Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)

1988 / 8. szám

(makrofitá'lcból) álló növénytársulás a közvetlen tápanyagfel­vétel mellett az alacsonyabb rendű növényzet megtelepedé­sét is elősegíti. A mederben lévő növényzet akadályozza a vízmozgást, ezért a vízvezető képesség megőrzése érdeké­ben a növényzetet lekaszálják. Ez vízminőségi szempontból is kedvező, ha a lekaszált növényzetet eltávolítják a vízből. A magas tápanyagtartalom — ha erre kedvezőek a hő­­mérsékleti, sugárzási, sebességi viszonyok — algaszaporo­dáshoz vezet. A táplálékláncba beillő mennyiségű algatö­meg elősegíti a víz öntisztulását. A túlszaporodott algák elhalása viszont másodlagos vízszennyezést hoz létre. A meder- és partb'iztosításra alkalmazott növények (fűz, fű, stb.) növelik a meder érdességét, a partközeiben kis se­bességű zónát hoznak létre, gyökérzetük jól megfogja a ta­lajt. Ezek a tulajdonságok bizonyos határig megfelelő vé­delmet nyújtanak az erózió vízszennyező hatása ellen. Az élővizek partján vagy partközeiben lévő fák, cserjék, felfogják a szelet, emiatt kisebb lesz a hullámzás és a pá­rolgás. Csökken a partkárosodás, az iszap felkeveredése, ugyanakkor mérséklődik az oxigénfelvétel. Az árnyékoló ha­tás miatt mérséklődik a napfény által okozott felmelegedés, ami főleg nyáron teremt kedvezőbb vízminőségi helyzetet. Nagyobb lesz az oxigéntartalom, valamint az árnyékolt vízfe­lület nem kedvez az alga tömegprodukciónak. Szennyező ha­tású lehet, ha a lombhullató fák, cserjék levelei nagy tö­megben kerülnek a vízbe. Vízfolyás A természetes mederalakulat nagymértékben elősegíti a víz tisztulását, a kisebb áramlású helyeken, az áramlási holtterekben a szilárd szennyeződések leülepedhetnek, kisod­ródhatnak a partra. A gyorsabb folyású, sziklás medersza­kaszokon jól átkeveredik a víz, megnő az oxigéntartalom. A kavicsos, köves mederfenék kedvez a sokrétű élőközösség kialakulásának. A növénytársulások nagymértékben előse­gítik az öntisztulást. A vízfolyásrendezés során a vízvezető-képesség javítása ér­dekében növelik az átfolyási keresztmetszetet, a meder vo­nalvezetését kiegyenesítik, felületét egyenletessé teszik, el­távolítják a növényzetet. Ezek az átalakítások általában nem kedveznek a vízminőségnek, csökkentik az öntisztulás lehe­tőségét. Kisebb lesz a hordaléklerakódás, a növényzetirtás miatt megszűnik azok szennyeződésszűrő, megkötő szerepe, az egyenletessé tett mederfelszín miatt csökken a víz átke­­veredése. Az algáik életlehetősége beszűkül, azok az anya­gok, amelyek az algákon keresztül beépülnek a táplálék­­láncba, továbbra is vízben maradnak. A mederrendezés káros hatásait a természeteshez hasonló meder kialakításával lehet mérsékelni. A vízfolyásrendezést úgy kell elvégezni, hogy a természetes folyamatok zavarta­lanul lejátszódhassanak, anélkül, hogy a vízrendezési funk­ciót hátráltatnák. Csatorna A csatornákban a víz átalakulását elsősorban a kis se­besség határozza meg. Elősegíti a lebegtetett anyagok ki­ülepedését, valamint a vízi növényzet megtelepedését. A ví­zi növényzet szűrő és szennyeződésmegkötő képességű, de kitermelésükről rendszeresen gondoskodni kell. Ellenkező esetben az elhalt növények bomlása következtében a káros anyagok koncentráltan kerülnek vissza a vízbe. A kis áramlási sebesség megkönnyíti a meder földanya­gából kioldódó anyagok koncentrálódását. Ez a jelenség kü­lönösen szikes területeken okozhat vízminőségromlást. Egyes térségekben bizonyos periodicitás figyelhető meg a csatornák vízminőségében. A tavaszi belvizes időszakban a csatornák vize felhígul, őszre bepárolódik, sótartalmuk koncentrálódik. A csatornákban időnként növényvédő szer szennyeződés fordul elő. A szermaradványok általában csak aerob viszo­nyok között bomlanak, a fenékiszapban igen sokáig meg­maradnak, ezért ott felhalmozódásukkal kelt számolni. Tározó Tározással lehetővé válik a szennyezési folyamatok időbeli módosítása: egyenletessé lehet tenni a lökésszerű szeny­­nyeződéseket, kivárható az alacsonyabb terhelésű időpont; A tisztább vízkészlet tározása megteremti a magas szennye­zési koncentráció hígításának feltételeit. A tározás során a görgetett és lebegtetett anyagok nagy­részt vagy teljesen kiülepednek. Az oxigénháztartás szem­pontjából a tarozás hatása kétirányú. A vízsebesség oxigén­­beoldódását elősegítő szerepét jórészt a szél veszi át. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a vízinövényzet oxigénterme­lő, valamint az üledék oxigént megkötő hatását. Műtárgyak A műtárgyak többé-ikevésbé megváltoztatják a hidraulikai jellemzőket, nemcsak a saját szelvényükben, hanem hatá­suk legtöbbször távolabbra is kiterjed. A magasságkülönb­ség áthidalását szolgáló műtárgyak (fenéklépcső, fenékbor­da, surrantó, szivattyú stb.) növelik az átfolyó víz sebességét és oxigéntartalmát. Az alkalmazott felületkialakítástól és anyagféleségtől függ a kedvező hatások mértéke. Vízminő­ségi szempontból jól bevált a betonba rakott terméskő. A sima betonfelület általában nem kedvező, azonban ha a be­tonfelület kialakítása megfelelő, jól átkeveredik a víz, turbu­lens áramlás jön létre, az oxigénbeoldódás megkétszereződ­het. A víz átkeveredése általában csökkenti az átlátszóságot, ami az algák számára előnytelen. Vízminőség szempontjából az a legjobb megoldás, ha a sebességnövelő műtárgyak kö­zelében hordalékülepítőt alkalmaznak. A keresztező műtárgyak (áteresz, híd, zsilip, stb.) általá­ban csökkentik a víz sebességét esetleg visszaduzzasztást is okoznak. Megnő a hordaléklerakás és az uszadéktorlódás. Az összetorlódott uszadék könnyen eltávolítható. A keresztező műtárgyaik alkalmasak — vagy alkalmassá tehetők — arra, hogy teljesen lezárják a víz útját. Ez a mód­szer különösen a vízszennyezések lokalizálására használható fel. A vízrendezési létesítmények és beavatkozások — mint az előzőekből látható — sok esetben eleve elősegítik a víz tisz­tulását, öntisztulását. Ellenkező esetben az érdekek egyezte­tésével az ésszerű kompromisszumok feltárásával mindkét szakterület számára előnyös együttműködés teremthető meg. A vízrendezési létesítmények kivitelezése során keletkező hatások A kivitelezési munkák közül az üledékeltávolításnak, a nö­vényzetirtásnak és a mederalakító földmunkáknak van leg­nagyobb hatásuk. A kivitelezés során gondatlanságból, ha­nyagságból bekövetkző vízszennyezések elsősorban a kár­elhárítás témájához tartoznak ezért itt nem szerepelnek. Az üledékeltávolításnak jelentős hatása van a vízminőség­re. Iszapeltávolítás kifejezetten vízminőségvédelmi céllal rit­kán történik, holott alkalmazása sokszor indokolt lenne, mi­vel így csökken az üledékben felhalmozódott káros anyagok visszaoldódásának lehetősége. A kotrás során az üledék fel­keveredése és az ezzel járó tápanyagfelszabadítás, különö­sen a szemcsékhez kötött foszfor, vízminőségi problémákat okozhat. A kikotort üledék elhelyezése a hazai gyakorlatban álta­lában a parti sávban történik. Az élővízhez való közelség miatt az iszap csurgalókvize, vagy a csapadék hatására gyakran fennáll a bemosódás veszélye. Növényzetiirtásra fenntartási és beruházási munkák vég­zésekor kerül sor. A vízrendezési munkák kivitelezése során — szinte kivétel nélkül mindig — kiirtják a mederbe, par­ton, illetve igen gyakran a partközeli növényzetet is. Már a tervezésnél el kellene dönteni és ezt a kivitelezésnél végre­hajtani, hogy melyek azok a területek, ahol növényzetirtásra, illetve későbbi visszatelepítésre szükség van. A mederkialafcítási munkáknál gyakran keletkeznek sza­bad rézsűfelületek. A rézsű stabilizálása, füvesítése általában szerepel a tervekben, azonban megvalósításuk elhúzódhat, illetve a fű begyökeresedéséhez is néhány hét szükséges. Ez idő alatt nagy a rézsű eróziójának lehetősége. Az erózió miatt megnő a víz lebegőanyag-tartalma, csökken az átlát­szósága. Az egyéb vízminőséget módosító hatás a talaj tu­lajdonságaitól ezen belül főként a kémiai jellemzőktől függ. A vízbe jutott föld által okozott vízminőségi problémákat a kiülepedés biztosításával jórészt megszüntethetjük. A tapasztalatokat egy mondatba sűrítve megállapítható, hogy míg a beszivárgási, lefolyási viszonyok kedvező meg­változtatásával csökkenthető vizeink szennyeződése, a már vízbe került szennyező anyagok lebomlása, semlegesítése elősegíthető vízrendezési módszerekkel, addig a vízrendezési munkák maguk is vízszennyezőként léphetnek elő. Ari Ilona 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom