Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)

1988 / 4. szám

3. melléklet Lehetséges főbb ütközési területek a mezőgazdasági és vízgazdálkodási érdekek között Mátrix-elem (mező) Érdekütközési lehetőség Mátrix-elem (mező) Érdekütközési lehetőség I. Mezőgazdaság 1,2 2,2 4,2 1.4 2,4 4,4 7.4 7,5 8.4 8,5 7. oszlop 8. oszlop 1.9 2,9 3,9 4.9 5,9 10. oszlop A folyami duzasztás a böge mentén és egy darabon a duzzasztó alatt is meg­változtatja a talajvízviszonyokat, rész­ben hátrányosan, ha az emelkedés túl nagy és nincs megcsapoló, szivárgó rendszer. kozásával, kapacitásaikkal kapcsolat­ban adódhatnak gondok, de a mai ha­zai helyzetben a főművek az esetek túl­nyomó többségében mind a lefedett te­rület, mind a szolgáltató kapacitás szempontjából az igények előtt járnak. A csak vízelvezetésre törekvő síkvidéki vízrendzés (a „belvízgazdálkodás” fi­gyelmen kívül hagyása) hátrányos a mezőgazdaságra. A mezőgazdasági és műszaki meliorá­ció kölcsönösen feltételezi és kiegészíti egymást, így eredményesen csak együt­tesen („komplex” végrehajtásban) le­hetnek. A hullámterek alapvető feladata az ár­hullámok levezetésének meggyorsítása és az árhullámok tömegének eliapításá­­val az árvízszint csökkentése. így az ala­csonyabb rendű (általában társulatok által kezelt) hullámtéri nyárigátak mö­götti mezőgazdasági tevékenység csak lehetőségnek tekinthető, nem követel­ménynek, amit csak kockázattal lehet kihasználni. A különböző védekezési munkák ténye önmagában minden tevékenység ré­szére előny, mert valamilyen rendkívüli kárt (elöntés, vízminőség-romlás, víz­használati korlátozás stb.) kíván elhá­rítani. A munkák végrehajtása során azonban természetesen adódnak az elhárítani szándékozott kárnál kisebb jelentőségű hátrányok, korlátozások (pl. telepek ki­ürítése, szállítási-forgalmi korlátozások, emberi és anyagi erő igénybevétel stb.). A növénytermesztés csaknem minden esetben mezőgazdasági kemikáliák (műtrágyák és különböző irtószerek) al­­kalmazásval jár. Ezek helytelen adago­lása és/vagy alkalmazása leszivárgással a talajvizet, bemosódássail a felszíni vi­zeket súlyosan terhelheti. A külterületi vízszolgáltatás főművekkel a vízgazdálkodás feladata, a továb­biakban az üzemeké. E művek csatla-11. oszlop A belterületi vízszolgáltatás helyzetét a külterületinél bonyolultabbá teszi az, hogy a vízügyi ágazati felelősség mel­lett az érdemi teendőkben döntő sze­repük van a tanácsoknak, így az érde­keltek köre háromra bővül. 10.12 10,13 11.12 11,13 II. Erdőgazdaság 1,2 2,2 3,2 Az érdekütközésre talán leginkább nyit­va álló terület az állattartó telepek, elsősorban a szakosított sertéstelepek hígtrágyájának elhelyezési problémája. Jóllehet a hígtrágyás tartásmód főleg a szennyvíz elhelyezésének nehézsége miatt problematikus, a technológia ál­tal megteremtett vízpazarlási lehetőség miatt ugyancsak hátrányos. A folyami duzzasztás befolyásolhatja, sőt lehetetlenné is teheti a hullámtéri erdőgazdálkodást, de a talajvízszint megváltoztatásával kihathat a mentett oldali, töltés-közeli erdőművelésre is. 1,3 2,3 3,3 7. oszlop 8. oszlop Dombvidéki tározóknál a védőterület partmenti sávját szabadon kell hagyni, így előfordulhat a nem szándékozott fa­­kitermelés szükségessége az elöntésre kerülő területen kívül is. Árvízvédelmi érdekből a hullámtéren véderdő létesítése (III. megtartása) szükséges, de csak meghatározott mér­tékig (jéglevonulás, vízi közlekedés za­varása nélkül). E mérték viták forrása lehet a vízgazdálkodás, ill. az erdő- és vadgazdálkodás között. Lásd a mezőgazdaságnál a 8. oszlop­hoz tett megjegyzést. Megjegyzés: A vízgazdálkodás legtöbb tevékenysége (építés, fenntartás, védekezés) mező- és erdőgazdasági területek végleges vagy ideiglenes igénybevéte­lével és közbenső károkozással (zöldkár) jár. Ezt a hatásmátrix nem jelzi, de esetenként min­denütt a megfelelő mértékig figyelembe kell venni. részletes tárgyalásuk nélkül, csupán jel­zésükig és a problémák megfogalma­zásáig menve el. Mindezt a 3. melléklet tartalmazza, ahol a mátrixmezőkre hivatkozással — elöl a sor, utána az oszlop sorszámával — rövid ismertetők találhatók a lehet­séges konfliktusok természetéről. Leg­többjük külön tanulmányt is megérde­mel — mint ahogy szép számmal van­nak is ilyenek — itt azonban bővebb ki­fejtésükre nincs mód, de nem is ez a cél. Környezetvédelmi kapcsolódások A vízgazdálkodás szervezeti keretei­ben történt közelmúltbeli változás — a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium létrehozása — felveti azt a kérdést, hogy helyes-e az ilyen ösz­­szevetést elkülönítetten a vízgazdálko­dás és nem a tágabb környezetvédelem figyelembevételével végezni. A válasz az, hogy igen, egyfelől mert a mező­­gazdaságot nyilvánvaló szoros és szer­ves kapcsolat fűzi a vízgazdálkodáshoz a szervezettől függetlenül is, másfelől, mert a környezetvédelem több, egymás­tól többé-kevésbé elkülönülő tevékeny­ségtípus (a természetvédelem, levegő­tisztaság-védelem, zaj- és rezgésvéde­lem, hulladékgazdálkodás) együttese, amelyeket általában nem célszerű együtt kezelni. Esetünkben, amikor az ellenpólus a mezőgazdaság, nyilvánvaló, hogy cél­szerűbb azt a különböző környezetvé­delmi területekkel külön-külön ütköztet­ni, mert e területeken egészen más ter­mészetű kérdések merülnek fel, melyek­nek egymással semmi kapcsolatuk nincs. Például: lehet kölcsönhatást ta­lálni és vizsgálni a mező- és az erdő­­gazdaság egyes tevékenységei és a le­vegő minősége között, de ezek egészen más területre tartoznak, mint pl. vala­milyen növény- vagy állatfaj védelme. Ugyanakkor van jogosultsága a most már egy tárcához tartozó fő tevékeny­ségek közötti kölcsönhatások elemzésé­nek: egyes vízgazdálkodási létesítmé­nyek várható környezeti hatásainak vizsgálata ma már nemcsak szokásos, de kötelező. Dr. Muts Rudolf 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom