Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 4. szám
A jó munka elismerése Kiváló vállalati ünnepség a nyíregyházi VIZIG-nél Beszélgetés a Szabolcs-Szatmár megyében működő vízügyi szervek vezetőivel A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium felügyelete alá tartozó vízügyi igazgatóságok, vállalatok és költségvetési szervek közötti munkaversenyben az elmúlt évi teljesítmények alapján a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság elnyerte a „Kiváló vállalat” címet. Az ebből az alkalomból rendezett ünnepségre április 28-án került sor Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Színházban. Illés Lajos, az igazgatóság pártvezetőségének titkára üdvözölte az ünnepség vendégeit, köztük dr. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztert, dr. Varga Miklós államtitkárt, Varga Gyulát, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának első titkárát, Bánóczi Gyula megyei tanácselnököt, Varga Györgyöt, a MEDOSZ titkárát, az igazgatóság jelen levő dolgozóit. Az ünnepségen dr. Szláviik Lajos vízügyi igazgató adott tájékoztatást az igazgatóság tevékenységéről. Elmondta egyebek között, hogy ezen a tájon az öt és félezer négyzetkilométernyi Felső-Tisza vidéken, ahol csaknem 550 ezer ember él, a víznek, a vízgazdálkodásnak évszázadok óta fontos szerepe van az életviszonyok alakulásában. Szólt a szeszélyes árvizekről, az ármentesítések fontosságáról, majd számokkal is illusztrálta, milyen elmaradást sikerült behozni ebben a térségben. Addig, amíg 20 évvel ezelőtt még csupán a lakosság alig 10 százaléka részesült közműves vízellátásban, addig ma már ez az arány eléri a 85 százalékot és nemcsak évről-évre — az új vízművek üzembehelyezésével —, szinte hónapról hónapra növekszik ez az arány. „Községeinknek mai arculatához szervesen hozzátartozik a fejlődés jelképévé vált víztorony, s a kékre festett utcai közkifolyó" — mondta a vízügyi igazgató, aki arról is szólt beszédében, hogy a vízgazdálkodási szakágazati munkáikat egy 2000-ig szóló koncepció alapján végzik a térségben úgy, hogy a hat városra és környezetére az elmúlt években részletes fejlesztési tanulmányokat készítettek. Részletesen beszélt dr. Szlávik Lajos az árvizekről, illetve az árvédekezésről, hiszen a vízügyi igazgatóság működési területén 116 település, 180 ezer ember otthona italálható a folyókon levonuló árhullámok szintjénél mélyebben. Elmondta azt is, hogy a vízrendezési viszonyok javítása, a belvízvédelmi főművek rendezése is igen fontos a megye mezőgazdasága szempontjából. Megemlítette a legfontosabb munkákat, s azt, hogy milyen jól együttműködve végzik a vízgazdálodási társulatokkal, a termelőszövetkezetekkel, a helyi tanácsokkal a vízrendezési munkákat. Az igazgatóság a közelmúltban évente 120—130 millió forintot fordított az állami főművek fenntartására és üzemeltetésére. Jobb szervezéssel, a karbantartó szervezet átformálásával, a feladatok tartalmasabb ellátására törekedtek, s ennek köszönhetően a művek állagát sikerült változatlan színvonalon megőrizni. Ma már országosan ismert, hogy a települési vízellátásban Szabolcs-Szatmár megye az elmúlt két és fél évtizedben nagyot lépett előre, rendkívül dinamikusan fejlődött. A vezetékes vízzel ellátott lakosok száma 1965 és 1987 között csaknem harmincszorosára növekedett, s az elmúlt év végére a megye 225 településéből 177-ben már volt egészséges, vezetékes ivóvíz. Ebből 20 település vízművesítése az elmúlt évben fejeződött be, s az idén a tervek szerint újabb 19 község kap egészséges ivóvizet. A fejlesztésben nincs megállás és 1990 végére már csak 10 község vízművesítése marad hátra. Ebben a munkában — emelte ki dr. Szlávik Lajos — igen jelentős szerepe van a víziközmű társulatoknak. A vízművesítés kezdete óta összesen több mint 100 víziközmű társulat alakult a megyében, amelyek megalakításában jelentős szerepe van az igazgatóságnak. Az elmúlt esztendőben is egyidejűleg 60 víziközmű társulat végezte munkáját és teljesített egyetlen év alatt 360 millió forin-Interjú a helyi sajtónak, rádiónak
