Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 4. szám
3. melléklet Lehetséges főbb ütközési területek a mezőgazdasági és vízgazdálkodási érdekek között Mátrix-elem (mező) Érdekütközési lehetőség Mátrix-elem (mező) Érdekütközési lehetőség I. Mezőgazdaság 1,2 2,2 4,2 1.4 2,4 4,4 7.4 7,5 8.4 8,5 7. oszlop 8. oszlop 1.9 2,9 3,9 4.9 5,9 10. oszlop A folyami duzasztás a böge mentén és egy darabon a duzzasztó alatt is megváltoztatja a talajvízviszonyokat, részben hátrányosan, ha az emelkedés túl nagy és nincs megcsapoló, szivárgó rendszer. kozásával, kapacitásaikkal kapcsolatban adódhatnak gondok, de a mai hazai helyzetben a főművek az esetek túlnyomó többségében mind a lefedett terület, mind a szolgáltató kapacitás szempontjából az igények előtt járnak. A csak vízelvezetésre törekvő síkvidéki vízrendzés (a „belvízgazdálkodás” figyelmen kívül hagyása) hátrányos a mezőgazdaságra. A mezőgazdasági és műszaki melioráció kölcsönösen feltételezi és kiegészíti egymást, így eredményesen csak együttesen („komplex” végrehajtásban) lehetnek. A hullámterek alapvető feladata az árhullámok levezetésének meggyorsítása és az árhullámok tömegének eliapításával az árvízszint csökkentése. így az alacsonyabb rendű (általában társulatok által kezelt) hullámtéri nyárigátak mögötti mezőgazdasági tevékenység csak lehetőségnek tekinthető, nem követelménynek, amit csak kockázattal lehet kihasználni. A különböző védekezési munkák ténye önmagában minden tevékenység részére előny, mert valamilyen rendkívüli kárt (elöntés, vízminőség-romlás, vízhasználati korlátozás stb.) kíván elhárítani. A munkák végrehajtása során azonban természetesen adódnak az elhárítani szándékozott kárnál kisebb jelentőségű hátrányok, korlátozások (pl. telepek kiürítése, szállítási-forgalmi korlátozások, emberi és anyagi erő igénybevétel stb.). A növénytermesztés csaknem minden esetben mezőgazdasági kemikáliák (műtrágyák és különböző irtószerek) alkalmazásval jár. Ezek helytelen adagolása és/vagy alkalmazása leszivárgással a talajvizet, bemosódássail a felszíni vizeket súlyosan terhelheti. A külterületi vízszolgáltatás főművekkel a vízgazdálkodás feladata, a továbbiakban az üzemeké. E művek csatla-11. oszlop A belterületi vízszolgáltatás helyzetét a külterületinél bonyolultabbá teszi az, hogy a vízügyi ágazati felelősség mellett az érdemi teendőkben döntő szerepük van a tanácsoknak, így az érdekeltek köre háromra bővül. 10.12 10,13 11.12 11,13 II. Erdőgazdaság 1,2 2,2 3,2 Az érdekütközésre talán leginkább nyitva álló terület az állattartó telepek, elsősorban a szakosított sertéstelepek hígtrágyájának elhelyezési problémája. Jóllehet a hígtrágyás tartásmód főleg a szennyvíz elhelyezésének nehézsége miatt problematikus, a technológia által megteremtett vízpazarlási lehetőség miatt ugyancsak hátrányos. A folyami duzzasztás befolyásolhatja, sőt lehetetlenné is teheti a hullámtéri erdőgazdálkodást, de a talajvízszint megváltoztatásával kihathat a mentett oldali, töltés-közeli erdőművelésre is. 1,3 2,3 3,3 7. oszlop 8. oszlop Dombvidéki tározóknál a védőterület partmenti sávját szabadon kell hagyni, így előfordulhat a nem szándékozott fakitermelés szükségessége az elöntésre kerülő területen kívül is. Árvízvédelmi érdekből a hullámtéren véderdő létesítése (III. megtartása) szükséges, de csak meghatározott mértékig (jéglevonulás, vízi közlekedés zavarása nélkül). E mérték viták forrása lehet a vízgazdálkodás, ill. az erdő- és vadgazdálkodás között. Lásd a mezőgazdaságnál a 8. oszlophoz tett megjegyzést. Megjegyzés: A vízgazdálkodás legtöbb tevékenysége (építés, fenntartás, védekezés) mező- és erdőgazdasági területek végleges vagy ideiglenes igénybevételével és közbenső károkozással (zöldkár) jár. Ezt a hatásmátrix nem jelzi, de esetenként mindenütt a megfelelő mértékig figyelembe kell venni. részletes tárgyalásuk nélkül, csupán jelzésükig és a problémák megfogalmazásáig menve el. Mindezt a 3. melléklet tartalmazza, ahol a mátrixmezőkre hivatkozással — elöl a sor, utána az oszlop sorszámával — rövid ismertetők találhatók a lehetséges konfliktusok természetéről. Legtöbbjük külön tanulmányt is megérdemel — mint ahogy szép számmal vannak is ilyenek — itt azonban bővebb kifejtésükre nincs mód, de nem is ez a cél. Környezetvédelmi kapcsolódások A vízgazdálkodás szervezeti kereteiben történt közelmúltbeli változás — a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium létrehozása — felveti azt a kérdést, hogy helyes-e az ilyen öszszevetést elkülönítetten a vízgazdálkodás és nem a tágabb környezetvédelem figyelembevételével végezni. A válasz az, hogy igen, egyfelől mert a mezőgazdaságot nyilvánvaló szoros és szerves kapcsolat fűzi a vízgazdálkodáshoz a szervezettől függetlenül is, másfelől, mert a környezetvédelem több, egymástól többé-kevésbé elkülönülő tevékenységtípus (a természetvédelem, levegőtisztaság-védelem, zaj- és rezgésvédelem, hulladékgazdálkodás) együttese, amelyeket általában nem célszerű együtt kezelni. Esetünkben, amikor az ellenpólus a mezőgazdaság, nyilvánvaló, hogy célszerűbb azt a különböző környezetvédelmi területekkel külön-külön ütköztetni, mert e területeken egészen más természetű kérdések merülnek fel, melyeknek egymással semmi kapcsolatuk nincs. Például: lehet kölcsönhatást találni és vizsgálni a mező- és az erdőgazdaság egyes tevékenységei és a levegő minősége között, de ezek egészen más területre tartoznak, mint pl. valamilyen növény- vagy állatfaj védelme. Ugyanakkor van jogosultsága a most már egy tárcához tartozó fő tevékenységek közötti kölcsönhatások elemzésének: egyes vízgazdálkodási létesítmények várható környezeti hatásainak vizsgálata ma már nemcsak szokásos, de kötelező. Dr. Muts Rudolf 9
