Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 6. szám
A vízügyi szakközépiskolák XV. szakmai tanulmányi vei Az 1988 89. tanévben 15. alkalommal került megrendezésre a vízügyi szakközépiskolások egyetemi felvételi téttel járó országos szakmai tanulmányi versenye. A verseny előkészítését és szervezését nehezítette, hogy az idei tanévben hat szakközépiskola negyedik osztályában már műszaki szakközépiskolai (technikusképesítő) oktatás folyt, míg négy iskolában a hagyományos négyéves szakközépiskolai tanterv szerint készítették fel a tanulókat. A felvételi követelményeket és a tanult szakmai tananyagot figyelembe véve mind az iskolai selejtezőre, mind a döntőre a képzési cél szerint differenciált feladatsort tűzött ki a szakképzésben illetékes KVM. A selejtező feladatai felölelték a tanult vízgazdálkodási és vízépítési, illetve a víz- és szennyvíz-technológiai ismereteket. A műszaki szakközépiskolák IV. osztályos tanulói ezenkívül matematika és fizika feladatot is kaptak. Az esélyek egyenlőségének biztosítása céljából a szakmai feladatok egy része minden tanuló számára azonos volt. Az iskolai selejtezőkön 130 tanuló vett részt. Az írásbeli dolgozatok eredményei alapján 33 tanuló jutott döntőbe. A tanulmányi verseny döntő fordulóját a Tiszamenti Regionális Vízművek rendezte meg. A vállalat gondoskodott a verseny helyi felelőseinek kiválasztásáról, a gyakorlati versenyzésre alkalmas helyszínek kijelöléséről, a döntő versenyfeladatainak összeállításáról és a megoldásukhoz szükséges személyi, tárgyi feltételek biztosításáról, a tanulók teljesítményének értékelési rendszeréről, a résztvevők teljes ellátásáról. Az előkészítő és lebonyolító munkából a víz- és szennyvíz-technológia szakos tanulók laboratóriumi versenyfeladatainak kidolgozását és ezek laboratóriumban történő megoldásáinak feltételeit, illetve az értékelést a Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat vállalta. A döntő feladatainak kitűzésekor is figyelembe kellett venni a két képzési formában résztvevő tanulók eltérő ismereteit. A döntő az eddigi gyakorlatnak megfelelően gyakorlati és szóbeli részből állt. A gyakorlati feladatok között a települési és a területi vízgazdálkodási ágazatos tanulók geodéziai, hidrometriai és építési feladatokat, a víz- és szennyvíz-technológiai ágazat tanulói laboratóriumi feladatokat oldottak meg. Ezek a feladatok mindkét képzési formában résztvevők számára azonosak voltak. A gyakorlati forduló részeként két komplex írásbelii feladatot kellett a tanulóknak megoldani. Ezekben bizonyíthatták elméleti ismereteik váratlan, új helyzetekben való alkalmazásában kialakult jártasságukat. A műszaki szakközépiskolák tanulói azonos matematika és fizika feladatot oldottak meg az egyik komplex írásbeli feladat helyett. A gyakorlati feladatokat a területi és települési vízgazdálkodó ágazatos tanulók a vállalat szarvas-kákai szivattyútelepén, a víz- és szennyvízteahnológus tanulók pedig a Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat laboratóriumaiban oldották meg. A „hagyamámyoktól" eltérően ez alkalommal az időjárás is kedvezett. A versenyhez ideális időben és igazi „vizes” környezetben zajlott le a gyakorlati forduló. A versenybizottság szerint a gyakorlati feladatok is alkalmasak voltak arra, hogy fel lelhessen mérni, hogy a hallgatók elméleti tudásukat készségszinten alkalmazni tudják-e. Az írásbeli és a gyakorlati feladatok 100%-os megoldásával 100 pontot lehetett elérni, melynek 40%-át a vizsgáztatók az írásbeli feladatokra, 60%át pedig a gyakorlati feladatok értékelésére használták fel. A bíráló bizottság az első nap eredményének ismeretében — amikor is a versenyzők a gyakorlati és írásbeli feladatokat megoldották — választotta ki a szóbeli vizsgán részt vevő 9 tanulót. A versenyzők végső sorrendjét az iskolai selejtező, a gyakorlati és szóbeli forduló összesített pontszáma adta meg. A verseny színvonalát, rangját emelte az a tény, hogy a versenybizottságban a KVM és a szolnoki vízügyi szervek első számú vezetői mellett részt vett dr. öllős Géza, a BME professzora, Vaskó László, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola Vízgazdálkodási Intézetének igazgatója, dr. Thyfíl Szilárd, a szarvasi főiskola főigazgató-helyettese és a Művelődési Minisztérium Középfokú Nevelési Főosztályának helyettes vezetője, dr. Szűcs Pál is. A záróünnepségen dr. Lovretity Zsigmond, a KVM személyzeti és szervezési főosztályának helyettes vezetője összegezte a tapasztalatokat, köszönte meg a szervező vállalatoknak a minden tekintetben kiváló szervezői, lebonyolítói munkát. Hangsúlyozta, hogy a tanulmányi verseny iránt eddig nem tapasztalt érdeklődés mutatkozott meg a felsőfokú oktatási intézmények vezetése részéről is. A díjakat a KVM személyzeti és szervezési főosztály vezetője, Váradi József adta át. A vízgazdálkodás szakterület első helyezettje Gajdos Attila nyíregyházi, második helyezettje Magyar Zoltán barcsi, harmadik helyezettje Pallós Levente bajai, negyedik helyezettje Szamosvári Tamás dunaharaszti tanuló lett. A víztechnológia szakos hallgató közül az első helyezett Munkácsi Ferenc, a szolnoki Vízügyi és Építőipari Szakközépiskola tanulója lett, aki szintén jogot szerzett felvételi nélkül egyetemi vagy főiskolai tanulmányok folytatására. A tanulmányi verseny az iskolák közötti versenyt is jelenti. Ilyenkor hasonlítják össze az iskolák eredményeiket. Az iskolák közötti versenyben helyezést elérni mindig rangot jelent. Az első helyet a barcsi Erdészeti, Vízépítő és Vízgazdálkodási Szakközépiskola, a második helyezést a bajai Tóth Kálmán Szakközépiskola, míg a harmadik helyet a szolnoki Vízügyi és Építőipari Szakközépiskola szerezte meg. Csak gratulálni lehet a felvételi kedvezményt kiérdemlő fiataloknak, valamennyi versenyzőnek a tisztes helytállásért, a versenyen tanúsított példás Építéstani gyakorlat 14
