Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 6. szám
mezi az intézkedéseket. Az elavult, régi üzemeket, amelyekben az általuk okozott szennyezés nem csökkenthető megfelelő ütemben, tervszerű előkészítéssel kitelepítik. Új üzemek, üzemrészeik létesítésekor az engedélyező hatóságok megkövetelik a levegőtisztaság-védelmi berendezések felszerelését. Az ipari üzemek részére évenként meghatározzák a megengedett kibocsátási határértéket. A modellterületen a vízminőség-védelem tekintetében is jelentős lépések történtek az elmúlt években. Az erózió megfékezését, a termőtalaj védelmét a medence egész régiójára kiterjedő komplex terveik irányozták elő. A végrehajtott meliorációs beavatkozások hatására javultak a lefolyás! viszonyok, s a csa pad ék jobb talajba szivárogtató - sóval a dúsabb vegetáció abszorpciós hatásán keresztüli' — csökkent a talajpusztulás, a kémiai szerek kiimosódása, elsodrása, — a csapadékhiány káros hatása mérséklődött, — javult a mikroklíma, — kedvezőbbé vált a szén-dioxid-lekötő, oxigénpótló hatás. A talaj védelmét segítette elő az ipar és a bányászat tevékenysége által elroncsolt földterületek rendezése és hasznosítása, az erdőtelepítések, patkok, ligetek, sportpályák, horgászta vak к i a laikítá sa. Jelentős lépések történtek a modellterületen a természet- és tájvédelem tekintetében is. Az értékes területek védetté nyilvánítása nagyrészt már megtörtént. Országos és nemzetközi jelentőségű természeti érték a vértesszöllősi előembertelep, valamint a tatai Kálvária-dombon levő geológiai kutatási terület. Védelem alá került ezenkívül számos terület, valamint néhány ritka állat- és növényfaj. Európa-hírű az Árendás-patak eredeténél kialakított 24,90 ha területű agostyáni fenyőarborétum, ahol 380 tűlevelű és örökzöld fajtát találhat a látogató. A medence területén van a vértesi és a gerecsei tájvédelmi körzet egy része. Az utóbbi években hozták létre a 164,83 ha területű Turul parkerdőt és az 59,28 ha területű várgesztes! parkerdőt. Ez a hézagos felsorolás is mutatja, hogy a Tatai-medencében már eddig is jelentős eredmények születtek a tervszerű, előrelátó munka hatására. A Tatai-medence mint oktatási modellterület Fentiek alapján szinte kínálkozott az a lehetőség, hogy a Tatai-medence a komplex környezetvédelmi oktatás bázisává váljon. Ilyen igény egyébként már évekkel ezelőtt jelentkezett is, ami többek között abban nyilvánul meg, hogy a különböző felsőfokú tanintézetekben folyó környezetvédelmi oktatás anyagához kapcsolódóan e térségben folyó környezetvédelmi munkálatok tanulmányozása céljából -ide rendszeresen látogatásokat szerveznek, így többek között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Veszprémi Vegyipari Egyetem, a Politikai Főiskola, vezetőtovábbképző intézetek hallgatói részére. A hallgatók az igen szakszerű, — film- és diavetítéssel egybekötött — területi, üzemi bemutatók során számos olyan hasznos gyakorlati ismeretre tesznek szert, melyek nagyban hozzájárulnak elméleti ismereteik megszilárdításához és környezetvédelmi szemléletük helyes irányú formálásához. Ezen túlmenően már arra is van példa, hogy a Tatai-medence területén működő egyes üzemek végzős egyetemi hallgatók részére különböző környezetvédelmi témákat hirdettek meg diplomamunkák kimunkálása céljából, lehetővé téve azók széles körű helyszíni tanulmányozását. Emellett az üzemek konzulensek kijelölése révén is segítik a hallgatókat abban, hogy diplomamunkájuk összeállításához megfelelő instrukciókat kapjanak. Mindezek abba az irányba mutatnak, hogy a Tatai-medence sajátosságaiban rejlő lehetőségeket érdemes a környezetvédelmi oktatásban az eddigieknél is intenzívebben felhasználni és mielőbb kifejleszteni olyan bázisként, amely érdemben hozzájárulhat a sürgető oktatási igényeik kielégítéséhez, mivel ehhez a tevékenységhez nagy segítséget jelent az a gyakorlati háttér, amely az érintett térségben -rendelkezésre áll. A terület minden ágazat és intézmény számára előnyösen bemutathatóvá teszi az elmélet gyakorlati alkalmazását, beleértve azokat a szervezési formákat is, melyeket hazánkban itt alkalmaztak elsőként, a már említett Komárom Megyei Környezet- és Természetvédelmi Koordinációs Társulás keretében, E témakört -azzal a gondolattal zárhatjuk le, hogy a Tataimedence adottságai és a térségben folyó környezetvédelmi tevékenység igen jó alapul szolgáinak arra, hogy -itt ki-terebélye-sedjen az alapjaiban már megvalósult környezetvédelmi oktatási rendszer, amely sokoldalúan hozzájárulhat a különböző szinteken folyó -ilyen jellegű oktató munka hatékonyságához. Az oktatási célra kialakított és gondosan berendezett épületben (a volt Cégényi malomban) elhelyezett anyagok, eszközök hatékonyain elősegítik a környezeti elemek közötti összefüggések gyors áttekintését, bemutatva a gondokat, problémákat és ezek megoldásának módozatait. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium létrehívása minden bizonnyal elősegíti, hogy ez az oktatóbázis rövidesen teljes kapacitással tud működni és jelentős segítséget nyújt a helyes szemléletformáláshoz, mely a hatékony környezetvédelmi tevékenység nélkülözhetetlen feltétele. Tisztelt Tudományos ülés! Gondolataim lezárásaként szeretném hangsúlyozni; szilárd meggyőződésem, hogy az a szellemi örökség, melyet Magyary Zoltán a közjó előmozdításáért, a nép felemelkedéséért .munkálkodó tudós hátrahagyott, megtermékenyítőleg hat a Tatai-medence területén folyó környezetvédelmi munkára éppen úgy, mint számos egyéb tevékenységre. E reményemet arra építem, hogy mai társadalmi viszonyaink között kedvezően -kezd kibontakozni az a felfogás, mely szerint a tennivalóinkkal kapcsolatos útkeresés során az eddigieknél bátrabban kell támaszkodnunk a múlt tapasztalataira és alkotó módon kell hasznosítanunk annak pozitív elemeit, időtálló útmutatásait. Ez nemcsak lehetőség számunkra, hanem egyúttal kötelesség is. Nagy örömünkre szolgálhat, hogy Magyory Zoltán tanítványai — időben felismerve a kiváló tudós koncepciójának előremutató értékeit — mély elkötelezettséggel ápolták a hátrahagyott szellemi örökséget és amikor megértek a feltételek ennek hasznosítására, rendkívül nagy odaadással igyekeztek ezt közkinccsé tenni és a gyakorlatban történő a lka Ima zását szorgalmazni. PÁLYÁZATOK A VESZÉLYES HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE A veszélyes hulladékok kezelési technológiájának fejlesztésére kiírt országos pályázat eredményhirdetését megtartották a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban. Amint azt d-r. Árvái József főosztályvezető, a bírál óbizottság elnöke elmondta, ez a kiírás és a pályázat eredményes lezárása fontos állomás a hazai környezetvédelemben, hiszen e témakörben hasonló szellemű versenyt még nem rendeztek. A pályázat, amelyet két kategóriában hirdettek meg és amelyre 36 értékelhető munka érkezett, jól illeszkedik a veszélyes hulladékok kezelésére, átmeneti, illetve végleges tárolására 1968-ban meghirdetett országos cselekvési programba. A bírálóbizottság javaslata alapján a kiíró szervek a díjazott és megvásárolt pályaművekből összefoglaló kiadványt készíttetnek. Javasolják továbbá az érintett minisztériumoknak és főhatóságoknak, hogy a 'jövőben kiadandó előírások, szabványok, műszaki irányelvek előkészítésénél vegyék figyelembe a pályázat eredményeit. A bírálóbizottság az első díjat nem adta ki. Rangsorolás nélkül 120 ezer forintos második díjjal jutalmazott három, 95 ezer forintos harmadik díjjal két pályaművet. Hét további pályázatot vásárolt meg és részesített ötvenezer forintos jutalomban. VITÁLIS SÁNDOR NÍVÓDÍJRA A Magyar Hidrológiai Társaság és a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium pályázatot hirdet az 1989. évi Vitális Sándor szakirodalmi nívódíj elnyerésére. A pályázaton a Magyar Hidrológiai Társaság tagjai vehetnek részt az 1986—88. években magyar vagy idegen, nyelven hazai és külföldi folyóiratokban-, illetve kiadványokban megjelent szakcikkekké'!. A pályázót során két szakcikk kerül díjazásra. A társaság a nívódíj összegét — amennyiben ehhez az októberben megrendezésre kerülő beszámoló küldöttközgyűlés résztvevői hozzájárulnak — tízezer Ft-ra emelte fel. A pályázat benyújtásának határideje 1988. december 31. A nívódíjakat a jövőre Nyíregyházán sorrakerülő vándorgyűlésen osztják ki. 12