Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 5. szám
A harmonikus fejlesztés során azonban nem lehet a gyógyításra és a megelőzésre, illetve csupán az ezzel kapcsolatos közegészségügyi megelőzési feladatokra korlátozódni. Olyan átfogó megközelítésre van szükség, amely a biztonságra és a szennyezésre tekintettel az egészségügy fő céljait fogalmazza meg az élelmiszer-termelésben, az iparpolitikában, valamint a településtervezésben. A feladatok mérlegelése során prioritást kell biztosítani azoknak, amelyek egy egészséges, új generáció megszületéséhez, egy egészséges társadalom kialakulásához szükségesek. Fokozni kell a szennyezés egészségügyi hatásainak feltárását, az okok meghatározására epidemiológiai vizsgálatokat kell folytatni és ezek alapján kell alakítani, illetve tovább kell fejleszteni a higiénés határértékeket, követelményeket, valamint ezek hatékonyságának ellenőrzését. Továbbra is vizsgálni kall a környezeti hatások egészségügyi vonatkozású pénzügyi-gazdasági következményeit, hiszen az egészségügyi kockázati tényezők kárainak és a környezetvédelmi ráfordítások eredményeinek összehasonlító elemzése jól segítheti az egészségügyi és a gazdasági érdekek együttes érvényesítését. A természetes környezet — é,s benne az ember a maga biológiai sebezhetőségével — a termelés elemi feltételrendszerét alkotja, ezért a környezetvédelemnek a szociális kiadások lefaragásának évtizedében is a kormányzati és vállalati prioritások között kell maradnia. 5. A KÖRNYEZETVÉDELEM TÄRSADALMASÍTASA A környezetvédelem azon a belátáson alapul, hogy a környezetszennyezés hasonló ütemű folytatása elfogadhatatlan. Sikeres környezetpolitika csak úgy képzelhető el, ha az állampolgárok elfogadják az ezzel járó költségeket és politikai súllyal kifejezésre juttatják az egészséges környezet iránti igényüket. Ennek előfeltétele a tudás és a tudatosság. A felülről elrendelt, irányított környezeti intézkedésekkel a társadalom gyakran nem azonosul, azok jó részét saját mozgásterének, termelési tevékenységének korlátjaként tekinti. Ma már nem annyira a környezet védelmére vonatkozó törvények, előírások hiányáról van szó — jóllehet a jogi szabályozás még ma is hiányos és sokszor ellentmondó — hanem sokkal inkább arról, hogy — a környezeti érték- és érdekrendünkben fennálló zavarok miatt nincs áttekinthető, az állampolgárok részére is belátható kapcsolat az egyéni és társadalmi, rövid- és hosszú távú lokális és regionális környezeti érdekek között, — a jelenlegi környezeti szabályozás elfedi és megfoghatatlanná teszi az egyéni, hivatali, vállalati felelősséget a környezet állapotáért, mivel — az állampolgárokat a passzív szemlélő, esetleges önkéntes résztvevő szintjén kezeli, — az aktív környezetszennyezők részére megadja a lehetőséget arra, hogy elmaradt intézkedéseiket gazdasági érvekkel igazolják és az államra hárítsák tovább a felelősséget. Az információk zárt kezelése sok esetben még a tudományos kutatást, illetve a műszaki-gazdasági fejlesztést is akadályozzák. Ahhoz, hogy a környezetvédő mozgalmakkal az állampolgárok, a kutatók és a fejlesztő szakemberek bizalmatlanságát fel lehessen oldani, valós adatokon nyugvó, nyílt környezeti információrendszer szükséges. A tömegkommunikációs eszközök felhasználásával reális és közérthető tájékoztatással ki kell alakítani, illetve erősíteni szükséges a környezetért való személyes felelősség érzését. A bizalom megszerzése (illetve visszaszerzése) érdekében új típusú kapcsolatrendszerre van szükség az állampolgárok és a hivatalok között. Meghatározó ugyanis a célkitűzések sikerre vitelében a társadalmi nyilvánosság, a társadalmi kontroll, amelyet a környezetvédelmi közösségeknek kell közvetíteniük az állam felé. Az állami környezetvédelmi program a kormányzati elgondolások és a társadalmi szervezetek célkitűzéseiből folyamatos párbeszéd során alakulhat ki. A következő években a politikai jellegű szervezetek előtt az a kihívás is áll, hogy a gazdasági nehézségek ellenére érdemben integrálják politikai programjaikba a környezetvédelmet. 6. A KüRNYEZETTUDAT ALAKÍTASA Figyelembe véve, hogy a környezetpolitikát állampolgárok határozzák meg, valósítják, vagy akadályozzák meg, érvényesülésében rendkívüli jelentőségű a környezettudat kialakítása. Mindazokat a pedagógiai eszközöket, amelyeket az oktatásban és a nevelésben fel lehet használni, alkalmazni kell a jelenlegi állapot felszámolására. Programot kell kidolgozni az óvodától a felnőttoktatásig az ismeretek megszerzésére. A példa és a gyakorlás, a pozitív és a negatív magatartás bemutatása, a reklám, mind olyan eszköz, amelyet használni kell. Várható, hogy a kívánatos környezeti tudat kialakításához hosszabb idő szükséges, de eredményes környezetpolitika nem nélkülözheti a magatartásban oly fontos szerepet játszó tudati tényezőt. Oktatási rendszerünk reformja keretében felül keli vizsgálni a környezettudattal kapcsolatos oktatási-nevelési célok és alapvető (lényegi) eredménytelenségük okait. A pedagógusok környezeti képzését és továbbképzését kiemelt programként kell kezelni. 7. KUTATÁSI FELADATOK A környezetvédelmi munka tudományos megalapozását növelni kell. Tudományos módszerekkel fel kell tárni a legveszélyesebb (visszafordíthatatlan) hatású környezetkárosító tényezőket, a jellemző folyamatokat, a folyamatok között fennálló és várható kölcsönhatásokat, valamint a káros folyamatok szabályozási lehetőségeit. A kutatások eredményeként modelleket, módszereket és technológiákat kell kidolgozni a környezetkárosító hatások megállapítására, csökkentésére, az ökológiai stabilitás fenntartására és helyreállítására. A kutatási-fejlesztési munkákban a következő területeknek kell prioritást biztosítani: — az egészségre gyakorolt közvetlen és közvetett környezeti hatások; — a környezetvédelmi jogpolitikai alapelvek új igazgatási eszköztárának kidolgozása; — a gazdasági szabályozók környezet(védelm)-i hatásainak elemzése; — a környezettel kapcsolatos társadalmi érdekviszonyok feltárása; — a környezeti erőforrások komplex (ökológiai-ökonómiai) értékelése; — a környezetállapot értékelés és prognosztizálás módszereinek kidolgozása ; — környezetbarát (anyag- és energiatakarékos, valamint hulladékszegény) technológiák és környezetvédelmi eszközök fejlesztése; — a megújuló energiafajták alkalmazásának lehetőségei, feltételei. A kutatási-fejlesztési feladatok megoldása a környezetvédelem komplex jellegéből adódóan csak a különböző tudományterületek összefogásával lehetséges. 8. NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS A környezet védelme, állapotának javítása — a problémák regionális, globális jellege és kölcsönhatásai miatt —• ma már csak az országok közötti együttműködés, nemzetközileg összehangolt cselekvés útján lehetséges. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záróokmánya tételesen kimondja, hogy a nemzetközi jog elveinek megfelelően minden államnak biztosítania kell, hogy a területén folyó tevékenység ne okozzon környezeti károkat más államokban. Hazai környezetünk állapotát közvetve, de közvetlenül is befolyásolják mind a szomszédos, mind a távolabbi országokban folyó, a környezetre hatást gyakorló folyamatok és tevékenységek. A világ, de különösen Európa országai közötti kölcsönös ökológiai függőség megköveteli az együttműködés dinamikus bővítését, elmélyítését, új és hatékony formák kialakítását. Ebben Magyarországnak is — érdekeinkkel összhangban — aktívan és kezdeményezően részt kell vállalnia. * * * A vázolt program célkitűzéseinek realitása és megvalósítása érdekében a feladatok közmegegyezésen alapuló kijelölésével szükséges megteremteni a cselekvőkészséget, állami és politikai szervek, szervezetek közösségek és egyének részvételét, felelősségvállalását. Ezzel valódi (gazdasági) fejlődés mozdítható elő, amely a polgárok közérzetének, egészségi állapotának, általában az élet minőségének kedvezőbb alakulását is szolgálja. Dr. Bulla Miklós, Bana Sándor 6
