Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)

1987 / 3. szám

ELNÖKI ÉRTEKEZLETEN TÁRGYALTÁK Az OVH Elnöki Értekezlete 1987. március 31-én a következő előterjesz­téseket tárgyalta meg: 1. A vízminőségi kárelhárítás 1986. évi tapasztalatai és ebből eredő fel­adatok A felszíni vízkészletek túlnyomó ré­sze 1986-ban első és másodosztályú minősítésű volt. Az észlelt rendkívüli szennyezések száma, társadalmi-gazda­sági jelentősége, valamint a kárelhá­rítási tevékenységet igénylő esetek szá­ma és tartóssága növekedett. A rend­kívüli szennyezések a vízigények kielé­gítésében és a termelésben jelentős zavarokat nem okoztak. Rendkívüli szennyezést 1986. évben 252 alkalommal jelentettek, ebből 37 eset külföldi eredetű volt, 240 esetben a felszíni, 12 esetben a felszín alatti vizek károsodtak. A leggyakoribb szennyezőanyagok az esetek 44,8%" ában a kőolaj és származékai voltak. A rendkívüli szennyezésekkel kapcso­latos kivizsgálást a vízügyi igazgatósá­gok minden esetben soron kívül, a kárelhárítási feladatokat pedig szak­szerűen és eredményesen végezték el, illetve irányították. Az üzemek által el­hárított káresetek száma — ha jelen­tőségében nem is — meghaladta a vízügyi igazgatóságok által elhárított esetekét. A nemzetközi együttműködés vala­mennyi szomszédos országgal jó és to­vább fejlődött. A népgazdaság általános fejlesztési célkitűzéseivel összhangban a vízminő­ségi kárelhárítás területén is növelni kell a hatékonyságot és a védekezés biztonságát. Ennek érdekében: — erősíteni kell a központi irányí­tást és az egyszemélyi felelősséget; —■ a potenciális szennyezőforrások­nál,. a katasztrófaveszélyes létesítmé­nyeknél, a mezőgazdasági üzemeknél, valamint a víz- és csatornamű vállala­toknál a felkészülést tovább kell foly­tatni ; — az új védelmi szakfelszerelési készletnormát kell kialakítani és ki­adni ; — nagy teljesítményű gamma spekt­rométereket és bétamérő műszereket kell beszerezni; — számba kell venni a vízművek vé­dekezési lehetőségeit, és ki kell dolgoz­tatni katasztrófa esetére a vízellátási terveiket. Az Elnöki Értekezlet megállapította, hogy ágazaton belül a vízminőség-vé­delem szervezetrendszere dinamikusan fejlődik, és az ágazatközi szervezeti formái is kedvezően alakulnak. Nagyra értékelte, hogy a kijelölt ipari üzemek elkészítették a kárelhárítási ter­veiket. Hasonló intézkedéseket kell tenni a potenciális szennyezőforrásként nyilvántartott mezőgazdasági üzemek­nél is. Elrendelte, hogy elemezni szükséges a rendkívüli vízszennyezések okait (mi­vel sok a felderítetlen) és a levont ta­nulságokat — a megelőzés és a köz­vélemény reális befolyásolása céljá­ból — publikálni kell. A vízminőségi kárelhárítás hatékony­sága és a védekezés biztonsága növe­lése érdekében végre kell hajtani az előírt feladatokat, az anyagi és szel­lemi eszközök koordinált felhasználá­sával. 2. Az adminisztráció helyzete és az ad­minisztratív tevékenység egyszerűsítésé­nek lehetőségei az OVH-ban Az államigazgatási munka korszerű­sítését, az adminisztráció csökkentését — az ágazati irányítás és takarékos költségvetési gazdálkodás felülvizsgá­latával együtt — több párt- és minisz­tertanácsi határozat írja elő. Az OVH az adminisztráció csökkentését folya­matos feladatnak tekinti, s az eddigi intézkedései eredményesek voltak. Az OVH jogkörében kibocsátott jog­szabályok száma csökkent, az ágazat­ban túlszabályozás nincs. A jogalko­tásnak azonban jobban kellene követ­nie a társadalmi-gazdasági fejlődés ál­tal érintett vízgazdálkodási viszonyokat. Az OVH belső működése megfelelően szabályozott, gondot csupán a Szerve­zeti, Működési és ügyrendi Szabályza­tának változása okozott. A központi gazdálkodás rendjének szabályozása hiányos, nyilvántartásokban átfedések vannak. A nemzetközi ügyek intézésében tett adminisztratív változások (egységes nyomtatványok használata) biztosította az ügyiratok csökkentését, a tartalmi követelmények kielégítését, és az in­formáció jobb áramlását. Az OVH ügyiratkezelése szabályozott, ami lehetőséget biztosít a sajátosságo­kat is kielégítő ügyintézési és nyilván­tartási rend kialakításához. Az egy főre jutó ügyiratok száma kissé növekedett és továbbra sincs javulás a határidők betartásában. Az igazgatásstatisztika kedvezően alakult, mind az elrendelt beszámolók számát, mind a gyűjtött adatok meny­­nyiségét illetően. Az adminisztratív munka hatékonyságát növelték az új irodagépek, de a személyi számítógé­pek még további kihasználatlan lehető­séget kínálnak. Az irányítói munka követelményeinek növékedése mellett az OVH személyi állománya csökkent. Az államigazgatá­si' munka korszerűsítése azonban meg­követeli a személyi állomány szakmai felkészültségének fokozását, és a haté­kony munka feltételeinek további bizto­sítását. Az államigazgatási költségek alaku­lása kedvező, aránya a termelői szol­gáltatás értékéhez viszonyítva csökkent. Az Elnöki Értekezlet elrendelte, hogy tovább kell növelni az OVH ágazati irányítói munka hatékonyságát, az ügy­intézés további javítását és egyszerűsí­tését. Ennek érdekében az ötéves ko­­difikációs és az OVH féléves munka­tervében tervezett jogszabályok szak­ágazati megalapozó és a szerkesztési munka összhangját tovább kell fokoz­ni; folytatni kell a hatályos ágazati joganyag felülvizsgálatát, az elavultak korszerűsítését; és felül kell vizsgálni az OVH belső szabályozásait; a szer­vezeti, működési és ügyrendi szabályo­kat, az ügyiratkezelési szabályzatot és a központi gazdálkodási rendjének sza­bályait. El kell érni, hogy minden érdemi ügy­intéző megismerje és betartsa az ügy­rendi és ügyiratkezelési szabályzatban foglaltakat. A döntés-előkészítés meg­alapozását, az információs rendszer egyszerűsítését, az adminisztrációs munka gépesítését az elektronizációs gazdaságfejlesztési program keretében összehangolt irodagépesítéssel biztosí­tani kell. Tovább kell folytatni az ad­minisztratív létszám csökkentését a sze­mélyi állomány szakmai felkészítésének fokozása és a hatékony munka felté­teleinek biztosítása mellett. 3. A mezőgazdasági vízhasznosítás 1986. évi tapasztalatai és az 1987. évi felkészülés Az elmúlt év június közepétől tartó időjárás hatására a második félévben ugrásszerűen megnőtt a mezőgazdasá­gi üzemek öntözővíz igénye. A 289 918 ha öntözésre berendezett, vízjogilag engedélyezett területből 162 000 ha te­rület lett megöntözve és 24 164 ha ha­lastót láttak el vízzel. A főműveken ki­termelt 1,49 milliárd m3 vízmennyiség­ből a mezőgazdasági üzemek 626,6 millió m3-t hasznosítottak. Az 1987. év elmúlt hónapjainak hid­­rometeorológiai helyzetét és a mete­orológiai előjelzést figyelembevéve, 1987-re a meglévő üzemi kapacitások nagyobb arányú kihasználásával szá­molnak a vízügyi szervezetek. A mező­­gazdasági üzemek bejelentett igényei alapján a 287 ezer ha vízjogilag enge­délyezett, öntözésre berendezett terü­letből 218 393 ha öntözését és 24 512 ha halastó vízellátását tervezik. A fel­­használásra tervezett vízmennyiség mintegy 25 millió m3-rel nagyobb, mint az 1986. évi teljesítmény. A teljes üze­melésre tervezett ráfordítás összege 338 millió Ft, amelynek VA támogatási vonzata 152 millió Ft. Az 1987. évi üze­melési feladatok problémamentes ellá­tására a gépi és személyi feltételek adottak. Az Elnöki Értekezlet a jelentést tudo­másul vette. Budapest, 1987. április hó 1. Dr. Csevár Antal 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom