Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 4. szám
A DÉLVIÉP tevékenysége a Balaton vízminőségének javítása érdekében A Balaton vízminőségének védelme, illetve javítása érdekében már hosszú évek óta sok vízügyi és környezetvédelmi szervezet munkálkodik. Ez a tevékenység különösen a 2018/1983. (III. 3.) MT sz. határozat megjelenése óta vált aktívabbá és mindinkább eredményessé. A határozat kimondja, hogy „...a Balaton és üdülőkörzete olyan nemzeti érték, amely különleges védelmet igényel. Ezért fokozottan szükség van a tó vízminőségének javítására . . ." E feladat teljesítése érdekében a vízügyi igazgatási, a tudományos kutató, a műszaki tervező, a beruházó és üzemeltető szervek mellett jelentős munkát végeznek az elgondolásokat, terveket megvalósító különböző kivitelező szervezetek is. Ez utóbbiak közül a legtöbb munkát a Déldunántúli Vízügyi Építő Vállalat (DÉLVIÉP) végezte vagy jelenleg is végzi. A címben megjelölt téma vázlatos áttekintése keretében azzal foglalkozom, hogy mit tett a DÉLVIÉP az elmúlt években, hol tartunk jelenleg és melyek további céljaink, feladataink. A 70-es évtizedben és a 80-as évtized első felében a Balaton déli partján is az erőteljesen növekvő turizmus és idegenforgalom által támasztott vízigények kielégítése érdekében a regionális vízművek, az ehhez kapcsolódó vezetékrendszerek, víztisztító művek, tároló medencék építése volt az elsődleges. így többek között részt vettünk a nyugat-balatoni és a délkelet-balatoni regionális vízművek építésében, megépítettük az ezekhez társulati vagy tanácsi beruházásként kapcsolódó hálózatot. A vízellátás fejlesztése mellett, illetve azt követően egy évtizede még csak kisebb ütemben, területileg is elszórtan (elszigetelten), de túlnyomórészt átfogó fsljesztési koncepcióba illeszkedő módon megkezdődött a szennyvizek összegyűjtése és tisztítása is. így készült el Zamárdi csatornázása, a balatonszemesi szennyvíztisztító telep és épült szennyvíz-, illetve csapadékcsatorna Siófoko n, Bog Iá rlel lén, Szántódon, Balatonszemesen, Fonyód- Bélatelepen, Balatonszárszón, Balatonföldváron stb. A szennyvízcsatornázási művek építése azonban ebben az időszakban sem érte el a vízellátás fejlesztésének ütemét. így a közműolló folyamatosan tovább nyílott, a Balaton vízminősége fokozatosan romlott. A 80-as évek elején a helyzet mindinkább tarthatatlanná vált. Ezért volt szükség ágazati, illetve kormányzati szinten a Balaton vízminőségvédelmi helyzetének áttekintésére, a feladatok végrehajtásának gyorsított ütemű elhatározására. A Minisztertanács határozata szerint 3 fokozatú (А, В, C) fejlesztést kell megvalósítani. A Balaton melletti üdülőtelepülések szennyvíztisztítását hét régióban irányozza elő a terv. Alapelv, hogy a már tisztított szennyvizeket lehetőleg a Balatontól elfolyó idegen vízgyűjtőkbe kell eljuttatni. A 7 régió közül a DÉLVIÉP — általában mint fővállalkozó —• 4 régióban (a déli parton az I., II., III. és az északi parton a VI. régióban) végezte, illetve végzi — az ágazat célcsoportos beruházásaként — a főművek építés-szerelési feladatait. Az elmúlt években végzett — ,,A” tisztítási fokozatba tartozó — munkáknál az alábbi eredményekről lehet beszámolni : Az I. régió meglévő siófoki szennyvíztisztító telepére még 1986. évi befejezéssel a főgyűjtő csatorna nyugati ágának kiépítésével biztosítottuk Balatonszárszó, Balatonföldvár, Zamárdi szennyvizeinek átvezetését. A tisztított szennyvíz a Sió csatornába kerül kivezetésre. A II. régió (Boglárlelle térség) csatornázásának és szennyvíztisztításának I. üteme megvalósult. A boglárlellei 8000 m3/d kapacitású szennyvíztisztító telepet és a rendszer Boglárlelle—Fonyód közötti nyugati főgyűjtő csatornáját még 1986. évben üzemelésre átadtuk. A szennyvizek tisztítása totáloxidációs, eleveniszapos rendszerben történik, az iszap teljes stabilizálásával. A komposztáló telep üzembe helyezésére 1987. évben került sor. A Boglárlelle—Balatonszemes közötti főgyűjtő építése 1987. évben ugyancsak befejeződött. A régió községei: Balatonszemes, Balatonöszöd, Borglárlelle, Fonyód. A tisztított szennyvizek, az üzemeltető vállalat által kiépített vezetéken át a Nagykoppány patakba — mint befogadóba — kerülnek átvezetésre. A VI. régióban a cél ugyancsak az volt, hogy a szennyvizek idegen vízgyűjtő területre kerüljenek kivezetésre. A tervezett munkákat — mint fővállalkozó — 1987. évben befejeztük. így megoldottuk a tihanyi szennyvizek átvezetését a balatonfüredi szennyvíztisztító telepre, a balatonfüredi szennyvíztisztító telep részleges tehermentesítésével a szennyvizek egy részének közvetlen átvezetését a batonfűzfői szennyvíztisztító telepre, illetve kivezetését a Sió vízrendszerhez kapcsolódó Séd patakba. A III. régió (Balatonmária térség csatornázása és szenyvíztisztítása — kéthelyi szennyvíztisztító telep) ,,A'' tisztítási fokozatba tartozó építési munkáit 1986-ban kezdtük. A régióhoz tartozó települések: Fonyód-Bélatelep 3 A If. régió központi szennyvíztisztító telepe Boglórlellén