Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 6. szám
A közlekedési ágazat légszennyezése 1987-ben E t/év 10. táblázat Anyag Emisszió Kén-dioxid 21 Nitrogén-oxidoik 110 Szilárd anyag 28 Szén-monoxid 497 Szénhidrogének 76 Korom 4,6 Ólom 0,5 bizonytalansággal számszerűsíthető. Kiemelten kelI kezelni az egészségügyi hatásokat és a környezet erősödő sava sodásána к következményeit. A légszennyező anyagok egészségkárosítók. Különösen a felső és alsó 'légúti heveny és idült megbetegedések szaporodnak a levegő szennyezettségének következtében. Közlemények számolnak be a szennyezett levegőjű helyen élő lakosság és főleg az iskolás korúak vérszegénységéről, csontfejlődési zavarairól, valamint a levegőszennyezettség és a daganatos halálozás közötti összefüggésekről. A jelentkező ártalmak a szennyező anyagok fajtájával és koncentrációjával, valamint az expozíció időtartamával arányosak. Legveszélyeztetettebb a fejlődésben lévő gyermekek korcsoportja. Hazai vizsgálati adatok szerint az 1975—1984 közötti időszakban az asztma és a hörghurutos megbetegedések fokozatos emelkedést mutatnak a 7— 17 éves gyermekek között. A szennyezett levegőjű településeken és Budapest szennyezettebb területein a gyermekekre jellemző káros elváltozások előfordulása 4-szeres, esetenként még többszörös is a kevésbé terhelt településekhez viszonyítva. A felnőtt lakosság krónikus hörghurutos megbetegedésének háromszor gyakoribb előfordulása egyes területeken a levegő szennyezettségével hozható összefüggésbe. A légúti asztma előfordulása Budapesten 1979-hez viszonyítva 1987-re több, mint kétszeresére növekedett. Bár a légszennyezettség és a daganatos halálozások közötti összefüggés megítélésében a szakmai vélemények eltérnek egymástól, de az tény, hogy a káros környezeti hatások a rákos megbetegedéseknél sok esetben kimutathatók. A lakosság egészségi állapotában bekövetkezett és a légszennyezés rovására írható kár becslések szerint minimálisan 3,8 Mrd Fit/év. A környezet erősödő savasodása és az ezzel összefüggő károsodások hazánkban is több vizsgálat tárgyát képezik, amelyek alapján az MTA— OKTH 1987-ben közös kiadványt készített. A savas csapadék és a savasodás jelensége Magyarországon is kimutatható. Ma már az ország területére hulló csapadék 2/3-a savas kémhatású. Egyenértékben kifejezve a szulfát (kénsav) és a nitrát (salétromsav) általában 3:1 arányban okozza a csapadékvíz savasságát, de az arány a nitrát javára fokozatosan növekszik. A légkörből hazánk talajára ülepedő savképző kén-oxidok és nitrogén-oxidok összes mennyiségére vonatkozó m odel I szám ításokból >m eg átló p íth ató, hogy hazánk területéneik átlagos kénterhelése a 'légköri ülepedésből kb. 35 kg/ha - év, aitrogémterhelése pedig kb. 6,5 kg/ha "év. Az átlagtól jelentősen eltérő helyi ülepedést értékek is előfordulnak. Felmérések szerint hazánkban mintegy 2675 E ha különböző mértékben savanyú talajjal lehet számolni. Igaz ugyan, hogy a talaj savanyodásának oka elsősorban a helytelen műtrágyázás, de a savas ülepedés káros hatása is egyre nagyobb mértékű. A savanyú talajok kedvezőtlen folyamatai meszezéssel megfordíthatok. Számítások szerint a csapadékeredetű savasodástól származó mészigény a fokozottan érzékeny talajok esetében évente mintegy 25—30 E t, a műtrágyázással előidézett savasító hatás mintegy 1 M t mésszel semlegesíthető (1 tonna hatóanyag költsége 1000 Ft). Vizsgálni kellene a korszerűbb hatóanyagú és mésszel kevert műtrágyák bevezetését. Felszíni vizeinkben a savasodás gyakorlatilag még nem észlelhető, a fokozódó légszennyeződés és a talajsavasodás hatására azonban megnőhet a nehézfém- és a tápanyagterhelés, amelyek rontják a vizek minőségét. A talajvíz elsavanyodása azonban rendszerint hosszú folyamat, és általában a mészszegény talajú, magas talajvízszintű területeken veszélyes. A talajvizek nitráttartalmának részben savas ülepedés okozta folyamatos növekedése szinte országszerte tapasztalható. A légkör savasodása az élő szervezetekre, illetve azok közösségeire közvetlenül és áttételesen hat. A közvetlen hatás jelei hamarabb és könynyebben kimutathatók, az áttételes hatások bonyolultságuk miatt csak részletes ökológiai vizsgálattal tárhatók fel 11. táblázat Az Ágazatközi Akcióprogramban részt vevő vállalatok légszennyezőanyag kibocsátásának csökkenése (1988. március 31. állapot szerint) E t/év LÉGSZENNYEZŐ ANYAG szilá rd kén dioxid nitrogén oxidok szén-monoxid egyéb terv* tény terv* tény terv* tény terv* tény terv* tény Budapest és környéke 9,85 0,77 1,7 6,21 — 0,42 0,04 1,09 Pb bűz szerves any. teljesült 850 kg Sajó völgye 9,68 2,52 — 0,466 1,5 0,04 16 20,46 — — Tata— Tatabánya 3,81 11,03 — — — — szerves any. bűz 0,19 csökkent környéke Közép-dunántúli iparvidék 32,52 23,51 0,3 0,1 3,5 4,14 szerves any. NH3 bűz 0,012 0,256 csökkent Pécs és Komló 0,15 0,15 0,06 — — — 0,17 — bűz csökkent környéke Egyéb települések 44,97 35,52 11,0 1,73 0,03 0,01 3 3,96 bűz szerves any. 0,59 + DKV ÖSSZESEN: 100,98 73,5 12,76 8,71 1,63 0,57 22,71 29,65 * Megjegyzés: A tervszámok a teljes tervidőszakra vonatkozó szennyezőanyag-csökkenést jelentik. 10
