Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 1. szám
Nemzetközi műszaki-tudományos együttműködés a magyar vízgazdálkodásban A vízügyi ágazat a tudományos és műszaki nemzetközi kapcsolatait azon helyzet felismeréséből és szükségszerűségéből kiindulva alakította és fejlesztette, hogy — hazánk a Kárpát-medence közepén helyezkedik el és vizeink 96%-a külföldről érkezik, és rendkívül fontos az azonos vízgyűjtőn fekvő országokkal a szoros együttműködés. Ugyanis a hozzánk érkező vizek mennyisége (vízjárása) és minősége meghatározzák hazánk vízügyi helyzetét; — a világ tudományos eredményeinek megismerése és alkalmazása, a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás elengedhetetlenül szükséges a vízüggyel szemben a népgazdaság által támasztott mennyiségi és minőségi vízigényének kielégítéséhez, valamint a vizek kártételei elleni védekezéshez. A továbbiakban röviden ismertetjük a két nagy terüeten folyó együttműködést. AZ AZONOS VÍZGYŰJTŐKÖN VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS KÉT- ÉS SOKOLDALÚ MŰSZÁKI-TUDOMÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS A szomszédos országokkal (Ausztria, Csehszlovákia, Szovjetunió, Románia, Jugoszlávia) a határt átszelő, vagy határt képező folyók vízgazdálkodási kérdéseiben folyó együttműködést kormányközi szerződések szabályozzák. Ezen együttműködés kiterjed a vízkészletgazdálkodásra, a vízminőségvédelemre, az árvíz- és belvízvédelemre, a határ szakaszán levő vízügyi műtárgyak fenntartására és üzemeltetésére. Az együttműködést eredményesnek értékeljük, ami kifejeződik abban, hogy pl. Ausztria felől érkező vizek minősége javul. Csehszlovákia nagy erőfeszítéseket tesz a vízminőség javítására. Igen nagy szenyvíztisztító telep építési programot valósít meg, amelynek előrehaladásáról rendszeresen tájékoztatnak bennünket. A közösen végzett minőségvizsgálatok adatai szerint a további romlás megállt. A Szovjetunióból első osztályú tisztaságú vizek érkeznek. Évek óta legproblematikusabb a román reláció volt. Nagy vitánk volt a hozzánk átengedendő vízmennyiségről, és gyakoriak a havária jellegű vízszennyezések. Az utóbbi években azonban a tárgyalási készségük jelentősen javult. Különösen nagy eredménynek értékeljük, hogy sokéves előkészítés után sikerült egyeztetni és ez év júniusában aláírni az új Magyar—Román Vízügyi Műszaki Egyezményt, amely számunkra a korábbiaknál kedvezőbb jogi alapot biztosít az érdekeink érvényesítéséhez. Jók a kapcsolataink Jugoszláviával, ezen belül kiemelhető a Dunán való közös! jégvédekezés, a tiszai vízlépcsők üzemirányítása terén való együttműködés és sikerült eloszlatni a paksi atomerőmű üzemeléséből származó vízszennyezéssel kapcsolatos aggodalmakat. Közösen végzett méréseink azt bizonyítják, hogy a Duna radioaktív szennyezettsége az atomerőmű üzembe lépése után nem növekedett. Sikeres együttműködést folytatunk a Dráva szabályozása terén, a Djurdjevac—Barcsi Vízlépcsők közös építésének előkészítése folyik. A határvízi kapcsolatok alakulását az OVH Elnöki Értekezlete úgy értékelte, hogy az elmúlt években a tervezési, építési, állagmegóvási munkák minden relációban a tervek szerint folytak, jelentősebb károkat sem a jéglevonulás, sem a rendkívüli szennyezések nem okoztak. Az érdekeink nagyobb mértékű érvényesítését lehetővé tevő új együttműködési formák és megállapodások kialakítására tett erőfeszítéseink eredményesek voltak. Az együttműködés fő irányai A vízügyi ágazat az elmúlt évtizedekben kialakított két- és sokoldalú együttműködést szinte valamennyi szocialista országgal, számos fejlett tőkés és fejlődő országgal, intenzíven részt vesz a KGST megfelelő szerveinek munkájában. Aktív szerepet vállal az ENSZ regionális és szakosított szerveiben és számos nem kormányközi tudományos szervezetben. Az együttműködési témák kiválasztásánál fontos szempont, hogy azok kapcsolódjanak a hazai K-j-F programjaihoz, minél több információt adjanak a világ tudományosműszaki színvonaláról és hozzásegítsenek a hazai kutatási eredmények megismertetéséhez. Ennek megfelelően az együttműködést a vízügy következő főbb szakterületein valósítjuk meg: — vízrajzi adatgyűjtés, azok gépesített feldolgozása, előrejelzés; — vízkészletgazdálkodás, a felszíni és felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi számbavétele, vízigények előrejelzése; — vízminőség-védelem, vízvizsgálati módszerek, szennyezések megakadályozása, illetve elhárítása; — vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás; — árvíz- és belvízvédelem, melioráció, mezőgazdasági vízhasznosítás; — vízerőhasznosítás, vízépítés, vízépítési munkák gépesítése ; — vízügyi közgazdaságtan, gazdasági és jogi szabályozás, szabványosítás; — irányítás, automatikus irányítási rendszerek. Ezen belül az együttműködés mintegy 150 kutatási témában közel száz kutatóintézettel és más intézménnyel folyik. Az együttműködés helyzetét az OVH Elnöki Értekezlete minden évben értékeli és megadja a fejlesztés főbb szempontjait. Az alábbiakban összefoglaljuk az együttműködés főbb eredményeit. Kétoldalú műszaki-tudományos együttműködés A szocialista országokkal általában ötéves munkaprogramok készülnek, amelyeket éves munkatervekre bontunk. A tőkés országokra inkább az éves munkatervek a jellemzők. A SZU Meliorációs és Vízgazdálkodási Minisztériumával folytatott együttműködésünk jelentős eredményének tekinthetjük a csatornák vízkormányzásának automatizálása és a vonalas föld- és betonműtárgyak javítása és felújítása területén végzett közös munkát. Az automatizálási munka eredményei a К IV. csatornán és a Kirgiz SZSZK Csujszki csatorna keleti fürtjén bevezetésre kerültek. A vízgazdálkodási rendszerek vízkészleteinek mennyiségi és minőségi előrejelzésére szolgáló — közösen kidolgozott — számítógépi programok a vízgazdálkodási távlati tervezési munkáknál kerülhetnek felhasználásra. Elkészült a vízgazdálkodási objektumok tervezésénél alkalmazható operatív árvízvédelmi vezérlési Útmutató, amely magában foglalja az árvízi fvésztározók helyének és paramétereinek kiválasztását, a védelmi rendszerek üzemeltetési szabályait. A SZU Hidrometeorológiai és Környezetvédelmi Állandó Bizottságával a hidrológiai előrejelzés, az előrejelzés információs szolgálata, a folyami hidraulika, vízminőségvizsgálati műszerek fejlesztése, felszíni vizek minősége témakörökben működünk együtt. Az NDK Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériuma az együttműködés során a hidrológiai előrejelzésben alkalmazott matematikai modellezés témakörben számos elméleti eredmény született és több közös publikáció készült.
