Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)

1988 / 1. szám

Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium alakult Az Országgyűlés 1987. december 16-i hatállyal a kormányzati munka korsze­rűsítésének részeként a korábbi Orszá­gos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, valamint az Országos Vízügyi Hivatal helyett Környezetvédelmi és Víz­gazdálkodási Minisztériumot hozott létre. Az új minisztérium létrehívását az egy­re jelentősebb szerepet betöltő környe­zetvédelmi tevékenység és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás állami irányításának egységesítése tette szük­ségessé. Szilárd meggyőződésünk, hogy az át­gondolt mérlegeléssel meghozott dön­tés nyomán ebben az új szervezeti ke­retben a szellemi és anyagi erőforrások koncentrálásának lehetősége révén erő­teljesen fokozódhat a környezetvédelmi feladatok ellátásának hatékonysága. Az új minisztérium hatáskörébe ke­rülnek a környezetvédelem és a vízügy általános irányítási, összehangolási és ellenőrzési feladatai. Ezen belül gon­doskodik a környezet védett elemeinek megóvásával és a környezeti ártalmak elhárításának irányításával kapcsolatos tevékenységek ellátásáról; ide tartozik a természet-, a levegőtisztaság-, a zaj- és rezgésvédelem, valamint a hulladék­­kezelés és ártalmatlanítás. A KVM irá­nyítja továbbá — a vízgazdálkodás és a vízügyi igazgatás keretében — a víz­kezelést és szabályozást, a vízkészlet­­gazdálkodást, a mennyiségi és minő­ségi vízvédelmet, a vízminőségi kárel­hárítást, a vízellátást, a csatornázást, az ár- és belvizek elleni védekezést. Feladatai kiterjednek a vízügyi jogi sza­bályozásra és a vízügyi hatósági tevé­kenységre is. Ezen felül az új miniszté­rium látja el az Országos Meteoroló­giai Szolgálat felügyeletét is. Figyelembe véve a környezetvédelem ügyének növekvő társadalmi jelentősé­gét, máris igen nagy érdeklődés kíséri az új minisztérium tevékenységét. Ez megnyilvánult többek között abban is, hogy az Országgyűlés mezőgazdasági, valamint településfejlesztési és környe­zetvédelmi bizottsága a közelmúltban Dr. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter előterjesztése alapján megtárgyalta az új miniszté­rium feladatairól és hatásköréről szóló előterjesztést. Az Írásbeli előterjesztés­hez fűzött kiegészítés kapcsán dr. Ma­róthy László egyebek között kiemelte: a minisztériumnak gondoskodnia kell arról, hogy megfelelő teret nyerjen a munkában a környezetpolitikai célok ki­alakítása és megvalósítása; hogy ér­vényre jussanak a környezetvédelem kö­vetelményei a népgazdasági tervezés­ben, a költségvetésben, valamint a gaz- j dasági szabályozórendszer és a fejlesz­tési koncepciók kidolgozásában. Ezért a közgazdasági tevékenység ellátására külön főosztályt szerveznek. Nagyon fontos továbbá, hogy rendszeresen vizs­gálják a környezet állapotát. Ezért meg kell teremteni, illetőleg tovább kell fej­leszteni a gyakorlati munkához elen- | gedhetetlenül szükséges, naprakész in­formációs rendszert. Szintén külön fő­osztályok tartják majd kézben a tájé- j koztatást — egyebek közt a környezet­­védelemmel és a vízgazdálkodással \ kapcsolatos megnyilvánulások figyelem- \ mel kísérését a közvéleményben, a ha- \ zai és a nemzetközi sajtóban, az akta- \ tásban-, valamint a nemzetközi kapcso­latokat és a gazdasági-műszaki tudó- \ mányos együttműködés szervezését is. A KVM koordinálja a több ágazatot, illetve szervezetet érintő környezetvé­delmi tevékenységet. Ugyanakkor az irányítás integrálásának kormányzati célkitűzése szükségessé teszi, hogy az új minisztérium olyan feladatokat is át- i vállaljon, amelyek eddig más főhatósá­gokhoz tartoztak. Az egyik ilyen fela­dat a természetvédelmi oltalom alatt nem álló táj védelme, amelyet eddig a l Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium látott el, a másik a környe­zet radioaktiv sugárzással szembeni komplex védelme, amely eddig több szervhez tartozott, s amelyről nem gon- \ doskodnak kellően az érvényes jogsza- , bályok. A mostanáig megosztott irányí­tású környezetvédelmi feladatkörök kö- j zül a levegőtisztaság-védelemnél, a ve- ' szélyes hulladékok kezelésénél, vala- i mint a zaj- és rezgésvédelemnél — ahol nem indokolt a hatásköri megosz­tás — meghatározzák az egységes irá­nyítás alapelveit. A KVM létrejöttével egyértelművé vá­lik a hulladékkezelés és a földvédelem hatásköri irányítása. Az elképzelések szerint a hulladékokkal kapcsolatos va­lamennyi szakigazgatási tevékenység át­fogó ellátása a KVM feladata lesz, azonban a gyakorlati hulladékgazdál­kodás az eddigi formákban és szerve­zeti keretek között történik továbbra is. Az operativ, gyakorlati földvédelem — о termőföldekkel való gazdálkodás, a ta­lajvédelem és a melioráció — a MÉM hatáskörében marad, de az általános földvédelem, mint az ország természeti kincsei védelmének egyik eleme, az át-Az új miniszter Dr. Maróthy László környezetvédel­mi és vízgazdálkodási miniszter 1942- ben született Szeghalom községben. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett diplomát, majd doktori cí­met. 1968 és 1970 között a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára volt. A pártnak 1965 óta tagja. 1970-ben meg­választották az MSZMP Szentendrei Városi Bizottsága első titkárának. Ez­után a KISZ KB első titkára, 1980-tól a Budapesti Pártbizottság első titkára. 1984-ben választották a Miniszterta­nács elnökhelyettesévé. Az MSZMP Központi Bizottságának 1973 óta, a Po­litikai Bizottságnak 1975 márciusától tagja. fogó környezetpolitika részeként keze­lendő. Ezeknek a célkitűzéseknek a megva­lósításához, melyeket Dr. Maróthy László programként felvázolt, igen cél­tudatos munkára és az egész társadal­munk érdekét szolgáló ügy iránti elkö­telezettségre van szükség. Lapunkat, a Magyar Vízgazdálkodást ezzel az elkö­telezettséggel kívánja Szerkesztőségünk olyan orgánumként működtetni, amely elősegíti a helyes szemléletformálást, mozgásit a gyakorlati cselekvésre és olyan módszereket, eljárásokat ismer­tet, melyek konkrét segítséget nyújtanak környezetvédelmi leiadataink megoldá­sához, vízkincsünk mennyiségi és minő­ségi védelméhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom