Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)

1987 / 3. szám

Egy népi meteorológus Üszkös Péter és a többiek Kemenesalja a Kis-Alföld déli csücs­­kéje. A sebesen folyó Rába és a sze­líd Marcal közötti területen fekszik. A folyók életet adnak, de sokszor ve­szélyt is jelentenek. A Rába az Alpok­ból hozza a tavaszi áradást, a Marcal a Bakony és a Balaton-felvidék egy részének gyűjtögetője. Az ember létének egyik meghatáro­zója a víz, a Kemenes vidékén is állan­dóan számolnak vele. Árvizek, száraz­ság váltogatják egymást, Nem csoda, hogy állandó figyelmet szentelnek a meghatározó folyóknak, a kis mellék­ágaknak, a Vasi csatornának, amelyet már a földesurak fontosnak tartottak kiépíteni. A környékünk gazdag a termálvizet adó hévízkutakban. Ma már nem csör­­gedeztet vizet a Petőfi látta Lanka pa­tak Ostffyasszonyfánál, a valamikori Rába mellékfolyója. Kemenesalja egy kicsi falujában, Ke­­menesszentmártonban 1903. szeptem­ber 1-től rendszeresen csapadék mé­rést végeznek s észleléseiket az Orszá­gos Meteorológiai Intézetnek havonta jelentik. Ez a környék legrégibb mete­orológiai kis állomása. Gindli János tanító kezdte, azóta az egymást váltó pedagógusok tiszte volt. Ma a termelőszövetkezet folytatja a nagymúltú hagyományt. 1972-ben tu­dományos ülésen méltatták a kemenes­­szentmártoni mérőállomás múltját, „KEMENESALJA CSAPADÉKVISZO­NYAI” címmel kiadványban is meg­jelentették az elhangzott tudományos előadásokat. Ilyen környezetben akad­nak megszállott emberek, akik az idő­járás megfigyelésével szenvedélyesen foglalkoznak, és hiszik munkájuk fon­tosságát. Szarka Mihállyal való találkozáso­mat egy egész üzemi kollektíva érdek­lődése kísérte. Ennek oka, hogy ő min­dennapjainkat érintő kérdés népi tudó­sa, időjárás-jós. A modern korban is bizonyító erővel próbál hatni megfigye­léseivel, előrejelzéseivel. A Celldömölki MÄV Vontatási Főnök­ség kedvelt emberéről van szó, néha megmosolyogtató furcsa szokásokkal megáldott személyiségről. Sokszor ug­ratják, de valójában figyelnek véle­ményére. Az idei tél bőven adott okot arra, hogy a Csönge községből naponta Celldömölkre járó 49 éves emberre, a népi „meteorológusra” figyeljenek. Ű fittyet hány a „gonoszkodókra", azokra akik ugratják, szenvedélyé­nek él. Megtörtént, hogy a főnöke kikérte véleményét: vegyen-e ki szabadságot másnapra, mert szőlőjét akarta per­metezni? A vélemény kérésének is ára volt, mert a főnök a következőképpen szólt: — Mihály, milyen idő lesz holnap? Vegyek-e ki szabadságot, vagy ne te­gyem? Ha tévedsz, akkor a Te szabad­ságodból vonatik le az én egy napom! Szarka Mihály határozottan javasol­ta, hogy nyugodtan menjen a szőlőbe — igaza lett. Érdekes beszélgetésünkből csupán néhány mozzanatra futja ebben az írás­ban. Amiket és ahogyan mondott . . . hát? . . . Nem egyszerűen valami lát­hatatlan sugallatra, vagy balszeme visz­ketéséből kiindulva nyújt közeli vagy távlati prognózist. Kemenesalja csapadék-valószínűség grafikonja 26 Kemenesalja és környékének meteorológiai állomásai

Next

/
Oldalképek
Tartalom