Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 7. szám
A természetvédelem helyzete* I. A TERMÉSZETVÉDELEM CÉLJA ÉS FELADATA A természetvédelem célja, hogy tudományosan megalapozott, helyesen megválasztott és következetesen megvalósított védelmi intézkedésekkel megakadályozza az élő és élettelen természeti értékek pusztulását, megelőzze a veszélyeztetett fajok kipusztulását. A természetvédelem feladata, hogy — a különleges oltalmat igénylő és az emberi környezet védelme érdekében föld-, víz-, növény- és állattani, tájképi vagy kultúrtörténeti szempontból, illetőleg más közérdekből védelemre érdemes természeti tájak, területek és tárgyaik, vadon élő növény- és állatfajok (a továbbiakban együtt: természeti érték) körét megálllapítsa; — a természeti értékeket veszélyeztető jelenségek okait feltárja ; — a természeti értékek károsodását megelőzze, elhárítsa, a bekövetkezett károsodást csökkentse, vagy megszüntesse; — a természeti értékeket a jelen és jövő nemzedék számára megőrizze, azokat szükség szerint helyreállítsa, tervszerű fenntartásukat, fejlesztésüket biztosítsa. A természeti értékek különleges oltalma a védetté nyilvánítással jön létre, így lesz a természeti értékből természetvédelmi érték. A növény- és állatfajok, valamint a tájak, területek és más természeti tárgyak védetté nyilvánításáról jogszabályban kell rendelkezni. Ha a természeti érték megóvásához kiemelkedően fontos társadalmi érdek fűződik és ennek oltalma csak különleges intézkedésekkel biztosítható, azt vagy annak meghatározott részét fokozottan védetté kell nyilvá nítani. A védetté nyilvánítás — barlangok kivételével, amelyek a természetvédelmi jogszabályok alapján 1961 óta ab ovo védettek — hivatalból, illetőleg állampolgár vagy jogi személy javaslata alapján indul meg. A természeti terület védetté nyilvánításáról, ha az országos jelentőségű, a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter, ha az helyi jelentőségű, a fővárosi, illetőleg a megyei tanács rendelkezik. Ha a védetté, illetve a fokozottan védetté nyilvánítás okai megszűnnek, a védetté nyilvánító hatóság a védelmet, vagy a fokozott védelmet megszüntetheti. !!. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS, HAZAI ÉS NEMZETKÖZI VONATKOZÁSOK 1. A természetvédelem múltja A természet védelmének az emberiség történetében igen mélyre nyúló gyökerei vannak. Kezdetét a XII. századtól Assisi Szent Ferenc — a természetvédelem hivatalos védőszentje — tevékenységétől számíthatjuk. A mai kor követelményeinek megfelelő, területtel összefüggő védelem a Yellowstone Nemzeti Park létrehozásával kezdődött 1872-ben. Napjainkban a nemzeti parkok és egyéb védett területek már az egész világot behálózzák. Az egyes földrészeken, ahol egyáltalán nem volt, vagy csak kismértékű a gazdasági hasznosítás, többnyire úgy jelölték ki a védett területeket, hogy azokat egyúttal a gazdasági tevékenységből is kivonták. * Beszámoló az Országgyűlés Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága részére. Földrészünkön ez a módszer az országok kis területe és a már megindult gazdasági tevékenység miatt nem volt követhető. Magyarországon első törvényes rendelkezés az 1879- ben alkotott erdőtörvény volt, amely ugyan kötelező erővel a természetvédelmet még nem írta elő, de azt sok vonatkozásban elősegítette. Ezt követően számos egyéb jogszabály is született, amelyek elsősorban a madarak védelmét helyezték előtérbe, de az igazi, mindenre kiterjedő természetvédelmi törvényt az Erdőtörvény részeként csak 1935-ben fogadta el az Országgyűlés. Hazánkban e törvény megalkotásával kezdődött el az intézményes természetvédelem. A természetvédelmi tevékenység 1961-ig e törvény előírásai alapján folyt. 1961-be-n önálló természetvédelemről szóló törvényerejű rendeletet alkottak és Európában elsőként hoztak létre önálló, közvetlenül a Minisztertanács alá rendelt főhatóságot, az Országos Természetvédelmi Hivatalt. Az 1971-es kiegészítő jogszabály alapján már nemzeti parkot is lehetett alakítani. A területek védetté nyilvánításában a legnagyobb előrelépés 1972—78 között következett be. Az első három nemzeti parkunk is ebben az időszakban létesült. (1. ábra) Nálunk is az európai gyakorlatnak megfelelően kerültek kialakításra a védett területek. Sajnos, ez a gyakorlat meglehetősen sok konfliktussal terhelt, ezért Európa-szerte — így hazánkban is — a természetvédelmi szervek arra törekszenek, hogy a védett területek értékesebb részei a tulajdonukba kerüljenek és ott maguk végezhessék a természetvédelem érdekében szükséges gazdasági tevékenységet is. Bebizonyosodott, hogy különösen a sebezhető területek esetében pl.: szikesek, gyepterületek) ez az egyetlen eredményes módja a természetes állapot fenntartásának. A minisztérium jogelődje, az Országos Természetvédelmi Hivatal 1975-ben elkészítette a természetvédelem 1976— 1990. évekre vonatkozó 15 éves távlati fejlesztési programját, amelyet az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága is megtárgyalt. Alapos felülvizsgálat után olyan állásfoglalás született, hogy a természetvédelem (akkori) eszközeivel legfeljebb az ország területének 5—6%-a, vagyis kereken félmillió hektár védhető meg eredményesen. Meg kell jegyezni, hogy egyes európai államok ennél többre vállalkoztak. így például Norvégia 11 °/o - a, Szlovákiának 14,5%-a került eddig védelem alá. A távlati fejlesztési program a következő keretszámokat tartalmazta: 5 nemzeti park 200 000 hektáron 45 tájvédelmi körzet 200 000 hektáron 150 természetvédelmi terület 50 000 hektáron 200 országos jellegű védett terület 450 000 hektó ro n 1800 helyi jellegű védett terület 50 000 hektáron 2000 védett terület összesen 500 000 hektáron A terv szerint a legérzékenyebb területeket védőövezet veszi körül. Mivel azonban az 1982-es természetvédelemmel foglalkozó jogszabályok nem intézményesítik a védett természeti területek körül a védőzónák kialakítását, az eredetileg védelemre tervezett területeket a védőövezettel megnövelten kellett védetté nyilvánítani. A védett területek nagysága így meg fogja közelíteni a 600 ezer hektárt. Az eddig védetté nyilvánított természeti értékek túlnyomó többsége — a jogszabályi lehetőségek ellenére — nem társadalmi javaslatra, hanem a hivatali szakemberek kezdeményezése alapján került védelem alá. 2. Helyünk a nemzetközi természetvédelemben A hazai természetvédelem nemzetközi megítélése kedvező, mind a természeti értékeinket, mind az ezek védelme érdekében kifejtett természetvédelmi tevékenységet illetően.
