Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)

1988 / 4. szám

A DÉLVIÉP tevékenysége a Balaton vízminőségének javítása érdekében A Balaton vízminőségének védelme, illetve javítása érdekében már hosszú évek óta sok vízügyi és környezetvédel­mi szervezet munkálkodik. Ez a tevé­kenység különösen a 2018/1983. (III. 3.) MT sz. határozat megjelenése óta vált aktívabbá és mindinkább eredményes­sé. A határozat kimondja, hogy „...a Balaton és üdülőkörzete olyan nemzeti érték, amely különleges védelmet igé­nyel. Ezért fokozottan szükség van a tó vízminőségének javítására . . ." E feladat teljesítése érdekében a víz­ügyi igazgatási, a tudományos kutató, a műszaki tervező, a beruházó és üze­meltető szervek mellett jelentős munkát végeznek az elgondolásokat, terveket megvalósító különböző kivitelező szer­vezetek is. Ez utóbbiak közül a legtöbb munkát a Déldunántúli Vízügyi Építő Vállalat (DÉLVIÉP) végezte vagy jelen­leg is végzi. A címben megjelölt téma vázlatos áttekintése keretében azzal foglalko­zom, hogy mit tett a DÉLVIÉP az elmúlt években, hol tartunk jelenleg és me­lyek további céljaink, feladataink. A 70-es évtizedben és a 80-as évti­zed első felében a Balaton déli part­ján is az erőteljesen növekvő turizmus és idegenforgalom által támasztott víz­igények kielégítése érdekében a regio­nális vízművek, az ehhez kapcsolódó vezetékrendszerek, víztisztító művek, tá­roló medencék építése volt az elsődle­ges. így többek között részt vettünk a nyugat-balatoni és a délkelet-balatoni regionális vízművek építésében, meg­építettük az ezekhez társulati vagy ta­nácsi beruházásként kapcsolódó háló­zatot. A vízellátás fejlesztése mellett, illet­ve azt követően egy évtizede még csak kisebb ütemben, területileg is elszór­tan (elszigetelten), de túlnyomórészt átfogó fsljesztési koncepcióba illeszke­dő módon megkezdődött a szennyvizek összegyűjtése és tisztítása is. így készült el Zamárdi csatornázása, a balatonszemesi szennyvíztisztító te­lep és épült szennyvíz-, illetve csapa­dékcsatorna Siófoko n, Bog Iá rlel lén, Szántódon, Balatonszemesen, Fonyód- Bélatelepen, Balatonszárszón, Balaton­­földváron stb. A szennyvízcsatornázási művek épí­tése azonban ebben az időszakban sem érte el a vízellátás fejlesztésének ütemét. így a közműolló folyamatosan tovább nyílott, a Balaton vízminősége fokozatosan romlott. A 80-as évek ele­jén a helyzet mindinkább tarthatatlan­ná vált. Ezért volt szükség ágazati, illetve kormányzati szinten a Balaton vízmi­nőségvédelmi helyzetének áttekintésé­re, a feladatok végrehajtásának gyor­sított ütemű elhatározására. A Minisz­tertanács határozata szerint 3 fokoza­tú (А, В, C) fejlesztést kell megvalósí­tani. A Balaton melletti üdülőtelepülé­sek szennyvíztisztítását hét régióban irányozza elő a terv. Alapelv, hogy a már tisztított szennyvizeket lehetőleg a Balatontól elfolyó idegen vízgyűjtőkbe kell eljuttatni. A 7 régió közül a DÉLVIÉP — álta­lában mint fővállalkozó —• 4 régióban (a déli parton az I., II., III. és az észa­ki parton a VI. régióban) végezte, illet­ve végzi — az ágazat célcsoportos be­ruházásaként — a főművek építés-sze­relési feladatait. Az elmúlt években végzett — ,,A” tisztítási fokozatba tartozó — munkák­nál az alábbi eredményekről lehet be­számolni : Az I. régió meglévő siófoki szenny­víztisztító telepére még 1986. évi befe­jezéssel a főgyűjtő csatorna nyugati ágának kiépítésével biztosítottuk Bala­tonszárszó, Balatonföldvár, Zamárdi szennyvizeinek átvezetését. A tisztított szennyvíz a Sió csatornába kerül kive­zetésre. A II. régió (Boglárlelle térség) csa­tornázásának és szennyvíztisztításának I. üteme megvalósult. A boglárlellei 8000 m3/d kapacitású szennyvíztisztító telepet és a rendszer Boglárlelle—Fo­nyód közötti nyugati főgyűjtő csatorná­ját még 1986. évben üzemelésre átad­tuk. A szennyvizek tisztítása totáloxidá­ciós, eleveniszapos rendszerben törté­nik, az iszap teljes stabilizálásával. A komposztáló telep üzembe helyezésére 1987. évben került sor. A Boglárlelle—Balatonszemes közötti főgyűjtő építése 1987. évben ugyancsak befejeződött. A régió községei: Bala­tonszemes, Balatonöszöd, Borglárlelle, Fonyód. A tisztított szennyvizek, az üze­meltető vállalat által kiépített vezeté­ken át a Nagykoppány patakba — mint befogadóba — kerülnek átveze­tésre. A VI. régióban a cél ugyancsak az volt, hogy a szennyvizek idegen víz­gyűjtő területre kerüljenek kivezetésre. A tervezett munkákat — mint fővállal­kozó — 1987. évben befejeztük. így megoldottuk a tihanyi szennyvi­zek átvezetését a balatonfüredi szenny­víztisztító telepre, a balatonfüredi szennyvíztisztító telep részleges teher­mentesítésével a szennyvizek egy részé­nek közvetlen átvezetését a batonfűz­­fői szennyvíztisztító telepre, illetve kive­zetését a Sió vízrendszerhez kapcsoló­dó Séd patakba. A III. régió (Balatonmária térség csatornázása és szenyvíztisztítása — kéthelyi szennyvíztisztító telep) ,,A'' tisztítási fokozatba tartozó építési mun­káit 1986-ban kezdtük. A régióhoz tar­tozó települések: Fonyód-Bélatelep 3 A If. régió központi szennyvíztisztító telepe Boglórlellén

Next

/
Oldalképek
Tartalom