Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 4. szám
Jó! halad az építkezés Miniszteri szemle a bős-nagymarosi vízlépcsőnél Dr. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter vezetésével szemlét tartottak a bős—nagymarosi vízlépcsőnél. A Komárom megyei építkezések szemléje után Győr—Sopron megyében folytatódott a látogatás. Itt, Győrben dr. Maróthy László felavatta a Környezetvédelmi Intézet 22 millió forintos költséggel létrehozott győri portechnikai laboratóriumát, amely nemcsak az egész ország, hanem egész Közép-Európa egyetlen ilyen jellegű építménye. A miniszteri szemle során dr. Maróthy László és a társaságában levő Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter egynapos munkalátogatást tett Csehszlovákiában, ahol megtekintették a munkálatokat a vízierőmű csehszlovákiai részén. A két miniszter először Pozsonyban folytatott megbeszéléseket az építkezés időszerű feladatairól Stefan Murin szlovák miniszterelnök-helyettessel, Vladimir Margetin erdőgazdálkodási és fafeldolgozási ipari miniszterrel és Dusán Miklanek építésügyi miniszterrel. A tárgyalások után dr. Maróthy László és Somogyi László Vladimir Lokvencnek, a bős—nagymarosi vízlépcső csehszlovákiai kormánybiztosának és a szlovák tárgyalópartnerek társaságában helyszíni szemlén vett részt és egyebek mellett megtekintette az épülő erőművet, a hajózsilipet, illetve az üzemvíz csatornát. A látogatás befejeztével dr. Maróthy László nyilatkozatot adott az MTI prágai tudósítójának. Ebben elmondotta, tárgyalópartnerei tájékoztatása szerint a vízlépcső csehszlovákiai része 50 százalékban már felépült. Elismerően nyilatkozott az építkezés hatalmas és lenyűgöző méreteiről és megállapította, hogy a mnuka jól szervezett, előrehaladott. A miniszter hangsúlyozta az összehangolt együttműködés fontosságát. Dr. Maróthy László azt is elmondotta: a magyar fél az osztrák alvállalkozó beléptével időelőnyhöz jutott, s ez a beruházás megtérülésében is hazánk javára válik majd. Ezért a magyar fél felkérte a csehszlovák partnereket, vizsgálják meg, hogyan tudnának ők ehhez igazodni. A mostani találkozón Stefan Murin, Vladimir Margetin és Dusán Mikidnek azt a munkaanyagot mutatták meg, amelyben az időátszervezést javasolják elfogadásra a csehszlovák kormánynak. A szlovák fél reméli, hogy ezeket még a nyári szabadságok előtt a csehszlovák szövetségi kormány is elfogadja. A miniszter hangsúlyozta: legfontosabb, hogy a csehszlovák fél is teljes mértékben egyetért a magyar partner felfogásával, azzal, hogy az ökológiai kutatások eredményeinek új szempontjai és módszerei alapján vizsgálják meg a Duna mindkét partján az építkezés hatását a környezetre. A miniszter megemlítette, vannak olyan összefüggések, amelyeket a magyar fél nem szeretne figyelmen kívül hagyni. A Duna vízminőségének védelme érdekében külön megállapodás van a szennyvizek kezeléséről. A miniszter azt is elmondotta, hogy Bős—Nagymaros térségében környezetvédelmi megfigyelőrendszert építenek ki. A magyar oldalion ez 90 százalékban elkészült, a csehszlovák szakaszon is nagymértékben előrehaladtak a munkálatok. Dr. Maróthy László hangsúlyozta azt is, hogy igen fontos környezetvédelmi kérdés a Szigetköz, illetve az O'reg- Duna medrének az állapota. Az a cél, hogy a terület természeti (kincseit, növény- és állatvilágát, kultúráját és más értékeit megmentsük. Ennek a megoldása hidrológiai lag biztosítottnak látszik. Környezetvédelem és gazdaságosság Magyar—szovjet közgazdász-konferencia A közelmúltban került sor Budapesten a rendszeres magyar—szovjet közgazdász eszmecsere tizenharmadik konferenciájára, amelynek napirendjén a környezetvédelemmel összefüggő közgazdasági kérdések megvitatása szerepelt. E téma fokozott előtérbe kerülése rendkívül időszerű, mivel a közgazdaságtudomány még adós számos olyan alaptétel megfogalmazásával, melyek a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást lennének hivatva előmozdítani. A háromnapos eszmecsere nyitó előadását Csikós Nagy Béla, a Közgazdasági Társaság elnöke tartotta. Előadásában többek között rámutatott arra, hogy az ún. szabad javak helytelen közgazdasági értelmezése nagyban hozzájárult az ezekkel való pazarló gazdálkodáshoz. Dr. Ábrahám Kálmán államtitkár felszólalásában többek között azt hangsúlyozta, hogy sok esetbon a gazdaságossági követelmények miatt szorul háttérbe a környezetvédelmi feladatok megoldása, annak ellenére, hogy ezek szükségességének felismerése az intézkedésre kötelezettek részéről általában megtörténik. Tigran Sz. Hacsaturov szovjet akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár a harmincas, negyvenes és ötvenes évek jelszavának — a „terv minden áron" — következményeit elemezte. Ez a szemlélet — mutatott rá — vezetett oda, hogy a minél több terméket követelő terv mértéktelen pazarlást vont maga után a természeti és társadalmi erőforrások vonatkozásában és ennek következményei máig is hatnak. A szovjet akadémikus hangsúlyozta, hogy olyan közgazdasági szabályozó Igen nagy érdéklődés közepette zajlott le néhány héttel ezelőtt az I. Országos Környezettudományi Diákkonferencia, melyet a Miskolc melletti Csanyikvölgyi KISZ-vezetőképző iskolán rendeztek meg. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, a KISZ KB, az Országos Tudományos Diákköri Tanács és a Művelődési Minisztérium által meghirdetett környezetvédelmi pályázat alapján a diákkonferenciára 106 pályamunka érkezett be 30 felsőoktatási intézményből. A beküldött dolgozatok kivétel nélkül olyan művek voltak, amelyek az első olvasásra is fölkeltették az érdeklődést, ha mással nem, hát azzal, hogy friss szemléletmódot tükröztek. A megnyitó plenáris ülésen az ország 30 felsőoktatási intézményének 150 hallgatója, valamint a magyar tudomány jeles személyiségei, a tanácskozás megszervezésében aktív segítséget nyújtó minisztériumok, az állami és társadalmi intézmények képviselői jelenlében Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter és Láng István akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára tartott előrendszerre van szükség, amely megteremti a vállalatok anyagi érdekeltségét a természet megóvásában. Enélkül — mint mondotta — nem várható gyökeres fordulat a gazdálkodási gyakorlatban. A tanácskozás résztvevőit fogadta dr. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter. adást a környezetpolitika időszerű kérdéseiről, illetve a környezettudomány korszerű felfogásáról. A plenáris ülést követően a résztvevők négy szekcióban vitatták meg és értékelték két napon át a magyar tudományos élet nagy tekintélyű személyiségeinek irányításával a beküldött dolgozatok egy részét s mérték fel azok hasznosításának lehetőségeit. A diákkonferencia díjkiosztó záróülésén az Akadémia főtitkára hangsúlyozta, hogy ezt a találkozást érdemes volt megrendezni. Aki itt megjelent, annak ez az első tudományos próbálkozása és akár kapott díjat, akár nem, azzal a jól eső érzéssel mehet haza, hogy tett valamit a környezetvédelemért, s hozzájárult a maga munkájával a tudományos ismeretek gyarapításához. Bíztatta a hallgatókat, folytassák, amit elkezdtek. Ne elégedjenek meg a tények föltárásával, tegyék föl bátran a kérdéseket, maradjanak olyan nyíltak és rendíthetetlenek, amilyeneknek itt bizonyultak, a kezükben van a jövő s ők a tudományos élet továbbfejlesztésének zálogai is. Sikeresen zárult az I. Országos Környezettudományi Diákkonferencia 27
