Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)

1987 / 2. szám

Környezetvédelmi tevékenység szervezési eszközökkel* Mint annak különféle összefüggé­seiről lapunk hasábjain több alka­lommal hírt adtunk, a Tatai Medence, e Komárom megye középső harmadát elfoglaló, 521 km2 területű, természe­tes tájhatárokkal rendelkező kistáj környezetterhelése országosan is egye­dülálló. A Tatai Medencében működő ter­melők és az infrastruktúra szervei az országos átlagot meghaladó mértékű fejlődésük, gazdasági eredményeik kí­sérő jelenségeként jelentős környezet­terhelő hatást fejtenek ki, amely egyrészt az egyre kedvezőtlenebb üzemi emissziós paraméterekben, más­részt az ún. környezeti kiszóródások­ban, azok veszélyes elegyedéseiben, tovagyűrődésében nyilvánul meg. E komplex hatások mértéke sok esetben megközelítette a térség ökológiai te­herbíró képességének határát, ami különösen kedvezőtlen az itt levő vé­dendő értékek (természeti és művi) megóvása szempontjából. A vázolt hatások sok esetben a gaz­dasági fejlődést is akadályozzák, amelynek következtében egyre sürge­tőbb beavatkozások szükségesek, a kellő hatékonyság, a „tűzoltó” jellegű tevékenység elkerülése érdekében a gazdasági és környezeti folyamatok együttes, rendszerszemléletű kezelése, a problémák ilyen úton történő meg­oldásának indítása oldaláról. A környezet-terhelésből eredő kény­szerítő hatások mellett lehetőséget adnak a környezetvédelmi tevékenység minőségi változtatására a térség adottságai, melyek lehetővé teszik a tájalkotó tényezők, a tájformáló moz­gásfolyamatok együttes tanulmányozá­sát, kölcsönhatásainak vizsgálatát. Ezen adottságok indokolták már ko­rábban az itt elvégzett tanulmányokat, vizsgálatokat, kutató és gyakorlati kör­nyezetvédelmi tevékenységet, oktatási és bemutató munkát. E tevékenység, valamint a mind gyakrabban jelentke­ző problémák megoldásának igénye következtében készült el számos, or­szágosan is egyedülálló környezetvé­delmi beruházás, alakult ki több vál­lalatnál környezetvédelmi szervezet megfelelő, jól felkészült, kellő gyakor­lati tapasztalattal rendelkező szakem­berekkel, illetve jött létre rendszeres együttműködés az érintett gazdálkodó, társadalmi és területi irányító szervek között. A környezeti hatások súlyosbodása és a vázolt lehetőségek együttesen indokolták a szervezési munka szüksé­gességét, a szervezési rés szűkítése érdekében korszerű módszerek, eljárá­sok alkalmazását, a meglevő — szel­lemi és eszköz — kapacitások kihasz­nálásának fokozását, a komplex prob­* Kivonatos ismertetés az azonos című, az Agrártudományi Egyetem (Gödöllő) Mezőgazdasági Karán megvédett doktori értekezésből. lémakezelés és további, az előzőekben vázolt igények kielégítését. Az értekezés tárgyát képező isme­retanyagot súlyozva jelen kivonat első része a megfelelő szervezeti keretek létrehozása irányába orientáló igénye­ket, követelményeket így — a rendszerszemléletű probléma kezelést, — az ágazatközi-területi összehan­golási igényeket, — az erőforrások kihasználásának fokozását, — az ökológiai-ökonómiai egyen­súly kérdéseit részletezi, míg a második rész az elő­készítő és működési folyamatokat te­kinti át. Rendszerszemléletű problémakezelés A dolgozat számadatokkal, térké­pekkel, diagramokkal és trendekkel bi­zonyítja, hogy a Tatai Medencében sú­lyosabb igényként jelentkezik a tájalko­tó tényezők és tájformáló mozgásfolya­matok — gazdasági-fejlesztési és kör­nyezeti folyamatok — egységes rend­szerben történő kezelése, mivel egyes elemek kiemelésével a rájuk jellemző, „tűzoltó" jellegű problémamegoldás­sal rövid úton, közvetlen hatással visz­­szük át a szennyezést a rendszer vala­melyik másik alrendszerére. E gond annál is jelentősebb, mivel a tájter­helés jelenlegi szintjéből eredően az ökológiai tűréshatár (Id. később) könnyen átléphetővé válik, így nem várt helyeken alakulhatnak ki irrever­zibilis természeti folyamatok. A rend­szer egységes kezelésére ugyanakkora térség méretei és jellemzői megfelelő lehetőséget biztosítanak, peremfelté­telei jól lehatárolhatok és definiálha­tók, belső folyamatai elfogadható rá­fordítási szinten kezelhetők, az ered­mények realizálására megfelelő infor­matikai, eszköz stb. alapok biztosítha­tók. Pl.: a komplexitás hiánya okozta a Hőerőmű Vállalat (Tatabánya) kémé­nyei magasításának (45 m-ről 160 m­­re, jelentős költségráfordítással) azt az eredményt, hogy a város központja helyett a kertvárosban levő Tüdőgon­dozó Intézet környékének levegőjében növekedett jelentősen a kéndioxid és más szennyező anyagok mennyisége. Ilyen esetekben a veszélyes koncent­ráció csökken, ugyanakkor szélesebb körben és területen érvényesülnek a káros hatások, melyek kiküszöbölése a későbbiek során elengedhetetlen, és jelentősen nagyobb költségráfordítást igényel. A környezet védelmével kap­csolatos intézkedések során tehát a következő fontosabb szempontokat kell szem előtt tartani: — az életszínvonal-politikai célok megvalósítása érdekében elkerülhetet­lenül fontos termelésnövelést úgy kell megoldani, hogy az a természeti és emberi környezetet egyre csökkenő mértékben károsítsa, — új, illetve a szükséges mértékben módosított termelési eljárások, tech­nológiák bevezetésével elő kell segí­teni, hogy a jelenleg működő létesít­ményekben, a gazdasági-termelési te­vékenység folyamatában mérséklődjék, illetve megszűnjék a környezetszeny­­nyező tevékenység, — a termelési, gazdasági tevékeny­ség lényeges részévé kell tenni a tel­jes környezet tudatos, tervszerű formá­lását, — a rendelkezésre álló anyagi erő­források meghatározott részének e cél­ra történő rendelkezésre bocsátásával kellő súlyt kell kapnia a környezetvé­delemnek a térségben. Fentiekből következően — a tárgyalt környezetben különösen — a környe­zetvédelmen nemcsak a további rom­lás megakadályozását, vagy lassítását, a pillanatnyi bajok orvoslását értjük, hanem — a jobb környezet kialakításának tervezését, — a környezet tudatos és célszerű átalakítására irányuló műszaki tevé­kenységet, — a különböző folyamatok és in­tézkedések hatékony növeléséhez szük­séges feltételek keresését, kialakítását, — végül mindezek szervezését, ko­ordinálását, előkészítését. E rendszerben elvégzett előkészítő munkák, döntéseket megalapozó tevé­kenységek megbízhatóbb, valósághű, a tényleges problémákra irányuló dönté­seket megalapozó tevékenységek meg­bízhatóbb, valósághű, a tényleges problémákra irányuló döntéseket ered­ményezhetnek. Ugyanakkor az ilyen döntésekben egyre nagyobb szerepe kell legyen az „etikai értékítéletnek”, amelynél annak a gondolatnak kell érvényt szerezni, hogy a megfelelő környezet megteremtése nem jótékony­ság a közösség részéről egy másik közösség, vagy annak egyes tagjai, illetve kisebb-nagyobb csoportjai szá­mára, hanem a térségben élő társada­lom jól felfogott érdeke, önvédelme saját maga egyre súlyosabb veszélyez­tetettségével szemben. Ennek a komplex rendszerszemlélet­nek az elfogadása azért is fontos, mert a környezet védelmének indokolt­sága, az ehhez szükséges fedezet va­lamilyen módon való biztosításának fontossága már országosan is polgár­jogot nyert, de a végrehajtásban úgy tűnik, hogy a gazdaság és a környe­zetvédelem két ellentétes dolog. (Fló­­risné, Sipos I. 1983.) Ennek az ellentmondásnak a felol­dását is segítheti a szervezet, illetve működésén keresztül is az ajánlott szemlélet. A gazdasági rendszer része a mező­­gazdasági termelés intenzitásának nö­velése, amelynek következtében olyan 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom