Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 6. szám
máknak a gazdálkodó szervezetek keretei közötti megoldására; jogilag is adjon alapot a bővített újratermelés környezetvédelmi szempontból történő zavartalan működéséhez. A hatékony környezetvédelem megvalósítására fontos a lapelvei kiként (kell szem előtt tartanunk a következőiket: a) A környezetvédelem •— amint erre már utaltunk — az egyes technológia' folyamatok szerves része és a környezet tisztasága már a technológiai folyamatokban elsődleges fontosságú. Ez lényeges eszköz, mert segítséget nyújt a környezetvédelmi leiadatok címzett jellegének feltárásához, és egyben olyan alü'pefv, amely a technológiák tervezői és üzemeltetői részére kötelező magatartást ír elő, és meghatározza a környezetvédelemmel kapcsolatos aktív szerepűket. b) A másik alapelv: a kárt okozó felelőssége, a már létrejött környezeti károk esetében segít az eligazításban. Ezen a téren az állam a különböző szankciók alkalmazásával szerez érvényt az ide vonatkozó előírásoknak, mégpedig úgy, bogy bizonyos esetekben ennek a Büntető Törvénykönyv szerint már személyre szóló konzékvenciáii is lehetnek. c) A környezetvédelmi célok érvényesítését jelentős mértékben segíti az az előírás is, hogy a vállalati beruházásokat a környezetvédelmi követelményekkel összhangban kell megvalósítani. A beruházások rendszerébe a környezetvédelmi célok beépülnek, és a pénzügyi feltételek is részét alkotják a beruházások finanszírozási rendszerének. A környezet védelmét szolgáló beruházási és üzemelési ráfordítások szerves részét alkotják az egyes létesítményeknek: ennek megfelelően tervezésük és finanszírozásuk sem különülhet el azoktól. A szennyező anyagoknak a környezetbe kerülését megakadályozó berendezések létesítésének és működtetésének költségeit ezért az egyes létesítmények beruházási és üzemelési ráfordítáisaii között keli előirányozni. A környezet fokozott védelme így azt is jelenti, hogy mind a fejlesztési, mind az üzemeltetési ráfordítások — más hatósági előírásokhoz hasonlóan — az egyes tevékenységek költségét növelni fogják. Ez nem zárja ki természetesen azt, hogy egy-egy beruházás esetében nem célszerű külön is feltüntetni azokat a költségeket, amelyek az emberi környezet védelmére szükségesek. Ennék kiemelt kezelése különösen akkor indokolt, ha beruházáskor vagy egy új technológia bevezetésekor a környezetvédelmi igények kielégítésének költségkihatásai a beruházási döntést is befolyásolhatják. A beruházások rendjét szabályozó, hatályos előírások szerint ma már meg kell tervezni mindazokat a beruházásokat is, amelyekkel a szennyezések elkerülhetők. Hogy melyek ezek, annak meghatározása a hatósági előírások és normák feladata. Ezek költségvonzata oz adott beruházásnak szerves részeként jelentkezik. Következésképp tehát finanszírozási forrásúik is megegyezik a beruházás egészére rendelkezésre álló forrásokkal. Gyakorlatilag tehát a környezetvédelem feltételeit új beruházások esetében a műszaki és pénzügyi jóváhagyás során kell megteremteni. A védőberendezések sokféleségének üzemeltetése, a földrajzi telepítéstől függően a befogadó vízfolyás vagy más környezeti élem szennyezettsége a ráfordításoknak olyan sókféle variációját okozhatja, hogy normatív mentesítéssel megfelelően nem rendezhető. Mindezekre figyelemmel feltehetően azt tekinthetnénk kielégítő megoldásnak, ha a preferenciát a tervezés időszakában egyedileg engedélyeznék az érdekelt szervek meghallgatása után, de annak függvényében, hogy a szeaynytező mennyiben tesz eleget a környezetvédelmi előírásoknak. Az eljárás során egyúttal módot lehet találni arra is, hogy a tényleges költségalakulás függvényében az változtatható legyen. Ennek érvényesítésére a bírságolási rendszereket úgy célszerű kialakítani, illetve továbbfejleszteni, hogy a büntető pénzügyi szankciók ne a meghatározott türelmi idő után, annak elteltével lépjenek hatályba, hanem már a határidőn bélül kényszerítsenek a szennyező góc félszámolására. Mentesítést ezért csak a szennyezést megszüntető beruházás megkezdése után, annak tervezett időtartalmára indokolt engedélyezni. A késedelmes befejezés — a késedelem időtartamára — a bírság visszamenőleges befizetési kötelezettségével járjon. A korszerű termeléspolitika jelentősége Az előzőekből természetszerűen következik, hogy napjainkban — és a jövőben még inkább — olyan átgondolt termeíéspo'litilkára van szükség a népgazdaság valamennyi területén, mely messzemenően figyelembe veszi a környezetvédelmi követelményéket. Az olyan termeléspoliti'ka, amely ezeket mellőzi, már eleve nem lehet sikeres. Ugyanis, 'ha a teljesítési intézkedések negatív ökológiai hatásaival nem számolnak előre, rendkívül költségessé válik ezek utólagos korrigálása. De ezen túlmenően, ha az élő erőforrásokban érdekéit széktorok rákényszerülnek a környezetvédelem rovására végrehajtott hasznosításra, ez azzal a következménnyel járhat, hogy ezeket az erőforrásókat eltékozolják és így a későbbi hasznosítások erőforrásbázisát aláássák. Tehát, ha az ökológiai megfontolásokat nem integrálják a döntéshozatalba, ez a természeti erőforrások tönkretételéhez, későbbi gazdasági 'lehetőségék elszalasztásához vezettet és mivel az ilyen fejlesztési tervek káros mellékhatásokkal járnak, a reméltnél jóval kevesebb hasznot hoznak vagy éppen teljes kudarcba fulladnak, A tapasztalat azt mutatja, hogy az előretekintő környezetvédelmi intézkedések elfogadtatása nem egyszerű — főleg kedvezőtlen gazdasági helyzetben —, mivel természetűiknél fogva ezek az elhatározások akkor kívánnak cselekvést, amikora környezeti károsodás még nem indokolja az azonnali intézkedés szükségességét. Velük jár továbbá a tervezés, a kutatás és a megelőző akciók többletköltsége, melyek az adott időpontban „túlzás"-nak tűnhetnek a rövidlátó módon gondolkodók szemében. A döntéséként felelős szerveknek iránytűként kell szem előtt taztaniok: előretekintő intézkedések teszik lehetővé, hogy a társadalom elkerülje a környezetvédelmi tévedések nagy, évente ismét jelentkező költségeit, amelyek meghiúsítják a fejlesztési elképzeléseket, erőforrásokat pazarolnak el, sőt gátolják magának a fejlődésnek a lehetőségét is. Ha a környezeti pusztulás megelőzésére hozott intézkedések a fejlesztési elgondólások kezdeti (tervezési) stádiumában történnék, általában sakkal olcsóbbak, mint azok a rendszabályok, amelyeket akkor kell hozni, amikor egy probléma már felmerült, s amikor újratervezésre vagy struktúraváltoztatásra van szükség, vagy valamely termék forgalmazását be kell tiltani, illetve esetleg egy, már részben megvalósult fejlesztést fel kell adni. A problémáik gyakran a következőkre vezethetők vissza: a különböző termelési ágaztokra nyomás nehezedik, hogy olyan eredményeket mutassanak fel, amelyek közvetlen kapcsolatba hozhatók a gazdaságii teljesítménnyel. Emiatt hajlamosak arra, hogy elsősorban az erőforrások kihasználására fordítsák figyelmüket, mellőzve a védelmet. Ezt még az is súlyosbítja, hogy a védelmi hatékonyságnak sok esetben nincs világosan meghatározott és általánosan elfogadott „mértékegysége''. A gazdasági hatékonyság a bruttó nemzet/ termelés fogalmával mérhető: a különböző népgazdasági ágazatok hozamaival és a belőlük származó jövedelemmel értékelhető. Míg az erőforrás-alapok csökkenése árán ilyen egyszerűen mérhető teljesítmény nyerhető, a ‘környezetvédelem éppen ezeknek a természeti 'erőforrásoknak megtartásával nyújthat valóságos, reális előnyöket, bár a költségeknek és a haszonnak ezt a kapcsolatát sok esetben mégsem hajlandók egykönnyen elismerni. Sokszor úgy tűrniük, hogy a környezetvédelem költségei túlsúlyban vannak az előnyökkel szemben. Ez azért van, mert a költségek pénzben egyértelműen kiszámíthatók, az előnyök azonban nem minden esetben. Ez nem a környezetvédelem hibája, sem a közgazdaságé, hanem ezt az okozza, hogy a közgazdasági fogalmaik használatát olyan területre is próbálják kiterjeszteni, ahol azők nem érvényesek. Mindezek leküzdésére és ahhoz, hogy a környezetvédelmet döntési szinten integrálhassák, olyan termeléspolitikára van szükség, amely elébemegy a jelentős gazdasági, szociális és ökológiai történéseknek, ahelyett, hogy egyszerűen csak reagálna azokra. Rendkívül fontos, hogy a jól átgondolt, koncepciózus termeléspolitika révén mindig a távolbamutató össztársadalmi érdekek jussanak érvényre, ne pedig egyes olyan ágazati szempontok, amelyek látványos sikerekre törekszenek a később jelentkező károk figyelmen kívül Hagyásával. Az ökonómia fokozódó szerepe a környezetvédelemben Az előzőkben kifejtettek meggyőzően igazolják, hogy a környezetvédelem eszköztárában rendkívül fontos he12
