Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 1. szám
A szennyvíztisztítási program megvalósulását vizsgálják A bős—nagymarosi ad hoc bizottság tervei Elkészült az Országgyűlés által tavaly életre hívott bős—nagymarosi ad hoc bizottság idei programja, amely a vízerőmű építésével kapcsolatos ökológiai (eladótok megvalósítását hivatott nyomon követni. A hósztagú társadalmi bizottság, mint ismeretes, okkor alakult meg, amikor a parlament tudomásul vette az építkezés folytatását, ám ezt a következő szigorú feltételekhez kötötte: teljes nyilvánosság mellett élvezzenek elsőbbséget az ökológiai szempontok, s az erőmű csúcsrajáratása csak a térséget érintő szennyvíztisztítási program megvalósítása után indulhat. E szempontok érvényesülését kíséri figyelemmel a bizottság, s tapasztalatairól időről időre beszámol a parlamentnek. Amint dr. Berdár Béla országgyűlési képviselő, a bizottság elnöke elmondta: a testület a beruházással kapcsolatban biztosítja a parlamenti nyilvánosságot, ami garanciát jelenthet, hogy a vízerőmű о lehetőségek szerint a legkisebb mértékű környezeti károsítás árán épüljön föl, illetve működjék. Ezért a bizottság idei feladatai közé tartozik a szennyvíztisztítási program megvalósulásának vizsgálata is. A bizottság felkérte a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot, állítson össze jelentnést e program végrehajtásáról, s vegye föl ez ügyben a kapcsolatot a csehszlovákiai építőkkel, hogy tájékozódhassák az ottani munkákról. Mindezek a kérdések a bizottság februárban sorra kerülő első idei ülésén szerepelnek majd a napirenden. Nyáron a testület Győr-Sopron megyében kihelyezett ülést tart, hogy. a helyszínen ellenőrizze, milyen hatással van az Öreg-Dunára az építkezés. Fontos feladat ugyanis, hogy a Duna ezen a, szakaszán megőrizze határfolyó jellegét, s a vize ne károsodjék. A vizsgálat kiterjed majd a Szigetközre, illetve arra, milyen módszerekkel óvják a tájat a környezetkárosító hatásoktól. Ellenőrzi a bizottság azt is, hogy az infrastruktúra fejlesztése mennyire áll összhangban a beruházással. A vizsgálatok kiterjednek a munkálatok pénzügyi hátterére; ellenőrzik, milyen ütemezésben, mennyi anyagi forrás áll rendelkezésre a környezet megóvását szolgáló járulékos beruházásokra. A bizottság minden egyes vizsgálathoz felkéri a Magyar Tudományos Akadémiát, javasoljon szakembereket, akik részt vesznek a munkában, hogy minél megalapozottabb legyen egy-egy kérdésben az állásfoglalás. Ezenkívül — az Országgyűlés külügyi főosztályának közvetítésével — állandó kapcsolatot tartanak a szlovák parlament környezetvédelmi bizottságával is. Védett természeti értékeinket bemutató kiállítás a KVM-ben A közelmúltban — február 15-ig bezárólag — igen értékes, figyelemfelhívó olyan kiállítási anyagot tanulmányozhattak az érdeklődők a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium VII. emeleti tanácstermében, mely szemléltető módon — főleg térképék, helyszínrajzok, fotók segítségével — mutatta be hazánk országos jelentőségű védett területeinek, nemzeti parkjainak és tájvédelmi körzeteinek természeti értékeit. A kiállítás az említett térségek által őrzött természeti értékek felvillantása mellett azokra a tennivalókra is felhívta a figyelmet, melyek következetes végrehajtása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy ezeket a felbecsülhetetlen értékű természeti kincseket ne érje károsodás. A kiállítást szemlélve örömmel tapasztalhattuk, hogy a KVM-nek mór van határozott koncepciója a bemutatott térségekre vonatkozó környezetgazdálkodásra. Ahhoz azonban, hogy a természeti értékek védelme megvalósulhasson, nélkülözhetetlen a társadalom okos, cselekvő támogatása, igen nagy felelősség hárul az e térségékben gazdálkodó szervezetekre olyan vonatkozásban, hogy termelési tevékenységüknél a közvetlen üzemi haszonra való törekvés mellett az össztársadalmi érdekek is érvényesüljenek. A kiállítás fontos tanulsága: a természetet ne legyőzni akarjuk, hanem tanuljunk meg vele barátságban, szövetségben élni és értékeivel okosan gazdálkodni úgy, hogy azokat a jövő számára is meg tudjuk őrizni. 89 magyar vízgazdálkodás A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI MINISZTÉRIUM LAPJA TARTALOM Vízlépcsőrendszer a Parlament tükrében 1 Javaslat a Tisza-tó többcélú fejlesztésére 6 Aki valóra válthatta álmait 13 A hullámtéri véderdő 14 Súlyos környezetszennyezés Apajpusztán 17 Tudománypolitika a környezetvédelemben és a vízgazdálkodásban 18 A hulladékgazdálkodás néhány elvi kérdése 20 Környezetgazdálkodási szemlélet a szakképzésben 22 Könyvismertetés 24 A természet embere 25 A költő, mint műszaki ellenőr 27 Könyvespolcra ajánljuk B/JII. Cikkeink szerzői: Dr. Nagy László, dr. Papp Ferenc, Fejér László, dr. Vágás István, Tavas Gyula, dr. László Ferenc, Déri József, Takács Attila, dr. Savretity Zsigmond, dr. Petrasovits Imre, Szakács László, Kása Csaba, Dénes Géza. Cimképen: Tisza-parti táj Hátsó boritón: Feladatát teljesítette a jégtörő Szerkeszti a SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG. Főszerkesztő: DR. LÁSZLÓ FERENC. Szerkesztőség címe: Budapest. 1051 Arany János u. 25. Bp.. Pf. 351. 1394. Telefon: 327-739. KIADJA A PALLAS LAP- ÉS KÖNYVKIADÓ VALLALAT, Budapest VII.. Lenin körút 9—11. 1073. Felelős kiadó: NÉMETH JENŐ vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. — 1900) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy évre: 104,— Ft. Egyes szám ára: 13,— Ft. Külföldön terjeszti a MAGYAR MÉDIA (H—1392 Budapest, Postafiók 279. Telex: 226207). Anzeigen—Anvertisements—Publicité MAGYAR MÉDIA (H—1392 Budapest, Postafiók 279. Telex: 226207). Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk yissza. Készült a Vízügyi Dokumentációi Szolgáltató Leányvállalat nyomdájában, Budapest VII., Kazinczy u. 3/b 89/738 — Felelős vezető: Várvédy Gábor HU ISSN 0139—1372
