapotba (a védelmi célnak megfelelő állapotba) való visszaállítása, — a természetvédelmi kezelés hatékonyságának, eredményességének növelése, — az oktatás, a nevelés, az ismeretterjesztés segítség ével a társadat mii háttér bővítése. A természeti értékek megmentésének, az utókor számára történő megőrzésének a múlt században megfogalmazott eszméje így valósul meg napjainkban, Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik e munkált elkezdték, akik a természetvédelem Ismert és ismeretlen segítői. Dr. Szabó Sándor 1. A TERMÉSZETVÉDELEM ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI 1. Védett természeti területek száma 1.1 Országos jelentőségű védett természeti területek nemzeti pánikok 4 tájvédelmi körzetek 42 természetvédelmi területek 119 területe (ha) 141 151 380 619 29 589 összesen: 165 551 359 1.2 Helyi jelentőségű védett természeti terület ek összesen: 887 38 677 Védett természeti területek mindösszesen : 1 052 590 036 2. TERÜLET NÉLKÜL VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Ebből Védett fokozottan védett 2.1. Védett növényfajok száma 415 31 2.2. Védett állatfajok száma 619 46 2.2.1. Gerinctelen fajok száma 180 •— 2.2.2. Gerinces fajok szerma 439 46 2.2.2.1. Halfajok szálma 26 — 2.2.2.2. Kétéltű fajok száma 16 — 2.2.2.3. Hüllőfajok száma 15 2 2.2.2.4. Madárfajok száma 327 38 2.2.2.5. Emlős fajok száma 55 6 2.3. Barlangok 2426 108 Д CHEMELEC eljárás, mint a galvánszennyvízkezelés _ új alternatívája a BHG Híradástechnikai Vállalatnál A fémgyártmónyokat a korrózió elleni védelem és ezáltal az élettartamuk meghosszabbítása érdekében fémbevonattal látják el. Ez a galvanizálás, amely olyan elektronikai művelet, melyet fémiontartalmú eléktrolitokban végeznek. A kezelendő tárgyak az elektrolitból kiemelve az üregeikben és a felületükön elektrolitfilm formájában jelentős elektrolitot hordanak ki a gafváaíürdőből. A galvanizálást követő öblítés! művelettel a felületen kivitt elektrolitot annyira kell hígítani, hogy — ne szennyezze a technológiai sor következő 'elektrolitját, — ne alakulhasson ki korróziós góc a munkadarab felületén, — ne csökkentse a [következő bevonat tapadási feltételeit, és — ne okozzon foltokat a száradás után. A keletkező öblítővíz magas férnionkancentráciájú, ami az élővilágra nézve erősen mérgező hatású, ezért csökkenteni kell a mérgező anyag tartalmát. A szennyvíz fémion-szennyezésének csökkentésére kínálkozó megoldások: — a kihordások csökkentése, — az öblítővizek többszöri soros felhasználása, — hatékonyabb öblitési eljárások (pl. többszörös kaszkádöblítés, szóróöblítés, levegős lefúvá’s stb.) alkalmazása , — az öblítővizek fém tartalmának szelektív kinyerése (pl. ioncserés, kémiai öblítéses, elektrolízises, membrán stb. eljárásokkal), — hagyományos szennyvízkezelés, — a fenti eljárások kombinációi. Az alkalmazandó eljárás kiválasztásánál több környezetvédelmi szempontot is figyelembe kell venni, és a lehető legkisebb kompromisszum elvét követve kell dönteni, a relative legnagyobb gazdaságosságot is szem előtt tairtva. A környezetvédelmi szempontok közül a'z 1980-as évek elejéig alapvetően a vízminőség-védelmi szempontok voltaik a meghatározóak, hiszen a hatósági eljárás ezekre terjedt csak ki. Amikorra az iparvállalatok ezekre az elvárásokra válaszolva hatékonyabb szennyvízkezelő üzemieket létesítettek, már ez nem is volt elegendő. Sőt, éppen a fejlesztést megvalósító vállalatok kerülték a legnehezebb helyzetbe, hiszen a hatékonyabb szennyvízkezelés eredményeképpen rengeteg szennyvíziszapjuk képződött. Az 56/1981. (XI. 18.) MT rendelettel veszélyes hulladéknak minősített szennyvíziszapok elhelyezésére a rendelet megjelenésekor szinte semmilyen megoldás nem kínálkozott, de még napjainkban sem megoldott több vállalatnál a galvámiszapak elhelyezése. A veszélyes hulladék rendelet bevezetésével vált azonban egységessé a környezetvédelem irányítási rendszere, és ez eredményezte a víztakarékos, hulladékszegény, hulladékújrahasznosító technológiák alkalma zásának mind nagyobb tér16
