Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 4. szám
A videofelvételezés — a tapasztalatok szerint — a légifényképezésnél egyszerűbb és mindenképpen olcsóbb eljárás, bár a képek felbontása kisebb. A felvételek elkészültük után rögtön megnézhetők és kiértékelhetők, ami mindenképp jelentős előny lehet a fényképészeti eljárásokkal szemben olyan esetekben, amikor a távérzékelés gyors döntésekhez szolgáltat alapadatokat (pl. haváriák elleni védekezésben). Másik nagy előnye, hogy a videojel egy viszonylag olcsó berendezéssel egyszerűen digitalizálható, így lehetőség válik az adatok számítógépi feldolgozása. Ennek fontossága nem hangsúlyozható eléggé, hiszen a távérzékelés által szolgáltatott adatok hatékony gyakorlati alkalmazása csak számítógépi úton, területi információs rendszerekben (GIS) oldható meg. Ezzel elérkeztünk a további fejlesztések egy igen fontos témaköréhez. Területi információs rendszerek fejlesztése A számítástechnika és ezen belül a számítógépes grafika fejlődése napjainkban olyan lehetőségeket adnak, amelyek lehetővé teszik igényes területi információs rendszerek kialakítását viszonylag olcsó, általános célú számítógépeken. Ezekkel a lehetőségekkel élve a világon intenzív fejlesztések indultak a területi információs rendszerek kidolgozása és alkalmazása terén. A területi adatkezelés számítógépes megoldásának gondolata három évvel ezelőtt merült fel a VITUKI-ban. Kezdetben az elképzelés az volt, hogy a kialakítandó rendszer elsősorban a különböző hidrológiai modellek területi adatigényét fogja kielégíteni. Később a nemzetközi tapasztalatok és a szakirodalom feltárása alapján a követelmények köre kibővült. Az alábbiakban először ismertetjük fejlesztési elképzeléseinket, majd összefoglaljuk a gyakorlatban már alkalmazható részeredményeinket. A kialakítandó területi információs rendszer három alapfunkciót lát el: — adatok gyűjtése és digitalizálása; —• adatok tárolása és szolgáltatása; — adatok elemzése. A területi adatok gyűjtése és digitalizálása a területi információs rendszer kialakításának fontos problémája. Az optimális megoldás adatfajtánként változó lehet. így ki kell alakítani input lehetőséget digitalizáló tábláról, távérzékelési alapanyagokból (pl. digitális űrfelvételek), külső adatbázisokból, stb. A területi információs rendszer elsődleges feladata az adatok tárolása és szolgáltatása. Ehhez egységes adattárolási rendszer szükséges. Az igényes rendszerek mind a raszteres, mind a vektoros tárolási formát alkalmazzák. Az első esetben egy előre felvett szabályos rácsháló elemek egy-egy területelerrmek felelnek meg, míg a második esetben a területen található tereptárgyak kontúrjait tárolják vektorok formájában. Mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai, így hatékonyan csak egymást kiegészítve használhatók. Adatelemzésre a kidolgozandó rendszer automatikus és vizuális feldolgozási módszereket tartalmaz. Automatikus feldolgozás során a felhasználónak össze kell majd állítania egy komplex eljárást a rendszer által kínált elemi eljárásokból. Például, ha egy adott régióban a drénezendő területek meghatározása a feladat, akkor a felhasználónak meg kell határoznia azon a döntések sorozatát (talajtani, művelési, hidrológiai szempontok szerint) a számítógép számára, amelyekkel a gép egy-egy területelemről fel tudja ismerni, hogy az drénezendő-e. Az automatikus területelemzési feladatok megoldásához hasonló módszerrel távérzékelt adatok is interpretálhatók. A távérzékelés és a területi információs rendszerek ilyetén történő összekapcsolása új lehetőséget teremt a távérzékelt adatok információtartalmának kinyerésére. Az eddigi gyakorlat bebizonyította, hogy számos jelenséget vizuálisan jól fel lehet ismerni a felvételeken, miközben a jelenleg alkalmazott numerikus módszerek hatástalannak bizonyulnak. Ennek fő oka, hogy a kiértékelést végző rengeteg olyan háttérismerettel rendelkezik, aminek segítségével szét tudja választani a spektrálisan hasonló, de fizikailag különböző jelenségeket (pl. a bodrogközi belvíztérképezés során előfordult, hogy pusztán spektrális alapon a számítógép belvízfoltokat mutatott a Zempléni-hegységben). A területi információs rendszerek ilyen háttér információkat tudnak szolgáltatni (példánknál maradva: a belvíztérképezés során a feldolgozásból ki lehet zárni az erdőterületeket). Űrfelvétel a Bodrogközről 11
