Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 6. szám
Energia hulladékból Egy „biológiai bomba" hatástalanítása Szinte felmérhetetlen a tisztítóállomás haszna (Fotó: Orbis — MTI) Az ötvenes években a mezőgazdászok a bájos dél-csehországi város, Trebon közelébe akaratlanul és mit sem sejtve, egy „bombát” helyeztek el, amikor felépítették a Gigant nevű, 30 ezer sertésre méretezett hizlaldát. A beruházás beváltotta a hozzá fűzött reményeket — valódi sertéshúsgyár lett belőle. Egy dologról azonban akkor megfeledkeztek, vagy inkább lebecsülték azt.'Mégpedig arról, hogy a sertések nem csupán húst, hanem hulladékot is jelentenek. És egy harmincezres telep hulladéka óriási mennyiség, sokkal nagyobb, mint egy ilyen lélekszámú városé. Két év elmúltával kezdett az ökológiai bomba robbanni. Az első robbanás — Rozmberk. Az egyik legnagyobb csehszlovákiai halastó, a középkori halgazdaságok nagyszerű műve, melynek közvetlen közelében áll a hizlalda, több millió hektoliter teljesen holt víz tartályává vált. A tervezőknek az az elképzelése, hogy elegendő a folyékony ürülék tisztítása két kisebb halastóban és utána azt átengedik a Rozmberkba, ahol a vízinövényzet és az állatfajok majd megbirkóznak a szennyeződésekkel, nem vált be. A másik robbanás akkor következett be, amikor a hizlalda hulladékát kezdték kihordani a termőföldekre, ami végül katasztrofális hatással volt a földekre. A treboni mezőgazdasági vállalat vezetőinek és a város képviselőinek helyzete csöppet sem volt irigylésre méltó. A hizlaldát megszüntetni gazdasági okok miatt nem lehetett, viszont tovább működtetni egyenlő volt az egyedi vidék fokozatos tönkretételével. A gordiusi csomót végül is egy különleges berendezés üzembe helyezésével vágták át. És immár tizenöt éve, hogy káros ürülékek itt néhány hasznos termékké változnak. Ezenkívül a tisztitó a város szennyvizét is feldolgozza. Az eredményességet mutatja, hogy az UNESCO bioszférikus rezervátummá jelölte ki a területet. A tisztítóállomás Trebon furcsa látványosságává vált. Amíg a külföldi és hazai turisták, valamint a természetbarátok Trebon környékére a harmonikus tájat jönnek megcsodálni, mely a termőföldek, erdők és halastavak hagyományos megművelésének évszázadai alatt alakult ki, látogatók sora — vegyészek, gépészek és mezőgazdászok — a tisztítóállomást keresik fel. A tervezők nemcsak arra gondoltaik, hogyan semmisítsék meg a veszélyes hulladékot, hanem arra is, hogyan állítsanak elő belőle valami hasznosat. Ebben az esetben ez a tőzegstruktúrájú nagyon jó minőségű trágya és főleg a biogáz, melynek fűtőértéke a földgázéhoz hasonlítható. A napi mennyiség (6000 m3) elegendő a bomlasztó tartályok, a tisztítóállomás és a hizlalda fűtésére is. A betakarítás idején ezzel szárítják a takarmányt, gyümölcsöket, gabonát. Egyelőre kísérleti jelleggel a biogáz egy villanygenerátort is meghajt. Az eredmények biztatóak, 50 m3 110-—120 kWó-t jelent, ezen felül meleg vizet a hűtőrendszerből. A fennmaradó biogázt cseppfolyósítani akarják. Jelentős mennyiségű energiaforrást, szerves trágyát nyernek tehát a hulladékból és a természetbe megtisztított vizet juttatnak vissza Trebonban. Az építés költségei már régen megtérültek. A természet megmentett értékeit számokban senki sem fejezte ki. De a szakemberek egyetértenek abban, hogy a tisztitóállomás haszna a természetvédelemben többszörösen felülmúlja a gazdasági nyereséget. Alena Helclová (Orbis — MTI-Press)
